Magányos fiatalság
Irta: postaimre - Datum: 2013. September 19. 07:08:54
Link Magyar Ifjúság 2012 kutatás
Teljes hir
Link
Magyar Ifjúság 2012 kutatás
Nem kell már sok idõ, és idejétmúlttá válik a jól ismert szülõi szófordulat: ha én ilyen lettem volna... A mai fiatalok ugyanis nem lázadnak, nem hagyják el a szülõi házat, és minden korábbinál befelé fordulóbbak lettek. Szerdán közölték a „Magyar Ifjúság 2012" kutatás eredményeit.
„Csendes generáció" - így jellemezte a mai 15-29 éveseket Székely Levente, a kutatást szervezõ Kutatópont igazgatója. A névadó, II. világháború után született generáció - melyet elsõként neveztek csendesnek - bízott a társadalmi intézményekben. A mai fiatalokra ez nem igaz, ám a status quo-t õk is elfogadják, ahogyan a politikai és társadalmi berendezkedést és szüleik életvitelét is, nem mobilak, nem szervezõdnek, nem aktívak, szabadidejükben is fõként otthon ülnek, nem szólnak bele a társadalmi folyamatokba és nem is hiszik, hogy lenne beleszólási lehetõségük.
Elveszett egy generáció? - tette fel a kérdést a Heti Válasz Online. Székely Levente szerint errõl nincs szó, bár a helyzet némiképp ellentmondásos. Miközben a világgazdasági válság negatív következményeit, az egyre nagyobb fokú bizonytalanságot átokként élik meg a fiatalok, nem gondolkoznak az elõrelépésen, továbbtanuláson vagy éppen vállalkozás indításán, inkább befelé fordulnak. Mindössze 40 százalékuk gondolja azt, hogy a demokrácia a legjobb társadalmi berendezkedési forma, többségük számára ennek a kérdésnek nincs jelentõsége. Bár sosem éltek a Kádár-rendszerben, nosztalgiával gondolnak a rendszerváltás elõtti idõszakra.
Politikai generációvá bizonyosan nem szervezõdnek, nem alkotnak erõs ideológiai közösséget, középre húznak, semleges álláspontot próbálnak képviselni. Ennek ellenére van olyan terület, az infokommunikáció, ahol vezetõ szerepet töltenek be, olyan tradicionális értékek, mint a nemzet- és hazaszeretet az õ korosztályukban ismét értékké vált, és a fogyasztói társadalomnak is oszlopos tagjai - fejtette ki Székely Levente.
Más kérdés, hogy jó dolog-e a fogyasztói társadalom építõkövének lenni?! Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos fõmunkatársa szerint nem feltétlenül. Elõadásában ugyanis úgy fogalmazott: minél elégedettebb valaki, annál kisebb az esélye arra, hogy rászokik a cigarettára, alkoholra és / vagy a drogokra. Ám a jelen kor fogyasztói szemlélete azt tükrözi, hogy sosem vagy elég jó, mennyi mindent nem értél még el, ami sokakban folyamatos elégedetlenséget válthat ki.
Bár a négy évvel ezelõtti felméréshez képest némi javulás mutatkozott a káros magatartásformák statisztikáiban, a helyzet most sem fényes. Már a 15-19 évesek ötöde napi szinten dohányzik, 1 százalékuk minden nap fogyaszt alkoholt és 7 százalékuk használt már valamilyen kábítószert, leginkább marihuánát vagy hasist. Öngyilkosság terén Magyarország hosszú ideje benne van az elsõ tízben, de a fiatal korosztálynál - leszámítva a baleseteket - ez számít a második leggyakoribb haláloknak.
A szaknyelven második demográfiai átmenetnek nevezett korban az embereknek - fõként a fiataloknak - az individuális értékek váltak a legfontosabbakká, miközben az életúttervezés szakaszai (iskola - munka - házasságkötés - gyerekvállalás) felborultak. A házasságkötések száma és a gyermekvállalási kedv régóta lejtmenetben van, ám a fiataloknak már a 18 százaléka bizonytalan abban, hogy valaha szeretnének megházasodni, és 10 százalék körüli azok aránya, akik sosem akarnak gyereket. Az szándékos gyermektelenség és a vállalt egyedüllét még sosem jelent meg ilyen markánsan a közvélekedésben, mint manapság.
Link