Háborúzni is meg kellett tanulni
Irta: postaimre - Datum: 2013. July 21. 10:02:49
Hû, de beokosodtunk! Ennyi barmot egy Földön! A primitív emberi társadalmakban még alig létezett háború: a kutatók új elmélete szerint a legtöbb halállal végzõdõ erõszakos eset a közösségen belüli egyének konfliktusaiból, nem pedig egy másik csoporttal szembeni egységes erõszakos fellépésbõl fakadt.
Teljes hir
Hû, de beokosodtunk! Ennyi barmot egy Földön! A primitív emberi társadalmakban még alig létezett háború: a kutatók új elmélete szerint a legtöbb halállal végzõdõ erõszakos eset a közösségen belüli egyének konfliktusaiból, nem pedig egy másik csoporttal szembeni egységes erõszakos fellépésbõl fakadt.
A finnországi Abo Academy University szakemberei szerint az eredmények azt sugallják, hogy a háború nem az emberi természet része, hanem sokkal inkább egyfajta viselkedésforma, amelyet a történelem folyamán sajátítottunk el. A tanulmányt a Science címû tudományos folyóiratban közölték.
"Ez a kutatás megkérdõjelezi azt az elmélete, amely szerint a háború mindig is jelen volt az õsi múltunkban" - húzta alá Patrik Soderberg, a tanulmány egyik szerzõje. A kutatók a világ különbözõ tájain élõ, a modern világtól elszigetelt törzsekre alapozták eredményeiket. Ezek a vadnövényekkel és vadállatokkal táplálkozó csoportok, amelyeket az elmúlt évszázadban tanulmányoztak a kutatók, úgy élnek, mint a több ezer évvel ezelõtti vadászó-gyûjtögetõ közösségek.
"Olyasfajta társadalmak ezek, amelyek nem mezõgazdaságra vagy háziállatokra támaszkodnak: ezek primitív társadalmak" - idézte Soderberget a BBC hírportálja. A kutatók a korai társadalmak mai megfelelõiként tekintettek ezekre a törzsekre és azokat a dokumentált eseteket vonták górcsõ alá, amelyek során erõszakos halál történt. Összesen 148 ilyen halálesetet találtak, ám ezek közül nagyon kevés volt, amelyért háború volt a felelõs.
Az eredmények azt sugallják, hogy ezeknél a mai törzseknél a halált okozó erõszakos esetek többségét az emberölés, kisebb hányadát a családi viszály és elenyészõ százalékát a háború kategóriájába lehet sorolni. Az esetek több mint felében egyetlen személy volt az elkövetõ, 85 százalékukban az áldozat ugyanazon közösségbõl került ki, mint a gyilkosa, és az esetek majdnem kétharmada baleset, családon belüli vita, csoporton belüli kivégzés vagy egyének közötti ellentét - például egy nõ miatti versengés - következménye volt.
A kutatók elismerték, hogy a mai törzsek nem tökéletes megfelelõi a korai közösségeknek, de úgy vélték, jelentõs hasonlóságokat mutatnak velük és ezáltal értékes betekintést engednek az emberiség múltjába. "Mindez megkérdõjelezi azt az elméletet, amely szerint az emberi természet a kezdetektõl fogva a háborúskodás jelenlétében formálódott, és hogy a háború hajtóerõ volt az emberi evolúcióban" - mutatott rá Soderberg.
A szakember úgy véli, hogy a háború gyakorlata késõbb alakult ki: ahogy a vadászó-gyûjtögetõ törzsek elkezdtek áttérni a mezõgazdasági termelésre, egyre inkább területhez kötöttek lettek és jóval komplexebb társadalmakat alkottak. Soderberg szerint az emberek letelepedését követõen a háború egyre dominánsabbá vált.
Link