Láttam már néhány háborús filmet...
Irta: GERRY - Datum: 2013. July 28. 20:40:15
...de Imre tegnapelötti ajánlására ezt is megnéztem és ez volt az egyik legemberibb!
Sajnos a 132 perces filmet le kellett konvertálnom 2GB-ról 0,8GB-ra (kicsit rosszabb minöségüre), hogy fel tudjam nektek tenni de érdemes megnézni! (Magyar felirattal)
Letöltés a saját gépre itt (Klikk jobb egérbillentyüvel...): Augusztus nyolcadikán
Teljes hir
...de Imre tegnapelötti ajánlására ezt is megnéztem és ez volt az egyik legemberibb!
Sajnos a 132 perces filmet le kellett konvertálnom 2GB-ról 0,8GB-ra (kicsit rosszabb minöségüre), hogy fel tudjam nektek tenni de érdemes megnézni! (Magyar felirattal)
Letöltés a saját gépre itt (Klikk jobb egérbillentyüvel...): Augusztus nyolcadikán
Témáját tekintve ez az alkotás is egy úgynevezett "háborús film".
A 2008-as grúz-orosz háború adja a történet hátterét. Egy kisfiú, és édesanyja életébe pillanthatunk bele. A fiú (filmbeli neve Artjom, vagy ahogy a rokonai hívják Tjoma) szülei külön élnek, és ezt a gyermek nem könnyen dolgozza fel, ezért álomvilágba menekül. Ennek a világnak a a képi megjelenítését az alkotók már jól bevált filmes klisékkel jelenítik meg. Például a Jó Robot nagyban hasonlít az Avatar címû film lényeivel (na jó rendben, azok kékek voltak... ). De Tjoma képzeletbeli neve (Kozmoboy) is rímel egy amerikai alkotással ...
Egy véletlen folytán a film gyermek fõszereplõje belekeveredik az augusztus nyolcadikai eseményekbe ....
Közben láthatjuk, hogy a gond, a baj az ami igazán összetart embereket. Olyan furcsa az, hogy õsidõk óta úgy gondolja az emberiség , hogy a gondtalanság az, ami a boldogságot adja.
Ugyanakkor épp ellenkezõleg! A közös cél, a gondok legyõzése az ami igazán összekovácsolja a közösségeket, a családokat. És ez az ami a boldogság, a megelégedettség alapja az életünkben. Sok minden tud örömet okozni az embernek, de ezek az örömök nagyon sokszor csak rövid ideig tartanak. A boldogság a tartós öröm maga.
Nem véletlen az, hogy az népi bölcsesség is úgy tartja, hogy az igazi barátságok a "tûzpróbákat" is kiállja, illetve a próbákban edzõdik igazzá a barátság.
Pedig a mesék mindig úgy végzõdnek (ahogy a legtöbb hollywoodi film is), hogy "boldogan éltek, amíg meg nem haltak ...".
A gond, a baj ebben a filmben is közel hozza egymáshoz a szereplõket.
De a baj, sokkal nagyobb lesz, mint gondolnánk...
A film nõi fõszerepét, az egyedülálló anyukát, Szvetlana Ivanovna személyesíti meg. Egy nyári ruhában, rózsaszín felsõvel tipeg végig a Kaukázuson ... Hogy eljusson egy kis faluba, Szidamontba...
Kis kabátkája színéhez illõ mobiltelefonjával érdekes színfoltja lesz a kies tájnak, ahogy marcona hadfik között, a célja felé tart. Öltözete egyértelmûen jelzi, hogy õ egy kívülálló, akit egyetlen dolog hajt csak. Az anyai ösztön. Nem véletlen, hogy ilyen "hacukában" láthatjuk, ugyanis õ úgy gondolta még a történet elején, hogy kiruccan Szocsiba.
De nem a nevezetes fekete-tengeri üdülõvárosba jut el, hanem a háború poklába.