Recenzió Halász József állásfoglalására 'Mérhetetlen bûn Magyar Nemzet ellen' címmû írására.
Irta: postaimre - Datum: 2013. August 26. 10:14:56
Kértem Józsit, hogy küldje meg a recenziót, mert Halász olyasmiket írt le, ami számomra nehezen volt hihetõ. Most jött az írás. Még szerencse, hogy Halászt meg éppen Kubinyi halászta le a TV-jébe. Remélem nem lõtt vele bakot! Vagy de, de legalább tudnia kell róla.

Teljes hir
Kértem Józsit, hogy küldje meg a recenziót, mert Halász olyasmiket írt le, ami számomra nehezen volt hihetõ. Most jött az írás. Még szerencse, hogy Halászt meg éppen Kubinyi halászta le a TV-jébe. Remélem nem lõtt vele bakot! Vagy de, de legalább tudnia kell róla.

Kedves Imre!

Ahogyan az lenni szokott, a recenziót nem Árpád sarja H.J.-nek írtam, hanem egy minõsítõ felkérésre a Rend tagjainak. Tekintve, hogy egy felhívást jelent meg amit Orosházi Ferenc tett közzé, és a felhívás tartalmát Árpád sarja Halász József mérhetetlen bûnnek állította be, engem kértek fel a logikai balgaságoktól és "ökörségektõl" sem mentes írás kritikai értékelésére. Ime a kért szöveg:

Recenzió Halász József állásfoglalására „Mérhetetlen bûn Magyar Nemzet ellen” címmû írására.
A reagálás száraz tényekre épít, mellõzve minden érzelmi befolyást. Idézet az állásfoglalásból:
„A Közlemény jogilag megalapozatlan az alábbi téves hivatkozások miatt
1. A 2011. április 25-én kihirdetett Alaptörvény „megkifogásolása” hibás, miután az – nevében és jogrendszerbeli helyét tekintve (ld. E) cikk (2) bekezdés) egyaránt - nem Alkotmány, a „megkifogásolás” pedig indoklás és részletezés nélküli.”
Az érvelés két nézõpontból vizsgálva sem állja meg a helyét.
1.) A hivatkozott E) cikk (2) bekezdése, idézve:
„ (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzõdés alapján – az alapító szerzõdésekbõl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvénybõl eredõ egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.”
szerint, az Alaptörvénybõl eredõ egyes hatásköreit jelöli meg, ami semmiképpen sem jelentheti az Alaptörvény alkotmányként történõ értelmezésének negligálását.
2. A jelenlegi magyar kormány az Alaptörvényt alkotmányként határozza meg:
http://www.kormany.hu/hu/mo/az-alaptorveny
ezzel az Alaptörvény jogrendszeri helye is a kartális alkotmányok közé sorolandó. Ide tartozik még, hogy az Alaptörvény 4. módosítása az Országgyûlésre, mint alkotmányozó hatalomra hivatkozik, továbbá hatályon kívül helyez minden 1949-tõl kiadott alkotmánynak vagy alkotmánymódosításnak nevezett törvényt, ezzel jogelméleti alapon is az Alaptörvényt emeli az Alkotmány szintjére akkor is, ha az teljes valójában jog- és törvényellenes.
Kiegészítésként: kommunikációelméleti megfontolás, hogy egy közleménynek nem lehet része semmilyen jogi indoklás. A bírált közlemény egy közösség akaratát fejezi ki, a jogi érvelések helye pedig a tárgyalóasztal.
Idézet az állásfoglalásból:
„2. Az 1989. október 23-án kihirdetett Alkotmányhoz „visszatérés” indoklása hibás, hiszen az nem tartalmaz olyan cikket, amely szerint „alkotmányozni csak népszavazás útján lehetséges”, sõt, a 4. § (3) bekezdés a) pontja az Országgyûlés hatáskörébe utalja a „Magyar Köztársaság Alkotmányának megalkotását” – a hatálybaléptetéssel kapcsolatban külön nem rendelkezik.”
Fenti érvelés tárgyi képzetlenséget, pontosabban a jogi logikában való jártasság hiányát mutatja. Ezzel az érvelés hamissá, durvábban fogalmazva manipulatívvá válik."
Idézet az 1989. évi XVII. törvénybõl:
„7. § Az alkotmány elfogadásáról (megerõsítésérõl) népszavazás útján kell dönteni.

