Kertész Imre-interjú a Die Zeitben: "egy Holocaust-bohóc voltam"
Irta: torokgyik - Datum: 2013. September 14. 05:49:06
A Sertés Imrét már környékezi a pusztulat. Lassan kimúlik a rohadék. Érdemes elolvasni vicces.
"Egy Holocaust-bohóc voltam" címmel jelent meg interjú Kertész Imrével a Die Zeit címû hetilap legújabb számában abból az alkalomból, hogy hamarosan megjelenik az irodalmi Nobel-díjas magyar író új német nyelvû kötete.
Teljes hir
A Sertés Imrét már környékezi a pusztulat. Lassan kimúlik a rohadék. Érdemes elolvasni vicces.
"Egy Holocaust-bohóc voltam" címmel jelent meg interjú Kertész Imrével a Die Zeit címû hetilap legújabb számában abból az alkalomból, hogy hamarosan megjelenik az irodalmi Nobel-díjas magyar író új német nyelvû kötete.
A Letzte Einkehr (Az utolsó kocsma) címû munka a Nobel-díjjal 2002-ben kitüntetett író egy regénytöredékébõl és a 2001-2009-es idõszakban keletkezett naplóbejegyzéseibõl készített válogatásból áll össze.
A naplóból kiderül, hogy a Kertész által irodalmi fõnyereménynek nevezett Nobel-díj valójában megsemmisítõ hatást gyakorolt rá - vetette fel az interjú készítõje, Iris Radisch, a német nyelvterület egyik legtekintélyesebb irodalomkritikusa.
"Szégyellem, de tényleg így volt. Minden komolyan veendõ Nobel-díjassal hasonló történt" - mondta Kertész Imre.
A naplóbejegyzések alapján az író a kitüntetés után többé nem tudott a tükörbe nézni, és egy színésznek tartotta magát, aki Kertész Imre írót alakítja inkább rosszul, mint jól - jegyezte meg a Die Zeit munkatársa.
"Egy részvénytársaság lettem, egy márka. A Kertész márka" - mondta Kertész Imre.
Az interjú készítõje szerint a magyar író az utóbbi két évtizedben a német emlékezetkultúra hõse, keresett ünnepi szónok és ünnepelt Auschwitz-túlélõ volt, most viszont az egész világ megtudhatja a naplójából, hogy végig "holocaust-bohócnak" érezte magát. "Valahogy így" - mondta erre Kertész Imre.
Arra a kérdésre, hogy nem vált-e "egy kicsit Holocaust-iparrá" az emlékezet kultúrája Németországban, azt válaszolta: "nem egy kicsit, hanem teljesen".
Kifejtette: az irodalmi Nobel-díjat azért kapta meg, mert dicsõíteni akarták "a tanúság irodalmát", elõtte pedig meghívták Stockholmba, hogy tartson egy beszédet, de valójában azt akarták megtudni, hogy "jó benyomást keltek-e, vagy hogy kézzel eszem-e a rántottát". Az ilyesmi ellen "nemigen van mit tenni", az ember kiszolgáltatott "ezekkel a hatalmakkal szemben" - mondta Kertész Imre.
Azzal kapcsolatban, hogy az "emlékezésipar" vajon elvette-e a "történetét", azt mondta: "elég nekem, hogy vannak páran, akik megértették a történetemet".
"Mindennel együtt csodálatos életem volt. Auschwitzi fogoly voltam, aztán megkaptam a legmagasabb német polgári kitüntetéseket, ami mulatságos és megmagyarázhatatlan. De lehetek nagyon egyenes és õszinte? Elég volt. Mindent megkaptam, amit akartam. Azt hiszem, írni sem akarok már" - mondta Kertész Imre.
Azzal kapcsolatban, hogy Berlinbõl Budapestre költözött, elmondta: rosszul érzi magát hazájában. "Parkinsonom van, különben soha nem jöttem volna vissza" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, miként lehetséges, hogy az egykori birodalmi fõváros a vágyai városa, azt mondta: "Sokkal elcsodálkoztatóbb, hogy azelõtt miként tudtam egyáltalán magyarokkal együtt élni. Magyarországon éltem meg a náci idõket, itt viseltem a sárga csillagot, itt voltam a gettóban, itt fogtak el a magyar csendõrök."
Kertész Imre új, német nyelvû kötetét péntek este mutatták be a berlini nemzetközi irodalmi fesztivál (ILB) keretében egy felolvasáson, amelyet Esterházy Péter Kossuth-díjas magyar író tartott a német fõvárosban mûködõ magyar kulturális intézetben, a Collegium Hungaricum Berlinben (CHB). A felolvasásra a CHB legnagyobb terme teljesen megtelt, több mint százötvenen hallgattak meg részleteket Kertész Imre Utolsó kocsma címû regénytöredékébõl Esterházy Péter elõadásában. A kötet szeptember 23-án jelenik meg a Rowohltnál, az egyik legtekintélyesebb német könyvkiadónál. A naplórészleteket és a regénytöredéket Kristin Schwamm fordította.
http://www.atv.hu...hoc-voltam