Éghajlatváltozás - a dinamit, ami Szíriában berobbant
Irta: GP - Datum: 2013. September 10. 12:39:09
William R. Polk, neves amerikai külpolitikai és Közel-Kelet szakértõ érdekes és elgondolkodtató cikket publikált tegnap a The Atlantic magazinban, rávilágítva arra, hogyan vezettek az éghajlatváltozás súlyos hatásai a szíriai lázadásokhoz.
Teljes hir
2006 és 2011 között az országot pusztító aszály sújtotta: a csapadék mennyisége az ország jelentõs részén évente 20 cm-rel csökkent.
Az ábra értelmezése: a világoszöld szín jelöli a normálisnak tekinthetõ csapadékmennyiséget, a sárga és barna árnyalatai pedig az ennél kevesebb csapadékot. A bal oldali kép a 2006 szeptember - 2007 április, a jobb oldali a 2007 szeptember - 2008 április idõszakot ábrázolja. Utóbbin az látható, hogy az ország döntõ részén a szokásos csapadék kevesebb mint fele hullott le.
A gazdák kétségbeesésükben tömegesen kezdték megcsapolni a víztározókat, a vízszint azonban hamar annyira leapadt, hogy már nem tudták kiszivattyúzni a vizet a tározókból. Bizonyos területeken teljesen tönkrement a mezõgazdaság, máshol a termés háromnegyede kiesett. Az állatállomány 85%-a éhen vagy szomjan halt. Megfigyelõk és ENSZ szakértõk becslése szerint Szíria 10 milliós vidéki lakosságából 2-3 millió ember extrém szegénységbe süllyedt. Százezrek hagytak fel a gazdálkodással és menekültek a városokba munka és élelem reményében.
A korábbi sikeres gazdák azonban örülhettek, ha utcaseprõként vagy utcai árusként el tudtak helyezkedni. Túlélésért folytatott küzdelmüket tovább nehezítette a viszonylag nagy számú nemzetközi menekült is, Szíriában ekkorra ugyanis kb. negyedmillió palesztin és százezer iraki menekült élt.
A szír kormány nem állt a helyzet magaslatán. 2006-ban, amikor magas volt a gabona világpiaci ára, eladták tartalékaikat. Ez a döntés utóbb katasztrofálisnak bizonyult: 2007-ben az ország alig tudott valamennyit exportálni, 2008-tól pedig folyamatosan importra kényszerült annak érdekében, hogy a lakosság ne éhezzen.
Az Élelmezésügyi és Mezõgazdasági Világszervezet (FAO) szíriai képviselete 2008-ban a USAID-hez fordult segítségért. Leírásuk szerint a társadalom az összeomlás szélén állt, a szír mezõgazdasági miniszter pedig addigra nyilvánosan is elismerte, hogy a szárazság által okozott gazdasági és társadalmi folyamatok kezelése meghaladja az ország erejét. Kérésük süket fülekre talált: a USAID igazgatója - az azóta a WikiLeaksen kiszivárgott információk szerint - megkérdõjelezte, hogy a limitált forrásokat éppen akkor éppen oda kellett volna irányítani.
Az éhes, dühös és kétségbeesett gazdák tízezrei tehát olyan kanócot alkottak, amely bármikor meggyulladhatott. A szikra 2011. március 15-én érkezett, amikor egy viszonylag kis csoport Daraa városában azért tüntetett, mert a kormány képtelen volt rajtuk segíteni. Asszád kormánya a párbeszéd helyett lecsapott a tüntetõkre. A többit tudjuk.
Az éghajlatváltozás Közel-Keletre gyakorolt ijesztõ hatásaira számos tanulmány figyelmeztet (pl. Rising Temperatures, Rising Tensions: Climate change and the risk of violent conflict in the Middle East),ebben a bejegyzésben azonban csak az említett szerzõ The Atlantic magazinban publikált cikkébõl idéztem. Az adatok hivatkozással megtalálhatóak az eredeti cikkben.
Forrás