Miután az 1989. évi október 23-án kihirdetett Alkotmányban nem található a 7.§-nak ellentmondó törvény, annak hatálya köteles érvényû a törvényalkotóra nézve. Hozzátéve, hogy a jogtudomány a népszuverenitásából levezeti az önálló alkotmányozó hatalom szükségességét, amibõl következik, hogy az alkotmány külön erre a célra összehívott alkotmányozó gyûlés által és / vagy népszavazással történõ elfogadását jelenti.

Idézet az állásfoglalásból:
3. A „Történelmi”-nek nevezett Alkotmány – a „Közlemény” követelési által bizonyítottan - ténylegesen a „Történeti” Alkotmánnyal azonos, amit a 2011-ben kihirdetett Alaptörvény jogfolytonosságába visszaállított.
Ez alapján okafogyott a Közlemény 3./ pontjában tett megállapítás: „Ezzel visszatértünk az 1944. március 19-éhez, a német II. Világháborús erõk bevonulását megelõzõ közjogi állapothoz”, azzal, hogy az államforma megnevezése nem azonos.
A zavaró megfogalmazás miatt az értelmezésem esetleg önkényes lehet (a „Közlemény” követelési által – kitétel számomra nem pontosan értelmezhetõ), kérem e megjegyzést evidenciában tartani:
A Közlemény megfogalmazása köznyelvi, és tudomásul kell venni, hogy a jogi bikkfanyelvet nem beszélõ magyar ember mindkét szó hallatán az õsi magyar jogrendre gondol. A 2012. január 1-én hatályba léptetett Alaptörvény normaszövege nem állította vissza sem a történeti-, sem a történelmi alkotmány jogfolytonosságát, tekintve hogy az õsi magyar jogrend hatálya soha meg nem szûnt, mindössze annak érvényre jutását gátolják erõszakkal kényszerített diktátumokkal. Ilyen az Alaptörvény is, amelynek megalkotása és bevezetése minden jogelvet felrúg, és ilyen minden kísérlet, ami önjelölt próféták önérdekû leirata. A Közlemény – saját értelmezésem szerint – a magyar nemzet azon akaratát fejezi ki köznyelvi megfogalmazással, hogy a nemzet visszatér õsi jogrendjéhez.
Idézet az állásfoglalásból:
4. A Közlemény 4./ pontja az Aranybulla XXXI. tc. 2. §-ára, mint „soha el nem évülõ megállapításra” hivatkozik, ami nem a Nemzetnek teszi jogává és kötelességévé az ellenállást, hanem a püspököknek, jobbágyuraknak és nemeseknek.

A „nemzet” meghatározás 1222-ben szigorúan a családi eredetet jelölte – valaki, aki például a tulrul nemzetbõl (nemzetségbõl) származik. A hivatkozott törvénycikkben minden megnevezés az akkori társadalom nemzeti összetételt mutatja, és rögzíti, hogy az ellenállási jog és kötelem csakis azokra hatályos, akik születésüktõl a nemzethez tartoznak, és azokra nem, akik a nemzet életterén vendégként (bevándorló) vagy szolgaként éltek. A szolgák hadi cselekmények „szerzeményei” voltak, akik éves szolgálatukkal váltották meg fogságukat, amely után szabadon távozhattak. Az állásfoglalás 4. pontjában foglaltak olyan jogi és történelmi járatlanságot mutatnak, ami a teljes szöveget hiteltelenné, elfogult és meggondolatlan maszlaggá teszik.
Megjegyzés: A „szeri” szerzõdés a magyar közösség negyedik vérszerzõdése volt. A magyarok által követett isteni útmutatás pedig nem szûnt meg Gejcsel (vagy Gézával), mert Õsten, vagy az Öreg Õsten iránymutatása a mai napig hat. 1944. március 19-én, a német megszállással a Magyar Királyság szuverenitása került provizórikus állapotba, nem pedig, idézve az állásfoglalásból: „a magyarok által követett Isteni Iránymutatás (alkotmányosság) hatálya
Idézet az állásfoglalásból:
„Összefoglalva azt mondtam Orosházi Ferencnek – amit a százegynéhány párt és ennél is több civil szervezõdés vezetõjének is mondhatok -: õ gyula feladatot akar végezni, a kündü iránymutatása nélkül, én kündü feladatokat végzek a gyula végrehajtó feladata nélkül.
Az alapkülönbség az, hogy én érzem és tudom, hogy a kündü feladat kevés a gyula tevékenység nélkül, õ – és az elõbb említett emberek – pedig még nincsenek a Nemzet iránti alázatnak azon a szintjén, hogy érezzék és értsék: kündü nélkül a gyula diktátorrá alázódik.”
Az állásfoglalásban jogilag nem tisztázott és részletezés nélküli fogalmak a „kündü” és a „gyula”. Azok a meghatározások, amelyeket Halász József adott e két egykoron volt tisztre, a jogi nyelvezetben és az õstörténetben járatlan vagy kellõképpen fel nem készült magyar ember elõtt nem ismertek, ugyanakkor nem fedik az akkori elvárásokat. Számomra tisztán és világosan kitûnik azokból az írásokból és megnyilatkozásokból, amit Halász József tett közzé és / vagy mondott el szóban, hogy amennyiben önnön magára vette a „kündü” feladatát és ezt a tisztet magának vindikálja, akkor a magyar nemzet a végelmúlásba hullik. Senkitõl sem kapott beavatást, hiányos jogi és történelmi felkészültsége a fenti indokolásban megmutatkozott, és erõszakosan propagált, úton-útfélen hirdetett elmélete alkalmatlan egy nemzet fennmaradását szolgáló stratégiára.

