Az orosz védelmi rendszerek beüzemelésére is idõt nyerhettek
Irta: postaimre - Datum: 2013. September 24. 06:28:29
Belpolitikai megfontolások, a nagyhatalmiság igénye és évtizedek óta élõ hagyományok is vezérelték a fontosabb országokat a szíriai konfliktus kezelésében, hangzott el a Magyar Külügyi Intézetben Szíria és a nagyhatalmak címmel rendezett konferencián.
Teljes hir
Belpolitikai megfontolások, a nagyhatalmiság igénye és évtizedek óta élõ hagyományok is vezérelték a fontosabb országokat a szíriai konfliktus kezelésében, hangzott el a Magyar Külügyi Intézetben Szíria és a nagyhatalmak címmel rendezett konferencián.
Obama már elnöki hagyatékára is gondolhatott
Az egyik napról a másikra változó helyzetre reagált a washingtoni vezetés. Balogh István tudományos munkatárs szerint az Egyesült Államoknak nem volt jól megfogalmazott stratégiája Szíria ügyében. Elõbb úgy tûnt, Obama a kongresszus nélkül dönt a beavatkozásról, majd a törvényhozáshoz fordult és felhatalmazást kért, végül pedig a szavazás elhalasztását kérte. Az elnök megpróbálhatta átruházni a felelõsséget a kongresszusra, de ezzel már eleve gyengének mutatkozott. Ráadásul személyes politikai hitelességét veszélyezteti, hogy eredetileg megígérte a beavatkozást.
K EPA20130912084
Barack Obama amerikai elnök (k) a szíriai helyzetrõl tart sajtótájékoztatót a washingtoni Fehér Házban 2013. szeptember 12-én. Jobbról a második Chuck Hagel védelmi jobbról Penny Pritzker kereskedelmi miniszter balról a második Sally Jewell belügyminiszter balról Kathleen Sebelius egészségügyi miniszter. Fotó: Michael Reynolds / MTI
Balogh szerint valójában sem személyesen Obama, sem pedig legfontosabb tanácsadói nem támogatnák a beavatkozást, ugyanakkor az események olyan fordulatot vettek, amibõl az elnök nem maradhatott ki. Viszont nem látszott, mi lenne a megfelelõ válasz a kialakult helyzetben, ezért Obamának kapóra jött az orosz javaslat a vegyi fegyverek leszerelésérõl.
A szíriai ellenzék radikálisai miatt az Egyesült Államoknak az a stratégiai érdeke, hogy egyik oldal se gyõzzön. Ennek megfelel az ellenzék változó intenzitású támogatása, ugyanakkor egy ilyen álláspontot nem lehet morálisan felvállalni, ezért nincs is hivatalosan kimondott stratégia a kérdésben. A szakértõ szerint Obama döntéseinél annak is fontos szerepe van, hogy már elnöki hagyatékát is elõkészíti. Ezért is tartózkodik az olyan döntésektõl, amik nem hoznak rövid távú eredményeket.
A nagyhatalmiság igénye
Az oroszok álláspontja is fokozatosan alakult: elõbb tagadták, hogy vegyi támadás történt volna augusztus 21-én Damaszkusz közelében, majd az ellenzéket vádolták a támadással, végül megpróbálták univerzializálni a problémát, vagyis azt hangoztatták, hogy mind a kormányerõknek, mind az ellenzéknek lehet vegyi fegyvere. Moszkva érvelése másrészt arra épült, hogy a felkelõk között radikális dzsihádisták is vannak, így felmerül a kérdés, mi jönne Bassár el-Aszad bukása után.
Az oroszok motivációi részben a nagyhatalmiság igényébõl következnek, nem akarják, hogy a világot érintõ döntéseket nélkülük hozzák meg. Ha ez ugyanis megtörténik, akkor közel kerülhetnek ahhoz, hogy nemcsak nélkülük, hanem akár egyenesen Oroszország ellenére szülessenek döntések. Oroszország most azonban mind imidzs és presztízs szempontjából kedvezõen került ki az elmúlt hetek történéseibõl, ráadásul sikerült idõt is nyernie, mondta Rácz András tudományos fõmunkatárs.
