Merkel mobiljának adatai is kiköthetnek az NSA-nál
Irta: postaimre - Datum: 2013. July 25. 07:59:42
Politikai és ipari kémkedés? A betegségek nemzetközi osztályozásából a paranid kórképek (van vagy 7 kategória, ha nem tévedek jól) igencsak revízióra szorulnak. Ja, ha már én is paranoidnak lettem titulálva, örömmel tudatom, hogy nem a pszihém terméke a képzelõdés, hanem a valóság lenyomata a tudatomban. Egyre többen vagyunk így ezzel! Az Edward Snowden által leleplezett Prism program csak a jéghegy csúcsa az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyûjtési tevékenységében – mondták a Stern címû német hírmagazinnak volt NSA-alkalmazottak, akik szerint az ügynökség mindenre kíváncsi és hatalma fenyegeti a demokráciát.
Teljes hir
Politikai és ipari kémkedés? A betegségek nemzetközi osztályozásából a paranid kórképek (van vagy 7 kategória, ha nem tévedek jól) igencsak revízióra szorulnak. Ja, ha már én is paranoidnak lettem titulálva, örömmel tudatom, hogy nem a pszihém terméke a képzelõdés, hanem a valóság lenyomata a tudatomban. Egyre többen vagyunk így ezzel! Az Edward Snowden által leleplezett Prism program csak a jéghegy csúcsa az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyûjtési tevékenységében – mondták a Stern címû német hírmagazinnak volt NSA-alkalmazottak, akik szerint az ügynökség mindenre kíváncsi és hatalma fenyegeti a demokráciát.
Thomas Drake, aki az NSA vezetésében dolgozott, a Sternnek azt mondta, hogy akár Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának adatai is kiköthetnek az NSA szerverein. Merkelnek érdemes volna érdeklõdnie a Ragtime fedõnevû program iránt, amelyet egyebek között a kormányzati kommunikáció kifürkészésére fejlesztettek ki – mondta a szakember.
William Binney ugyancsak vezetõ beosztásban dolgozott az NSA-nél. A The New York Times korábbi beszámolója szerint több mint 30 év után, 2001 októberében távozott, mert nem értett egyet a szeptember 11-i terrortámadások után indított titkos adatgyûjtési projektekkel. A szakember szerint az ügynökség 40-50 ezer milliárd telefonbeszélgetés és e-mail adataival rendelkezik. Az Utah állambeli Bluffdale-ben épülõ új adatközpontjának kapacitása legkevesebb 100 év teljes globális digitális kommunikációjának tárolására alkalmas.
Hirdetés
Snowden elhagyhatja a repteret
Elhagyhatja a moszvai Seremetyjevo-repülõteret az adatgyûjtési botrány fõszereplõje. Egyelõre azonban a tranzitváróban marad, mert még nem kapott választ a bevándorlási hatóságtól – közölte az informatikust segítõ ügyvéd. Anatolij Kucserena szerda délután találkozott Snowdennel, de egyedül jött ki a tranzitzónából. Azt mondta, a volt NSA-alkalmazott – akinek az ügyét tanulmányozza az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat – „bürokratikus akadályok miatt” nem kapta még meg az engedélyt, hogy orosz területre lépjen.
„Ez a helyzet példa nélkül áll, korábban soha nem volt hasonló ügy és kérelem” – magyarázta Kucserena. Az ügyvéd azt is közölte a sajtóval, hogy megvette Snowdennek Dosztojevszkij Bûn és bûnhõdés címû regényét. „Gondoltam, öröme lelik majd benne, ha olvas Raszkolnyikovról” – fogalmazott.
Kucserena azt is elárulta, hogy „ma vettem neki néhány inget és nadrágot, hogy legalább ruhát cserélhessen. A körülményei olyanok, hogy nem tud mosatni, és nincs lehetõsége vasalni sem.” Snowden közölte vele, hogy noha nem gazdag ember, még van pénze arra, hogy Seremetyjevón legyen, és megköszönte a pénzügyi segítséget, amelyet sok orosztól kapott.
Binney egyebek mellett az NSA és a német külföldi hírszerzés (BND) közötti technikai együttmûködés összehangolásáért volt felelõs. A Sternnek elmondta: a német titkosszolgálat az NSA egyik legfontosabb partnere. A kémszoftverek fejlesztésében már a kilencvenes évek elején együtt dolgoztak amerikai és német szakemberek, és az NSA 1999-ben átadta a Thin Thread nevû program forráskódját a BND-nek.
Az NSA „mindig mindent tudni akar”
A Thin Treadet a digitális adatforgalom globális megfigyelése céljából fejlesztették. Ez a program az alapja egy sor további adatgyûjtõ projektnek, köztük a 2001-es terrortámadások hatására beindított Stellar Windnek, amely legkevesebb 50 különbözõ kémszoftver, köztük a Prism által kifürkészett adatokat rendszerezte. A Stellar Wind 2009-ig vagy 2011-ig mûködhetett, jelenleg pedig valószínûleg más fedõnéven fut tovább – mondta William Binney.
Az NSA „mindig mindent tudni akar”, és akkora hatalomra tett szert, hogy már a demokratikus államberendezkedést fenyegeti – emelte ki az amerikai szakember a Stern online kiadásában megjelent beszámoló szerint.
A német kormány a hivatalos álláspont szerint csak Snowden júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyûjtõ programjairól. A lakosság többsége nem hisz a kormánynak: egy felmérés szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerzõ szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.
Link