Kifehéríthetik az eget a geomérnökök
Irta: postaimre - Datum: 2012. June 07. 06:15:44
Röviden, ezt nevezzük chemtrailnek, vegyipermetnek, de már azt is megtudjuk hivatalosan, hogy nanorészecskéket is szórnak! A kék ég fátyolosan fehérré válhat, ha a geomérnökök fényvisszaverõ aeroszolokat pumpálnak a felsõ légkörbe a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében. A kritikusok már korábban is figyelmeztettek ennek a lehetõségére, most azonban számszerûsítették a hatást.
Teljes hir
Röviden, ezt nevezzük chemtrailnek, vegyipermetnek, de már azt is megtudjuk hivatalosan, hogy nanorészecskéket is szórnak!
A kék ég fátyolosan fehérré válhat, ha a geomérnökök fényvisszaverõ aeroszolokat pumpálnak a felsõ légkörbe a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében. A kritikusok már korábban is figyelmeztettek ennek a lehetõségére, most azonban számszerûsítették a hatást.
Szulfát aeroszolok bejuttatásával a légkör felsõ régióiba elméletben csökkenthetõ a globális felmelegedés, a részecskék ugyanis visszaverik a beérkezõ napfény egy kis százalékát. Mindazonáltal a mesterséges fényvédelem a megmaradó fény egy részét is szétszórja, méghozzá a légkörben, ami 20 százalékos csökkenést jelent a felszínt közvetlenül érõ napfény mennyiségében, növelve a lágyabb diffúz, szórt fény szinteket, mondta Ben Kravitz, a kaliforniai Carnegie Tudományos Intézet kutatója.
Ennek azonban járulékos hatásai lehetnek az életre és az emberi technológiára. A közvetlen napfény csökkenése egyértelmûen kedvezõtlen hatást gyakorol a napenergia iparra, ugyanakkor a közvetett napfény fokozza a fotoszintézist. A legszembetûnõbb hatást azonban az égbolton fogjuk tapasztalni. A tiszta ég kékje a levegõben található molekulák fényszórásának köszönhetõ. A szórás sokkal erõsebb a rövid kék, mint a hosszabb vörös hullámhosszokon. Az aeroszol részecskék sokkal nagyobbak, mint a levegõ molekulái, ezért jóval erõsebben szórják a vörös fényt, ami tompítja a kisebb molekulák által szórt kék fényt, fényesebbé és fehérebbé téve az eget.
Kravitz kiszámította, hogyan befolyásolják a szórt fény spektrumát a 0,1-0,9 mikrométer átmérõ között váltakozó részecskék, és hogyan befolyásolja mindez az ég színét. A mérettartomány közepén elhelyezkedõ átmérõjû részecskék jóval fehérebb eget eredményeznének. A hatás a nagyvárosoktól távol esõ területeken lenne a leglátványosabb, ahol a légszennyezés alacsonyabb, azonban a hatások elõrejelzését több bizonytalanság is beárnyékolja.
Ilyen az aeroszolok mérete, még nem tudni, hogy a geomérnökök milyen átmérõjû részecskéket alkalmaznának, illetve azt sem, hogy ezek a méretek hogyan változnának az idõvel, ahogy a részecskék összetapadnak. Craig Bohren a Pennsylvania Állami Egyetem meteorológusa és légkörtudósa szerint egy bizonyos, "nehéz vitatni azt az állítást, mely szerint a részecskék növekvõ légköri koncentrációja megfogja változtatni az égbolt színét és fényességét".
Link