Sokan nagyon sokat keresnek a szír polgárháborún
Irta: postaimre - Datum: 2013. September 06. 13:33:13
Naponta áruval megrakott teherautók százai sorakoznak a török-szíriai határ mentén, például az Öncüpinarhoz közeli határátkelõnél, hogy étolajtól kezdve pelenkáig Szíriában jelenleg hiánycikknek számító termékekkel lássák el a szíriai kiskereskedõket, akik aztán odahaza értékesítik a szükséges árucikkeket a nélkülözõ lakosságnak.
Teljes hir
Naponta áruval megrakott teherautók százai sorakoznak a török-szíriai határ mentén, például az Öncüpinarhoz közeli határátkelõnél, hogy étolajtól kezdve pelenkáig Szíriában jelenleg hiánycikknek számító termékekkel lássák el a szíriai kiskereskedõket, akik aztán odahaza értékesítik a szükséges árucikkeket a nélkülözõ lakosságnak.
"A szíriai oldalon minden iránt hatalmas a kereslet. Legutóbb papírszalvétát szállítottam" - mesélte Mustafa Demir, egy étolajjal megrakott teherautó sofõrje, aki szokásos útvonalán vitte Törökországból a szíriai határ közelébe a kívánt termékeket, hogy azután eladja a szíriai felkelõknek. Utóbbiaknak égetõ szükségük van alapvetõ élelmiszerekre, mivel a háború kezdi elzárni az eddig megszokott kereskedelmi csatornákat.
Nemcsak a török Öncüpinar városa vált nyüzsgõ kereskedelmi központtá, a török-szíriai határvidék széltében és hosszában megélénkültek a kisebb határátkelõk. Ezeken hiánycikkekkel, például bébitápszerrel tömött bõröndöket cipelõ embereket lehet látni, akik aztán az árut Szíriába juttatják.
A Szíriával zajló kereskedelemben jelentõs változások figyelhetõek meg: miközben a harmadik éve zajló polgárháború az egekbe röpítette az élelmiszerárakat, a furfangos és merész kereskedõk a háborúban kialakuló hiánygazdaságban egyre több lehetõséget találnak maguknak. Az pedig nem valószínû, hogy a feketegazdaságot komolyan érintené a Bassár el-Aszad elnök kormányzata ellen fontolgatott külföldi légicsapás.
"Az országban uralkodó kaotikus helyzet, amelyben a központi hatalom elveszíti ellenõrzését a gazdaság felett, új lehetõségeket teremt azon külföldi kereskedõk számára, akiknek nincs közvetlen kapcsolatuk a kormányzattal" - mondta Torbjorn Soltvedt, a Maplecroft kockázati tanácsadással foglalkozó cég munkatársa.
A több mint százezer ember életét követelõ és otthonaikból milliókat elûzõ polgárháborús helyzetben a csempészek, közvetítõk és a fuvarozási ügynökökkel dolgozó kis cégek megtalálják a módját, hogy jövedelmezõ üzletet teremtsenek. Ezek elsõsorban a szomszédos országokban, például Libanonban mûködnek.
"Bárki, aki hajlandó Szíriába árut szállítani, nyereséges vállalkozásba kezd a háború és a kockázatok miatt. A szíriaiak pedig rájöttek: ez az egyetlen módja annak, hogy árukhoz jussanak" - mondta a Reuters hírügynökségnek egy közel-keleti forrás, aki szintén aktívan kereskedik Szíriába szánt árucikkekkel.
Az egyre súlyosbodó konfliktus és a növekvõ fizetési problémák, amelyekkel a Szíriába szállítók küzdenek, fokozatosan elriasztják a nagy nemzetközi vállalatokat. "A hajótulajdonosok nem vállalják azt a biztosítási felárat, hogy Szíriáig hajózzanak. A beszállítók olyan kikötõkbe szállítják az árucikkeket, mint a törökországi Mersin, ahonnan aztán helyi kereskedõk viszik tovább a rakományt" - tette hozzá egy másik, Európában lévõ, hajózással foglalkozó forrás.
A hajóügynökök, kamionsofõrök és helyi tisztségviselõk elmondása alapján egy új kereskedelmi útvonal rajzolódik ki a törökországi Mersin kikötõvárosa és a Szíria határvidékén lévõ ütközõzóna között, ahonnan a szíriaiak - többnyire felkelõk - elszállítják a rakományt. Egy mersini hajóügynök hozzátette, hogy az új kereskedelmi útvonal és a vele járó üzleti kilátások a helyi árakat is megemelték: Mersinben ma ötször annyiba kerül a krumpli, mint korábban.
Libanonban szintén elsõsorban kisvállalkozások kereskednek szíriaiakkal. "Még mindig vannak kis fuvarozó cégek, amelyek hajlandóak árut - például lisztet és cukrot - szállítani Bejrútból Szíriába, miközben a nagykereskedõk a kilátásban lévõ légicsapás miatt elhagyták a piacot, mert egyikük sem vállalja a kockázatot" - mesélte a korábban idézett közel-keleti forrás.
Libanon és Szíria között változatlanul élénk az üzemanyag-kereskedelem, az ebben "utazóknak" alig kell tartaniuk hatósági ellenõrzéstõl.
Miközben a feketekereskedelem többnyire a felkelõk által uralt területeken mûködõ vásárlókat jelenti, a szíriai állam szintén érdekelt különféle termékek beszerzésében. Az állami beszerzõk azonban, amelyek külföldi beszállítóktól próbálnak árut beszerezni, likviditási problémákkal küzdenek, ami arra kényszerítette Damaszkuszt, hogy visszavonja a liszt, cukor és rizs beszerzésére kiírt állami pályázatokat.
Kereskedelmi források szerint ez kisebb szervezettséget, viszont magasabb árakat jelent azoknak a beszállítóknak, akik hajlandóak a kormányzat által ellenõrzött területeken, például Damaszkuszban eladni. A jelenlegi piaci árak alapján egy rakomány liszt 10 százalékos felárral értékesíthetõ szíriai érdekeltségû partnereknek.
Ez azt jelenti, hogy a helyi kereskedõk több millió dolláros üzleteket köthetnek, feltéve, ha biztosítani tudják a kifizetést. "A közvetlen kereskedésben nagy tétekkel játszanak, de az nem is gyenge idegzetûeknek való" - tették hozzá kereskedelmi források.
A szíriai helyzet a nemzetközi segélyszervezeteket is aggasztja. "Rendkívül nyugtalanít minket az élelmiszerek elérhetõsége és az árak, amelyek bizonyos esetekben 300 százalékkal emelkedtek meg" - közölte Muhannad Hadi, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) Szíriáért felelõs regionális koordinátora.
Link