Akár 1990-ig visszanézhet a ténymegállapító albizottság
Irta: postaimre - Datum: 2013. August 27. 18:30:59
Na, lesz itt olajozás is meg visszamegyünk Atilla királyig? A 2008 elõtti idõszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjeszti a vizsgálódást az Országgyûlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága - jelentette be Mile Lajos, a testület elnöke kedden budapesti sajtótájékoztatóján.
Teljes hir
Na, lesz itt olajozás is meg visszamegyünk Atilla királyig? A 2008 elõtti idõszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjeszti a vizsgálódást az Országgyûlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága - jelentette be Mile Lajos, a testület elnöke kedden budapesti sajtótájékoztatóján.
Kedden elsõ körben két embert hallgattak meg az albizottság tagjai az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében, õket nem nevezték meg. A független országgyûlési képviselõ a több mint három órás ülést követõen azt mondta: mindkettejükkel átfogó és alapos beszélgetést folytattak, amely ismét igazolta, hogy egy nagyon szerteágazó és bonyolult ügyrõl van szó. Nyilvánvalóvá vált, hogy további iratokba kell betekinteniük, s a meghallgatandók körét is bõvíteni kell - tette hozzá.
Infinety network
Az LMP-s politikus kiemelte, most már bizonyos, hogy az eredetileg szeptember végére tervezett határidõt nem tudják tartani, de reméli, hogy az év végére be tudja fejezni a munkát a bizottság. Ekkor fognak tudni arról is dönteni, hogy a jelentésnek mekkora és mely része hozható nyilvánosságra, és melyek azok a fejezetek, amelyek mûveleti okokból vagy nemzetbiztonsági érdekekbõl nem publikusak.
A ténymegállapító albizottság jövõ kedden ül össze ismét. Mile Lajos azt mondta: még egyelõre nem tudják, hogy akkor hány embert hallgatnak meg, ugyanis megjelenési kötelezettségük csak azoknak van, akik jelenleg is a szolgálat állományába tartoznak. Mile Lajos kiemelte: reméli, hogy a meghallgatások során minél többen - lehetõleg mindenki - eleget tesz majd az albizottság meghívásának.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Portik Tamás meghallgatásának érdekében levélben megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának parancsnokát is. Jelenleg az illetékes bíróval tisztázzák Portik Tamás meghallgatásának feltételeit, körülményeit. Ezt követõen Portik Tamás ügyvédjét is megkeresi, hogy megtudják, Portik hajlandó-e részt venni a bizottsági ülésen, ugyanis - mint Mile Lajos elmondta - neki sincs megjelenési kötelezettsége.
Az LMP-s politikus szerint az már az albizottság eddigi munkája után látszik, hogy nemcsak a szolgálatok mûködésében, hanem a rendszerben is voltak hibák. Kiemelte: az ilyen típusú tevékenységeknél a hatékony munkához a szervek összehangolt mûködésére van szükség. Ebben a koordinációban "komoly hiányosságok voltak" - fogalmazott Mile Lajos. Hozzátette: azt csak késõbb lehet megmondani, hogy ez mennyire volt bekódolva a szabályozatlanságba, mennyire következett normaszegésbõl és milyen mértékben történt politikai befolyásolás miatt.
Mile Lajos a jövõre nézve a fontos tapasztalatok közül kiemelte, hogy a rendõrség és a szolgálatok közötti kapcsolat további harmonizálására van szükség, a rendõri tevékenység kontrollját meg kell erõsíteni. Ezen felül a szerveztet bûnözéssel, az alvilág különbözõ kísérleteivel kapcsolatban szintén határozottabb, összeszedettebb, törvényileg is szabályozott fellépésre van szükség.
A testület elnöke reméli, hogy az albizottság vizsgálata végén konkrét eredményeket és valódi javaslatokat fognak tudni felmutatni azzal kapcsolatban, hogyan lehet a rendszer mûködtetését javítani, hogyan lehet visszaszorítani azokat a kísérleteket, amelyek például Portik-Laborc találkozókat is eredményezték.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésrõl készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplõkre terhelõ információkat a nyilvánosság elõtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tõle.
Az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága május 14-én tartotta meg alakuló ülését.
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelõsöket - köztük Szilvásy György volt titokminisztert, és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is - hallgassák meg. Továbbá azt is kezdeményezi, hogy Gyurcsány Ferenc utódját, Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület.
A ténymegállapító albizottság július 15-ei ülésén döntöttek arról, milyen ütemezésben hallgatják meg az embereket. Mile Lajos akkor azt mondta: elsõ körben a szolgálat munkatársait hallgatják meg és alulról felfelé haladó logika szerint késõbb politikai szereplõket is meghallgathatnak. Hozzátette, hogy Portik Tamást, Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt is meghallgathatja az albizottság.
Link