Mentsünk Nemzetet ? Velejéig romlott fiatalság
Irta: talpi - Datum: 2013. July 05. 21:55:15
Józan babák
MAGYARORSZÁGON ÉVENTE EZER MAGZATOT HORDANAK KI KÁBÍTÓSZERFÜGGÕ KISMAMÁK
Lukács Csaba
Sokkolta a magyar társadalmat, hogy az elmúlt napokban kilenc heroinfüggõ halt meg túladagolásban, egy keceli diszkóban pedig egyetlen éjszaka öt kómába esett fiatalon kellett életmentõ beavatkozást végrehajtaniuk a mentõsöknek. Szakértõk úgy vélik, nincs ebben semmi újdonság: a Nemzeti Drogfókuszpont jelentése szerint 2006-ban heroin és egyéb ópiát miatt huszonnégyen, kokain túladagolásának következtében pedig egy ember halt meg hazánkban. Drogfogyasztó lett a magyar társadalom: három éve például csak Budapesten harmincegy heroinfüggõ csecsemõ született, és a becslések szerint ma már évente legalább háromszor ennyien jönnek a világra hasonló problémával. Szemléletváltásra van szükség: a teljes - és reménytelen - tiltás helyett az ártalomcsökkentésre kellene koncentrálni, át kell értékelni a rendõrségnek és az egészségügynek az ügyben betöltött szerepét, és mindenkinek meg kell tanulnia: a drogos is ember, csak nagy bajban van.
Aki látott valaha ilyen újszülöttet, soha nem felejti el: nyúlszáj, koraszülöttekre jellemzõ pici, gnómszerû test, állandó remegés és nyöszörgés - ópiátfüggõ csecsemõ egy budapesti klinikán. Pár napja született, és hamar jelentkeztek nála az elvonási tünetek, hiszen az anyaméhben rászokott a heroinra. Úgy kezdõdik az élete, hogy a tápláló anyatej mellett metadont is adagolnak neki - a szintetikus kábítószert az ópiátfüggõk leszoktatásánál alkalmazzák, egyre kisebb és kisebb adagokat juttatva nekik. Az újszülött egyetlen bûne, hogy édesanyja a terhesség ideje alatt is kemény drogot fogyasztott, és ilyen körülmények között is vállalta kihordását. A szenvedélybeteg nõk különben nehezen ismerik fel a terhességüket, mert annak korai jeleit (hányinger, görcsök, fejfájás, fáradtság) elvonási tünetként is értékelhetik, ezért még jobban megemelik drogadagjukat. Ördögi kör ez, amely könnyen a magzat (és akár az édesanya) halálához vezethet, ha pedig nem, akkor függõ lesz a csecsemõ. Paradoxon az is, hogy a védõnõ feljelentheti a szülõket, ha kék foltokat fedez fel a csecsemõ testén (azt vélelmezve, hogy verik a gyereket), de az édesanya nem vonható felelõsségre, ha kábítószer-függõségével veszélyezteti magzata életét, és ópiátfüggõ újszülöttet hoz világra!
Becslések szerint hazánkban évente elérheti az ezres nagyságrendet is azoknak a terhességeknek a száma, amelyek kihordása alatt a kismama rendszeresen használt valamilyen kábítószert. Pontos adat nincs, ez idáig nem készült felmérés sem a várandósság alatti drogfogyasztásról, sem azokról az újszülöttekrõl, akik magzati drogszindrómával születtek. Áprilisban szakmai konferenciát szervezett az I. Számú Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika és a Magyar Emberi Jogvédõ Központ Alapítvány (MEJOK) A kábítószer-használó várandós nõk és gyermekeik ellátása címmel. Ezen kiderült, hogy a kérdés meghaladja az egészségügy és a szociális rendszer kapacitását, a szakemberek nincsenek felkészülve erre a speciális helyzetre, bizonytalanok az ismereteik a témában, és nem képesek garantálni a megfelelõ ellátást. Szakértõk úgy vélik, a hazai huszonötezres létszámú keménydrog-fogyasztók közül évente ötvenen-százan esnek teherbe. * A Schöpf-Merei Ágost Kórházban évente nyolc-tíz terhességmegszakítást végeztek kábítószer-használat miatt, a Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikáján pedig az utóbbi öt évben nyolc esetben fordult elõ metadont szedõ nõk szülése. Az így megszült csecsemõk negyven-hetven százalékánál (!) jelentkezik a megvonási tünetegyüttes, ezt csak további kábítószer-bevitellel lehet hatástalanítani.