bobrovniki Prof. Dr. Farkas István József

Erre jött Halász "válasza".

Válasz Prof. Dr. Farkas István József „Mérhetetlen bûn a Magyar Nemzet ellen” c. írásomra készített recenziójára



Farkas József kritikáját elolvastam, tudomásul vettem éppúgy, mint személyemre, küldetésemre vonatkozó magánvéleményét.

Az alábbi írásomat elgondolkodtatóul írom mindazoknak, akik az eredeti munkát és recenziót olvasták.

A recenzió szerzõje bobrovniki Prof. Dr. Farkas István József, a Wekerle Sándor Üzleti Fõiskola professzora, a Hun Lélekközösség Pálos rendházának vezetõje.

Elháríthatnám a válaszadást recenziójára, az alábbi okokból:

1. Farkas István Zoltán alapvégzettségén – kémia-fizika szakos tanár – kívül számos területen szerzett ismereteket, végzett tevékenységet (informatika, nyelvészet, humán gondolkodás-kutatás), de ezek közé nem tartozik a jog. Ezen oknál fogva – mint szakmai kívülálló – véleménye nem kompetens (elsõsorban nem a végzettség hiányában, hanem azért, mert alapfogalmakkal nincs tisztában – pl. joghierarchia az alkotmányozási kérdésben, hatalomgyakorlási jogosítványok az Aranybullában). Történelmi ismeretei is hiányosak: azonosítja a nemzetség és nemzet fogalmakat, bevallottan nem ismeri a kündü és a gyula méltóság tartalmát és kettõs egységét – ennek ellenére minõsít ezen tisztségekre hivatkozva.



2. Mireisz Tibornak írt nyilvános levelében (2012. 04. 21.) a TAHSZ-ból távozásom kapcsán a Magyar Nemesi Rend diktatúra-kezdeményezésére tett ellenlépésemet saját programom társaságra erõszakolására irányuló kísérletnek minõsítette, ezzel megrágalmazott.



3. Ugyanebben a levélben leírtak szerint legálisnak tartja a Magyar Nemesi Rend által a „kormányzó” titulus engedélyezését Borbély Józsefnek, és egyben Daka Józsefet I. Józsefként az „Apostoli Magyar Királyság” királyának ismeri el, aki a hatalomgyakorlást ténylegesen Borbélyra testálta. Ez a felfogás a jelenlegi hatalom paradigmáját meghatározó nyugati civilizáció szerint sem fogadható el – nem a vitatható jogintézmény, hanem a kiválasztás módja miatt. (Csak „elgondolkodtatóként”: Szeszák Gyula a kilencvenes években - részletes bizonyítékokkal alátámasztva - feltárta a „polipot”, ami Hajdú-Bihar megyei fõügyészi tisztségébe került, de – érezve és értve a közszabadság lényegét -, ezért a munkájáért nem akarta magát elsõ számú vezetõnek elfogadtatni.)


4. Farkas István József így kezdi rencenzióját: „A reagálás száraz tényekre épít, mellõzve minden érzelmi befolyást.”

Mindenki számára egyértelmû, aki elolvassa a recenziót, hogy ez a kijelentés nem igaz.



A fentiek alapján egyértelmû, hogy Farkas István József személyében nemcsak alkalmatlan, de felkészületlen is ahhoz, hogy vitázzon a nyugati értékrend paradigmájának képviseletében.


