Esõcsinálókat keres a CIA
Irta: postaimre - Datum: 2013. July 23. 06:34:50
A pontos címet nem tudom, de Langley, Virginia...és egy kibaxott nagy tükör! Tessenek belebámulni! Nagyon jó a cikk! Ártatlan, mint a moszadültetett kátrány. Szokatlan területen próbál szerencsét az amerikai titkosszolgálat: olyan kutatást támogatna, amely azt vizsgálja, hogy befolyásolható-e érdemben az idõjárás mesterséges módszerekkel. A geoengineeringnek nevezett technika nem egyszerû õrültség: Kínában ezzel fakasztanak esõt a felhõkbõl, és a klímaváltozás ellen is vannak ötleteik, kár, hogy ezek egyelõre semmit sem érnek nagyban.
Teljes hir
A pontos címet nem tudom, de Langley, Virginia...és egy kibaxott nagy tükör! Tessenek belebámulni! Nagyon jó a cikk! Ártatlan, mint a moszadültetett kátrány. Szokatlan területen próbál szerencsét az amerikai titkosszolgálat: olyan kutatást támogatna, amely azt vizsgálja, hogy befolyásolható-e érdemben az idõjárás mesterséges módszerekkel. A geoengineeringnek nevezett technika nem egyszerû õrültség: Kínában ezzel fakasztanak esõt a felhõkbõl, és a klímaváltozás ellen is vannak ötleteik, kár, hogy ezek egyelõre semmit sem érnek nagyban.
Vajon képes lehet-e az emberiség a geoengineering (bolygómérnökség vagy Föld-mérnökség) módszereivel megváltoztatni a Föld idõjárását és megállítani a klímaváltozást? Erre a kérdésre keresik a választ abban a tanulmányban, amelyen az amerikai tudományos akadémia, a National Academy of Sciences (NAS) kezdett el dolgozni márciusban. A 21 hónapos munkában nem csak az az érdekes, hogy megpróbálják felmérni annak a lehetõségét, hogy létrehozható-e mesterséges klíma, de keresik a választ arra is, hogy a geoengineering mennyiben lehet hatással a nemzetbiztonságra.
Utóbbi kérdés nem véletlenül került a kutatás témái köré, a tanulmány anyagi hátterét ugyanis részben az amerikai titkosszolgálat biztosítja. A 630 ezer dolláros (141 millió forint) kutatási kereten a NASA illetve a National Oceanic and Atmospheric Administration (Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Központ) osztozik az "amerikai hírszerzõ közösséggel" - olvasható az NAS honlapján. Utóbbi kifejezés magát a CIA-t jelenti a NAS szóvivõje szerint: "természetes, hogy az ügynökség együttmûködik a kutatókkal egy olyan kérdésben, mint a klímaváltozás, hogy jobban megértse a jelenség mûködését és hatását a nemzetbiztonságra".
Forrás: Wikipedia
Árnyékolástechnika
Az idén márciusban indult és jövõ õszig tartó kutatás célja, hogy értékeljék egyes geoengineering módszerek hatásosságát, megpróbálják meghatározni, hogy ezek közül melyek megvalósíthatóak, és felmérni hatásukat, a bennük rejlõ kockázatokat, beleértve a nemzetbiztonsági kockázatokat.
hirdetés
A téma követõi alapvetõen kétféle úton indulnak el, ha a klíma megváltoztatásáról van szó. Az egyik, hogy növelik az aldebót, vagyis a földfelszín elektromágneses sugarakat visszaverõ képességét. A másik a légkör felmelegedéséért elsõdlegesen felelõsnek tartott széldioxid kivonásának és tárolásának lehetõségeit kutatja.
Az elõbbit sokszor hívják napsugárzás menedzsmentnek, és a lényege, hogy apró részecskéket juttatnak például a légkör felsõ részébe, amelyek visszaverik a beesõ napsugárzás mennyiségét. Ezzel elméletileg megállítható vagy lassítható a föld felmelegedése. A klímaváltozás megfékezésére, hatásainak enyhítésére számos ötlettel álltak elõ a Föld-mérnökök, de sok még a tisztázatlan kérdés ötleteik használatáról. A kétkedõk a beavatkozások elõre nem látható járulékos hatásaitól tartanak.
