Kohl minden második törököt hazaküldött volna
Irta: postaimre - Datum: 2013. August 04. 07:05:36
Jaj mit nem mondanak! Most 10-bõl 8 mehet haza! Persze ehhez Törökországot is át kell rendezni, hogy legyen helyük és persze pénzük is. Még pár év és megindul a visszaszivattyúzás... A brit kormány számos, a ’80-as években keletkezett titkos dokumentumot tett közzé a héten. Az egyik ilyen jegyzõkönyv tanúsága szerint Helmut Kohlnak még 1982-ben egy radikális elképzelése volt: minden második Németországban élõ törököt haza kell küldeni.
Teljes hir
Jaj mit nem mondanak! Most 10-bõl 8 mehet haza! Persze ehhez Törökországot is át kell rendezni, hogy legyen helyük és persze pénzük is. Még pár év és megindul a visszaszivattyúzás... A brit kormány számos, a ’80-as években keletkezett titkos dokumentumot tett közzé a héten. Az egyik ilyen jegyzõkönyv tanúsága szerint Helmut Kohlnak még 1982-ben egy radikális elképzelése volt: minden második Németországban élõ törököt haza kell küldeni.
1982-t írunk, a frissen megválasztott Helmut Kohlhoz magas rangú külföldi delegáció érkezik Bonnba, élükön Margaret Thatcherrel. Az október 28-i találkozó eredményeirõl mindez idáig el volt zárva a publikum, ám a titkosított dokumentumok feloldása után a Spiegel Online betekintést nyert a találkozóról készül jegyzõkönyvbe.
Kattintson és nézegessen képeket Németország nevezetességeirõl!
„Kohl kancellár az alábbiakat mondta: az elkövetkezendõ négy évben szükséges lesz, hogy a törökség arányát ötven százalékkal csökkentsék – ám õ ezt még hivatalosan nem mondhatja ki”- így szól az idézet a titkos jegyzõkönyvbõl. „Németország számára nem lehetséges, hogy a törököket a jelenlegi arányaikban asszimilálni tudja”. A szóban forgó beszéd elhangzásakor négy fõ volt jelen: Helmut Kohl és tanácsadója Horst Teltschik, Margaret Thatcher, valamint a Vaslady személyi titkára A.J. Coles, aki egyébként a szöveg fogalmazója is egyben.
A beszélgetés során Kohl szót ejtett az egymás mellett élõ párhuzamos kultúrákból adódó feszültségekrõl is. Az öreg kancellár elsõsorban a kényszerházasságot és a feketemunkát említette meg, mint ami kiváltképp jellemzõ a törökségre. „Németországnak nincs baja a portugálokkal, az olaszokkal, még a délkelet-ázsiaiakkal sem, hiszen ezek a közösségek sikeresen integrálódtak. Viszont a törökök egy egészen más közegbõl érkeznek…”
Az elsõ Kohl-kabinet, hogy kezelje valahogy a kialakult helyzetet, igyekezett vonzóvá tenni a hazatérést a törökök körében. 1983-ban meghirdették az ún. „Rückkehrhilfe-t”, azaz hazatérési prémiumot, mely voltaképpen pénzbeli segély volt azoknak a családoknak, akik a hazatérés mellett döntöttek. A prémiumot választó törökök fejenként 10.500 német márkát kaptak, valamint kézhez kapták a nyugdíjbiztosítási alapba befizetett összeget is. A pénzbeli segítség viszont nem mondható túl sikeresnek az elérni kívánt cél szempontjából, hiszen mindössze 100.000 török döntött a hazautazás mellett.
Érdekes megnézni, hogy míg a ’80-as évek elején egy ilyen érzékeny témáról mennyire nyíltan mert beszélni a német kancellár, addig ma, egy hasonló kijelentést egyértelmûen a szélsõjobb kategóriájába sorolna a közvélemény. Változik a világ.
Link