Vannak közös vonásaink Farkas István Józseffel - szegedi születés (utánam kilenc évvel), JATE-s diploma (az egyiket én is a TTK-n szereztem), informatikai ismeretek, egyetemi oktatómunka (igaz, én „csak” gyakorlati munka mellett „óraadóként” dolgoztam) -, de ezek csak formai azonosságok, sokkal fontosabb a tartalmi (lényegi) különbség, ami egyben a kommunikáció stílusát is meghatározza.

A paradigma-meghatározó alapok, a szabályozás és a reálfolyamat - mint a gondolkodási mód három része - rendszer-kapcsolatának eltérõ súlyozása adja a közöttünk lévõ különbség alapját, ami nem más, mint a nyugati civilizáció és az õsi civilizáció egymással antagonisztikus ellentéte.



Errõl az alappontról kiindulva hajlandó vagyok nyilvános vitára azokkal, akik alkalmasak és felkészültek a nyugati civilizáció paradigmájának képviseletére.



Arra, hogy õsi civilizáció Szent Korona Értékrend által közvetített paradigmájának képviseletére – ami kündü feladat (Farkas úr ismerje meg, amirõl beszél) - alkalmas és felkészült vagyok, a Gondoskodó Magyarország honlapon szereplõ összehasonlító, elemzõ, ismertetõ anyagok és jogszabálytervezetek bizonyítják.



Akinek más a véleménye, az állítását tényekkel támassza alá.



Kelt Szegeden, 2013. Új Kenyér havának 22. napján.

Árpád sarja, Halász József

Na, erre írtam Józsinak, hogy akkor most mi is van?

Józsi olvastam Halász válaszát, a eveled neki nem. Borélyt orrmnyzónak? Dakát királynak? Csak kérdem. A punch nem véletlenül a desszert és nem az elõétel.
Áldás!
Imre

aug. 24. (2 napja)

címzett: saját magam

Doki, Te még hiszel ennek a zavart elméjû félnótásnak?

Akkor olvasd a válasz-válaszomat is:

Nem kívánom terhelni a címzésben feltüntetett, általam nem ismeret nemzettestvéreimet, mindössze Árpád sarja Halász József, a "válaszban" felsorolt pontatlanságait igazítom helyre, csakis a tisztánlátás érdekében.
Hangsúlyozni kívánom, hogy kizárólag a tévedéseket és helyt nem álló pontatlanságokat igazítom ki, ismételten a száraz tényekre hagyatkozva.

1. Nevem bobrovniki Prof. Dr. Farkas István József, és a "Zoltán" titulus, vagy névadás engem nem illet (lásd a "válasz" 1. pontját).

- Alapvégzettségem valóban kémia-fizika szakos középiskolai tanár, azonban okiratokkal igazolható végzettségek felsorolásából több egyetem kimaradt (ELTE; Radboud University Nijmegen; Rijks Universiteit Uttrecht), továbbá 4 szemesztert hallgattam elméleti nyelvészet területén, posztgraduális képzést kaptam nemzetközi jog és a neurofiziológia területén.

- A "szakmai kívülálló" személyemre aggatása nem jogosít fel senkit a "nem kompetens" jelzõ tetszõleges alkalmazására. A jogtudomány fogalma: a tudomány a természet, a társadalom és a megismerés objektív összefüggéseirõl, fejlõdéstörvényeirõl felhalmozott ismeretek és következtetések rendszerezett összessége, a valóságot adekvátan tükrözõ ismeretek rendszere. E meghatározás szerint, a jogtudomány egy felépítmény, amelynek alapja a természet- és bölcsész tudományok összessége. Miután több tudományterületrõl kaptam igazolványt a területbéli jártasságomról, a rám vonatkoztatott kompetencia hiányt Árpád sarja Halász József téves következtetésének tartom.

- Állítás Árpád sarja Halász József válaszából:

„Történelmi ismeretei is hiányosak”:

és indoklásként az alábbiakat hozza fel, idézem:

„… azonosítja a nemzetség és nemzet fogalmakat, bevallottan nem ismeri a kündü és a gyula méltóság tartalmát és kettõs egységét – ennek ellenére minõsít ezen tisztségekre hivatkozva.”