Esõcsinálás
Az NSA eddig két hasonló kutatást végzett, mert az amerikai kormány már korábban is érdeklõdött az idõjárás megváltoztatásának módszerei iránt. Elsõ alkalommal a vietnami háborúban próbálkoztak esõcsinálással, hogy dagonyává változtassák a vietkong által utánpótlásra használt Ho Si Minh-ösvényt, majd az 1960-70-es években ezüst-jodiddal próbálták befolyásolni a hurrikánok erejét, de nem értek el egyértelmû eredményt.
A Weather Modification Inc. egyik alkalmazottja vizsgálja az ezüst jodid fúvókákat repülõgépén
Forrás: AFP/Indranil Mukherje
Az USA-n kívül mások is kísérleteztek már ilyen módszerekkel. A legemlékezetesebb ebbõl a szempontból talán a 2008-as pekingi olimpia volt, amely elõtt a kínai hatóságok azzal kecsegtettek, hogy tiszta idõt biztosítanak úgy, hogy esõre késztetik a felhõket, mielõtt elérnék a várost (ezt apró részecskék, például ezüstjodid, folyékony nitrogén, esetleg szárazjég felhõkbe juttatásával érhetik el), vagy sóval akadályozzák meg a kisebb felhõk nagyobb méretûvé alakulását.
Van, amikor visszaüt
Kínában állami idõjárás-módosító hivatalok mûködnek rakétákkal és repülõkel, amelyek rendszeresen próbálnak meg az aszályon enyhíteni ilyen módszerekkel, de volt, hogy balul sült el a dolog. 2009 novemberében például azt állították, hogy a búzamezõk öntözésére a légkörbe juttatott 186 adag ezüst jodid és egy hirtelen érkezõ hidegfront együttes hatása nagy havazást hozott, ami súlyos fennakadásokat okozott a közlekedésben.
Kínában 2008-ban évente 400-700 millió jüant (9-16 milliárd forintot) költöttek esõcsinálásra. Amerikai kutatók szerint ugyanakkor vannak olyan ötletek, amelyek "alapvetõen megvalósíthatók, viszonylag olcsók, és a segítségükkel jelentõsen csökkenthetõk az idõjárási veszélyek, bár magukban is hordoznak kockázatokat " - idézett egy kutatót a Mother Jones.
Vasporral a széndioxid ellen
Ha azonban olcsó, és alapvetõen megvalósítható, akkor felmerülhet, hogy megfelelõ eszközökkel bárki képes lehet befolyásolni az idõjárást, akár saját érdekében is. Majdnem volt már erre is példa: 2007-ben a Planktos nevû, széndioxid-kvóták értékesítésében érdekelt cég 50 tonna vasport akart a Csendes-óceánba szórni, azt remélve, hogy ezzel hatalmas mennyiségû növényi plankton keletkezését segítik elõ, amely várakozásuk szerint jelentõs mennyiségû széndioxidot vont volna el a levegõbõl. A vállalkozást azonban számos heves támadás érte, és a környezetvédõk által felvetett kockázatok - például az elpusztult planktonokon tenyészõ, légkörre veszélyes gázokat termelõ baktériumok esetleges felszaporodása - miatt végül feladták a tervet.
Kínai katonák ezüst jodidos rakétákat lõnek ki
Forrás: AFP
Nem biztos azonban, hogy a kritikus hangok minden esetben elegendõek ahhoz, hogy valaki vagy éppen egy ország elálljon ilyen szándékától. "Kell-e aggódnunk amiatt, hogy Kína esetleg egyoldalúan cselekszik? Vajon üres szócséplés-e az egész, vagy valami olyasmi, amire az USA-nak valóban fel kell készülnie?" - kérdezte az amerikai magazintól a geoengineering témájával a Carnegie kutatóintézetben foglakozó Ken Caldeira, aki tagja a jelenlegi kutatást végzõ csapatnak is. Ez az, ami miatt a CIA is beszállt a kutatásba, mivel jelenleg nincs lehetõség megakadályozni azt, hogy akár egy magánszemély vagy állam valamilyen hasonlóan kockázatos vállalkozásba kezdjen, mint a Planktos annak idején.
Link