2030-ra az emberiség lehúzhatja a rolót
Irta: postaimre - Datum: 2013. August 09. 06:30:53
Hû, micsoda kapkodás! Mióta nyomjuk már ezt a nótát? Gyulai,te hol voltál eddig? Mennyi a fizud, öregem? Fenntartható fejlövés mi? Gyulai Iván ökológus, a Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Tanács tagja, az Élelmiszer szaklap által rendezett Szakmai Napja címû rendezvényen megdöbbentõ adatokat közölt a Föld erõforrásainak kizsákmányolásáról.
Teljes hir
Hû, micsoda kapkodás! Mióta nyomjuk már ezt a nótát? Gyulai,te hol voltál eddig? Mennyi a fizud, öregem? Fenntartható fejlövés mi? Gyulai Iván ökológus, a Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Tanács tagja, az Élelmiszer szaklap által rendezett Szakmai Napja címû rendezvényen megdöbbentõ adatokat közölt a Föld erõforrásainak kizsákmányolásáról.
A média, a vállalatok sokszor tévesen használják a fenntartható fejlõdés fogalmát, hiszen a valódi fenntarthatóság a bolygó erõforrásainak megmaradását jelenti, nem pedig a mostani gazdasági növekedésre irányuló erõfeszítéseket. – A fenntarthatóság azt jelenti, addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, de ez alól a takaró alól már rég kilóg mindenünk. A baj az, hogy a fenntarthatósági törekvésekkel megspórolt anyagi és természetbeni javak a további profitszerzésre és gazdasági növekedésre fordítódnak – adta a hallgatóság tudtára az ökológus.
Ha a jelenlegi, tékozló „fejlõdést” produkálja a világ, akkor nagyjából 17 év múlva az emberiség lehúzhatja a rolót. Az adatok sajnos eléggé meggyõzõek. Az emberiség fogyasztása rohamos mértékben növekszik: a Föld lakói már 2007-ben másfél bolygónyi erõforrást igényeltek. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy belássuk, ha folytatódik ez a trend, 2030-ra már két bolygóra lesz szükségünk, ami ökokatasztrófához vezet.
Nagyjából 17 év múlva az emberiség lehúzhatja a rolót
Nagyjából 17 év múlva az emberiség lehúzhatja a rolót
Az erõforrásaink közül nemcsak az olaj, a víz fogy drasztikusan, hanem a talaj is. A teljes földterület 149 millió négyzetkilométer, ebbõl mûvelt terület 20 millió, szántóföld 7,1 millió km2. A jelenleg élõ 6,8 milliárd emberre 0,3 hektár mûvelt terület és 0,1 hektár szántó jut, ami igen kevés. Ráadásul évente 75 milliárd tonna talaj erodálódik.
– A növekvõ szegénységnek és környezeti pusztulásnak közös oka van, ez pedig a gazdasági növekedés elsõbbsége – hangsúlyozta a szakember. Majd hozzátette: – A világ bajainak orvoslására a gazdasági növekedést használja, azt, ami a betegséget termeli. Sajnos a hatékonyság növekedése (innováció) kiszorít a foglalkoztatásból, és az ökohatékonyság növekedése is fogyasztásnövekedéshez vezet (Jevons.paradoxon).
A tudás bõvülésének együtt kell járnia a tudatosság növekedésével. Ez jelenti a technikai tudás bõvülését, amellyel kevesebb természeti erõforrásból, kevesebb környezeti terheléssel jobbat és elegendõt tudunk termelni. A tudatosság és erkölcs területén viszont a társadalom értékválasztásában szükséges változás.
A legrosszabb forgatókönyv: ha minden változatlan marad, akkor leghamarabb 2020-ra ökokatasztrófát idéz elõ az emberiség. A zöldgazdaság élénkítésével kitolható az ökokatasztrófa körülbelül 2030-ra. Rá húsz évre állhat vissza egyensúlyba a Föld terhelése és eltartóképessége. A helyesen értelmezett fenntartható fejlõdéssel a föld eltartóképessége alá csökkenthetõ a terhelés.
Hogy melyik forgatókönyv válik valóra, az majd eldõl. Az igen közeli ökokatasztrófa miatti aggódók kérdéseire Gyulai Iván azt válaszolta, hogy hisz az emberekben, a tudatosságukban, illetve abban, hogy a világ termelésének 2%-át birtokló 497 multimilliárdos embernek is az lesz elõbb-utóbb az érdeke, hogy gondolkodásmódot váltson. Akkor biztosan elõtérbe fog kerülni a valódi fenntarthatóság.
Link