A fenti indokolás hamis állítást tartalmaz. A vonatkozó szöveg a recenzióban, idézem:

„…A „nemzet” meghatározás 1222-ben szigorúan a családi eredetet jelölte – valaki, aki például a tulrul nemzetbõl (nemzetségbõl) származik. …”

illetve:

„…Az állásfoglalásban jogilag nem tisztázott és részletezés nélküli fogalmak a „kündü” és a „gyula” …”

Sajnálatos, hogy Árpád sarja Halász József helytelenül értelmezi a leírt szöveget, de ez nem lehet ok hamis állítás kinyilatkoztatására.
Azt vállalom, hogy a két egykor volt méltóság szerepét a korabeli magyarság körében Árpád sarja Halász József értelmezésében nem fogadom el. Különösen olyantól aki fõfejedelemnek és vallási vezetõnek keni fel önmagát, idézve a Mérhetetlen bûn a Magyar Nemzet ellen címû közzétett írásból:
„ … õ gyula feladatot végez, a kündü iránymutatása nélkül, én kündü feladatokat a gyula végrehajtó feladata nélkül …”

2. A rágalmazási vádról:
A TAHSZ szövetség 2011. január 09-én 10 nyelven közzétett felhívása: https://docs.google.com/file/d/0B2eX2yV7Hp4dNDMwYjI1OTctMDAwOC00ODkwLWJkOWQtNWFkZTlmYmE5YTFm/edit?hl=en&pli=1

amelyen kilenc aláíró szerepel:
berhiadai Parragh Imre – a Magyar Nemesi Rend Mozgalom társelnöke
dr. Boór Ferenc – Fejér Szövetség
Fetzer János – MAREVOSZ
Gligor Kovács Csilla
dr. Halász József – Szent Korona Szolgálat
dr. Horkovics Kováts János – Árpád-házi leszármazott, a Magyar Nemesi Rend Mozgalom társelnöke
Matyasovszki Gábor – Magyarok Szövetsége, Kõbányai Mozgalom
dr. Morvai Krisztina . EU parlamenti képviselõ
Vavrek József

A közzétett felhívásban szereplõ szöveggel 2011. január 09-én minden aláíró fél egyetértett, és aki abból a Magyar Nemesi Rend diktatúra-kezdeményezését olvassa ki, az a magyar nyelv értelmezési gondjaival küszködik. Megjegyzem, Mierisz Tibornak írt levelem, szándékom szerint magánlevél volt, nem nyilvános!

3. Idézet Árpád sarja Halász József válaszából:

„… Ugyanebben a levélben leírtak szerint legálisnak tartja a Magyar Nemesi Rend által a „kormányzó” titulus engedélyezését Borbély Józsefnek, és egyben Daka Józsefet I. Józsefként az „Apostoli Magyar Királyság” királyának ismeri el, aki a hatalomgyakorlást ténylegesen Borbélyra testálta. …”

Nincs tudomásom arról, hogy a Magyar Nemesi Rend vagy a ténylegesen létezõ Magyar Nemesi Rend Mozgalom valaha is engedélyezte volna Borbély József kormányzói titulusát, továbbá, hogy tényszerûen Daka József I. Józsefként a hatalomgyakorlást Borbélyra testálta volna. De ha valóban ilyen nyilatkozatot olvasott, vagy látott volna, akkor az nem tõlem származott. Egy magánlevél tartalmáról pedig senkinek nem vagyok köteles számot adni.

4. Idézet Árpád sarja Halász József válaszából:
„… Farkas István József így kezdi rencenzióját: „A reagálás száraz tényekre épít, mellõzve minden érzelmi befolyást.”
Mindenki számára egyértelmû, aki elolvassa a recenziót, hogy ez a kijelentés nem igaz. …”
Ragaszkodva a száraz tényekhez: az állítás már a leírás pillanatában elbukott, tekintettel a halmazelmélet szabályaira. Miután a „mindenki” teljes halmazába jómagam is valós elemként beletartozom, számomra a száraz tényekre építés és az érzelmi befolyás mellõzése kijelentések mindegyike igaz.

5. Idézet Árpád sarja Halász József válaszából:
„… A fentiek alapján egyértelmû, hogy Farkas István József személyében nemcsak alkalmatlan, de felkészületlen is ahhoz, hogy vitázzon a nyugati értékrend paradigmájának képviseletében. …”