A Józan Babák önsegítõ csoport olyan nõk kezdeményezésére jött létre, akik kismamaként fogyasztottak valamilyen drogot. Név nélkül lehet jelentkezni náluk, programjaik ingyenesek. Nem adnak szakmai tanácsokat, céljuk a személyes élmények megosztása. A kismamák azt tapasztalták: amint bevallják, hogy drogoztak-drogoznak, sok esetben megváltozik a terhesgondozás minõsége, tapinthatóvá válik a velük szemben táplált ellenérzés. Sokan elhallgatják, hogy szednek tudatmódosító szereket, mert attól félnek, hogy büntetõjogi következményekkel járhat. Ráadásul õk többszörösen veszélyeztetett terhesek, hiszen a drogozó anyák kilencvenhárom (!) százaléka dohányzik, alkoholt is fogyaszt, gyakran családi hátterük többnyire zavaros, és - fõként az intravénás kábítószereket használók esetében - súlyos betegségek kockázatával élnek.
Az érintett nõk nagyon sokat kockáztatnak: az intravénás drogosoknál 25-30 százalékos a koraszülés elõfordulása, magasabb a halvaszülés és két-háromszor több a bölcsõhalál. Nemzetközi példák azt mutatják, hogy az ilyen körülmények között született csecsemõk nyolcvanöt százaléka súlyos egészségügyi problémákkal kezdi életét. A terhesség alatt elfogyasztott cigaretta és alkohol is hat ugyan a magzatra (az alkoholista nõk gyermekeinek például a szemöldöke és a szeme a szokásosnál távolabb áll egymástól, orrnyergük laposabb, ajkuk keskenyebb), de a tudatmódosító szerek ennél is súlyosabb elváltozásokat okoznak.
Nos, akkor fondolkodjunk csak el, valójában, kinek és minek is illene hátat fordítani? Hiszen, míg az egyik, lehet hátba szúr, mert épp arról ábrándozik "lázálmában, hogy elõtte, valami szörnyeteg áll, addíg a másik, képtelen "hátat fordítani" a testét-lelkét gyötrõ és pusztító anyag fogyasztásának.
Természetesen, vannak néhányan akiknek, ha részben is, de sikerül, mindaddíg, míg a régi "brancs" vissza nem szívja a "csapatba" és akkor újult erõvel, kétszeres sebességgel kezdi újra, önpusztító életvitelét. Semmi nem számít, sem a lehetséges "kijózanodás" a társadalom elismerése, semmi, de semmi. Hiszuen, a "baráti kör" fontosabb, még megszólják, "Ne legyél már hülye" megéri? az egész Világ egy nagy katyvasz, legalább addíg jól érzed magad.
Az sem számít, hogy közben, oly mindegy nõ, avagy férfi, de felelõtlen kapcsolatok tömkellege alakul, senki nem emlékszik, kivel és hol, csak a "repülés-pörgés" meglegyen.
Pörög, bizony pörög, az idõ, ami oda vezet, hogy a cikkben már említett, beteg magzatok születnek, a beteg emberektõl.
Semmi, de semmi nem indokolja és nem is indokolhatja a fogyasztás szükségességét. Hiszen, ha nem volna anyira "nyugat majmoló" a Magyar társadalom, fõleg a fiatalok, akkor ez a társadalmi jelenség sem okozna, hétköznapi fejtörést.
Nos, akkor kivel is kellene nekünk a Nemzet megmentéséért harvolnunk ?
Talán, elsõsorban, önmagunkkal, hogy tisztában legyünk, saját értékeinkkel és ne a társaság határozza meg azt, hogy nekünk, magunknak, mi is a jó.
Önbecsülés, az ami hiányzik mai fiatalságból, sokan egyszerûen képtelenek racionálisan gondolkodni . Nem érdekli "mi lesz holnap" a mának élnek, vagyis nem élnek, hiszen a bevitt anyag teljes mértékben letompítja, egyféle, bódult-felelõtlen, gátlásoktól mentes zombit varázsol belõlük. Sajnos, nem csak fiatalok, az idõsebb korosztály is, egyre-másra használ bódító szereket, úgymond, "az elviselhetõség" fokozása érdekébn. Mindenki tudja, ez hasonló és alaptalan hivatkozás, mint a dohányosok, vagy az alkohol függõk esetén. gyszerûen a helyzet az, hogy gyege jellemek, abszolút nem érdekli õket a "holnap" csak a ma.
Beteg-sérült társadalmi réteg, mélységes posványban dagonyázva.
Mentsünk Nemzetet?! De kivel?