Hamis emlékeket ültettek egerek agyába
Irta: Farkaskoma - Datum: 2013. July 26. 10:56:42
Amikor ilyet olvasok mindig arra gondolok, hogy ha már ezt le merik írni akkor vajon hol járhatnak ténylegesen? Tegnap azt olvastam, hogy a világ tudósainak a fele katonai kutatásokon dolgozik...
A kutatók sikeresen ültettek be hamis memóriát egerek agyába egy kísérletben: azt remélik, ez segít majd megérteni azt a jól dokumentált jelenségt, hogy miért emlékeznek az emberek olyan dolgokra vagy eseményekre, amelyek valójában sosem történtek meg velük.
Teljes hir
A kutatók sikeresen ültettek be hamis memóriát egerek agyába egy kísérletben: azt remélik, ez segít majd megérteni azt a jól dokumentált jelenségt, hogy miért emlékeznek az emberek olyan dolgokra vagy eseményekre, amelyek valójában sosem történtek meg velük.

Susumu Tonagawa, az MIT neurológusa szerint a hamis memóriákért valószínûleg az agy felelõs. Csapatával a neuronok egyenkénti manipulálásával hozta létre nem valós emlékeket az egerek agyában. Eredményeik a Science leguóbbi számában jelentek meg.

.Fotó: China Photos / Europress / GettyA tapasztalatokból származó emlékek nagyon sok részbõl állnak össze: tárgyak, tér és idõ nyomaiból. Ezek az engramnak nevezett feljegyzések fizikai és kémiai változások és a közöttük lévõ kapcsolat formájában tárolódnak el az agysejtekben. Az eredmények alapján úgy tûnik, ugyanazok az agyi mechanizmusok felelõsek a vlaódi és a hamis emlékekért is.

A mostani kutatásban Tonagawa csapata az optogenetika nevû technikát használta, amellyel képesek finomhangolni az agysejteket. Az egér hippokampuszában lévõ sejteket módosították, ez az agyterület felelõs az emlékek létrehozásáért, aktiválja a channelrhodopsin nevû fehérje génjeit. Amikor a sejtekben benne van ez a fehérje, kék fénnyel aktiválhatóak. A kutatók úgy módosították a sejteket, hogy akkor is termelõdjön a fehérje, ha az egér használja ezeket a sejteket, így hoztak létre memória engramokat.

A kísérletben a kutatók betették az egeret egy kamrába, majd engedték, hogy felfedezze. Eközben a releváns memóriakódoló sejtek channelrhodopsint termeltek. A következõ nap az állatot berakták egy másik kamrába, és apró elektrosokkot adtak neki, hogy bekódolják a félelemreakciót. Ugyanekkor megvilágították az agyát, hogy elõjöjjenek az elsõ kameráról szerzett emlékei – így összekapcsolta az elektrosokkot az elsõ kamrával.

A kísérlet utolsó szakaszában visszarakták az egeret az elsõ kamrába. Ebben a kamrában tipikus félelmi reakciókat adott, pedig itt sosem sokkolták. A kutatók szerint sikerült hamis emléket beültetniük az állatba.

Ugyanez történik, amikor nagyon erõs hamis emlékek jönnek létre az emberekben. „Az emberek nagyon erõs képzelettel rendelkezõ állatok, függetlenül attól, mi történik körülöttünk a világban, állandóan aktív az agyunk. Nagyon valószínû, hogy az egérhez hasonlóan nagy variációval összekapcsolunk dolgokat az agyunkban lévõ, és a valóban megtörtént események között" − véli Tonagawa.

http://index.hu/t...ek_agyaba/