Sajnálattal veszem tudomásul, hogy Árpád sarja Halász József szemében alkalmatlannak minõsülök a nyugati értékrend paradigmájának képviseletében. Magyar ember vagyok, és nemzetem érdekében cselekszem. Kerülöm az idegen kifejezések használatát, mert magyar emberekhez szólok, és nem húzok vonalat az emberi közösségek közé, keleti, vagy nyugati, netán északi, vagy déli tájolással, különösen nem, ha a magyar jogrendrõl szállok vitába. A félremagyarázóst meghagyom azoknak, akik önjelölt megmondónak kenik fel önnön magukat, és jóllehet egyes gondolataik értékesek, az összefüggések és következések vagy következmények között eltévelyednek.
Egyetlen érzelemtõl vezérelt megjegyzést tennék záró gondolatként:
Aki azt állítja magáról, hogy csakis és kizárólag az általa megalkotott Szent Korona Értékrend az egyedül üdvözítõ iránymutatás, annak tudnia kellene, hogy a pusztaszeri vérszerzõdés hányadik volt a nemzet létében, továbbá azt, hogy a nemzet nem a kende/horka kettõs egységében, hanem a három szuverén: a teremtõ, a fõ és a nép hármas egyetértésében alkotta meg a szokásjogon alapuló jogrendjét.
Tisztelettel:
bobrovniki Prof. Dr. Farkas István József
magyar ember


Nagyjából ennyi!

Szóval most akkor "Szent Korona" (Jujdejókeresztény szimbóleummá lett), vagy "õsiség"....mert a kettõ nehezen passzol öse!


De majd megtudjátok Halásztól a Kubinyi TV-ben.


Megoldáskeresés – megoldástalálás



Kubinyi Tamás Szerkesztõ úrral megállapodtunk arról, hogy az Álmos Király Televízióban hétfõn és csütörtökön megoldást keresünk az elõzõ napok anyagait tartalmazó Sajtószemle szerinti idõszerû kérdésekre, nemcsak ismertetjük, kommentáljuk azokat.

Az elsõ adás, amelyben a „Megoldáskeresés” jelentkezik 2013. 08. 26. (hétfõ) 18 órakor kezdõdik. A Szerkesztõ úr határozza meg a rovat helyét az adásban és azt, is, hogy a nyolc téma közül melyekrõl beszélünk.



Az adást követõen a teljes mûsor elérhetõ az Álmos Király Televízió honlapján, a „Megoldáskeresés” pedig a youtube-on és a Gondoskodó Magyarország honlapon.

Az adás elõtti napon a Sajtószemle teljes anyagát felteszem a Nemzetiegység honlapra.

EUEP130824.gif

A 2013. 08. 26-i adás „Megoldáskeresés” rovatának témái (A cikkek teljes szövege az EU-ellenpont honlap cím után, zárójelben lévõ rovatában olvasható el):



Megoldáskeresés



Zaklatott lázadók vezetnék a népet a devizahitelek ellen (Magyarország)



Általános válság



Kissinger szerint Izraelnek 10 éve maradt (Kapcsolódó hírek)



Erkölcsi válság



Canterburyi érsek: az anglikánok "a szakadék szélén állnak" (EU tagállam)



Bankrendszer válsága



Elúszott a bankok nyeresége: Nem csak a lakosság szenved a tranzakciós adótól (Magyarország)

A bankok tömegesen emelik a díjakat az adó miatt: Csak a gazdagoknak ingyenes (Magyarország)

Devizahitelek - MNB: az aránytalan erõviszonyok 60-70 milliárdos banki többletbevételt jelentettek (Magyarország)

Az Egyesült Államokban húsz bank ment csõdbe az idén (Kapcsolódó hírek)

Égetik tartalékokat a központi bankok - (Kapcsolódó hírek)



Gazdaság válsága



Kilyukad a költségvetés? (Magyarország)

Így biztosítja az EU által át nem utalt forrásokat az állam (Magyarország)

Nagyobbat zuhant az export, mint az import – (Magyarország)

A következõ összeomlás itt várható - (Kapcsolódó hírek)



A válság hatásai



Tovább zuhan a születések száma (Magyarország)

Kik keresnek a legjobban Magyarországon? (Magyarország)



Válság és terrorizmus



Szíria - Az ENSZ-fõtitkár az állítólagos gáztámadás kivizsgálásának engedélyezését sürgette - (Kapcsolódó hírek)

Szíria - Az EU egységes nemzetközi fellépést sürget – (EU általános)

Szíria-Egyiptom - Obama: közeledik a döntés ideje - (Kapcsolódó hírek)

Új terrorfenyegetésektõl tart az FBI távozó igazgatója - (Kapcsolódó hírek)



Informatikai világháború



Titkos adatgyûjtés - The Guardian: az NSA dollármilliókat fizetett internetes cégeknek – (Kapcsolódó hírek)