K AP20130904027
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) interjút ad John Daniszewskinek az Associated Press amerikai hírügynökség külföldi híreinek vezetõ szerkesztõjének (b) a Moszkva melletti novo-ogarjovói vidéki rezidenciáján 2013. szeptember 3-án. Putyin óva intette a Nyugatot egy egyoldalú akciótól Szíria ellen de hozzátette hogy Oroszország nem zárja ki egy büntetõ katonai csapásokról szóló ENSZ-határozat támogatását ha bebizonyosodik hogy Damaszkusz mérges gázt vetett be saját népe ellen.Fotó: Alekszander Zemljanyicsenko / MTI
Aszad minden szempontból közelibb szövetségesük, mint amilyen például Moammer Kadhafi líbiai vezetõ volt, Oroszország pedig azt közvetítheti, hogy képes megvédeni szövetségeseit, akik számíthatnak Moszkvára. Még ha csak idõt nyertek is, azt akár az oroszok által szállított védelmi rendszerek felkészítésére is felhasználhatják Szíriában, ezek beüzemelése ugyanis akár fél-egy évig is eltarthat. A háttérben pedig az is egy lehetséges szempont lehet, hogy az orosz vezetés örül annak, ha a 2014-es szocsi téli olimpia alatt a szíriai konfliktus leköti a radikális iszlamistákat.
Régen volt ilyen a briteknél
Nagy-Britanniában számos kérdést felvetett a szíriai helyzet kezelése. Korábban a végrehajtó hatalomé, a kormányé volt a döntés háború kérdésében, azonban a törvényhozás egyre nagyobb befolyást kaphat a jövõben. Gálik Zoltán tudományos fõmunkatárs szerint 158 éve, a krími háború óta nem fordult elõ, hogy a parlament leszavazza háború kérdésében a miniszterelnököt. David Cameron azonban stratégiai hibát vétett, saját pártján belül sem volt meg a kellõ támogatottsága, ez pedig hosszabb távon is kihathat politikai jövõjére. Az is egy fontos kérdés, fenntartható-e az eddigi különleges kapcsolat az Egyesült Államokkal.
A franciák az elsõk között reagáltak a szíriai eseményekre, már Nicolas Sarkozy elnöksége alatt is gyors, kemény lépéseket szerettek volna látni a szíriai konfliktusra válaszul. A franciák nemcsak közvetítõként, hanem az eseményeket kézben tartó hatalomként próbáltak fellépni, ugyanakkor az Európai Unió inkább a szankciók irányába mozdult el, ami részben korlátozta is a francia vezetés mozgásterét.
K EPA20130913060
François Hollande francia elnök (b2) fogadja Szaúd al-Fejszál szaúdi (b) külügyminisztert Abdullah bin Zajed bin Szultan al-Nahajant az Egyesült Arab Emirátusok külügyminiszterét (j2) valamint Nasszer Dzsudeh jordán külügyminisztert (j) a párizsi elnöki rezidencián az Elysée-palotában 2013. szeptember 13-án. Fotó: Yoan Valat / MTI
Fejérdy Gergely tudományos fõmunkatárs szerint a franciák mind a brit parlament beavatkozást leszavazó döntésével, mind Obama kongresszushoz fordulásával nagy pofont kaptak, hiszen nem tudnak, és nem is akarnak egyedül lépni. François Hollande-ot a belpolitikai helyzet is a külpolitika felé mozdíthatta el: a rekordmélységbe zuhant népszerûségének lökést adott a vegyi támadás után mutatott eltökéltsége, azonban múlt hétre már a korábbinál is alacsonyabb szintre esett vissza.
Németország már Líbia esetében is semleges álláspontot képviselt, és most is ez volt a helyzet. Kiss J. László egyetemi tanár elmondta, hogy a II. világháború utáni helyzetben Németországban pacifista kultúra alakult ki, a biztonságpolitikai problémák kezelésében lényegében nincs a katonai akció lehetõsége az asztalon. Ez egy pártokon felüli alapelv, egy esetleges katonai beavatkozás támogatása választások idején – vasárnap nagy többséggel nyert Angela Merkel pártja – pedig politikai öngyilkossággal érne fel bármelyik párt esetében.
Szíria esetében megkerülhetetlen regionális hatalom Irán, mondta N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója. Iránnak és az Egyesült Államoknak közös érdekeik is vannak Szíria ügyében: például, hogy ne kerüljenek radikális iszlamisták hatalomra, valamint a vegyi fegyverek leszerelésében is egyetérthetnek. N. Rózsa szerint nem kizárt, hogy Szíria lehet Irán ütõkártyája az Egyesült Államok és Irán közeledésében, ami eddig szimbolikus gesztusokban merült ki, például Obama újévi üdvözletet küldött az iráni népnek.
Nehezen véghezvihetõ leszerelés
Törõ Csaba tudományos fõmunkatárs arról beszélt, hogy még nem volt példa a történelemben arra, hogy egy tomboló polgárháború közepette próbálkozzanak meg a vegyi fegyverek számos kérdést felvetõ leszerelésével, senki sem tudja majd ellenõrizni, hogy valóban bevallották-e az összes ilyen eszközt.
De még ha sikerülne is végleg megakadályozni a vegyi fegyverek bevetését, akkor is csak a konfliktus egyik tüneti, felszíni kezelésérõl beszélhetnénk, miközben ballisztikus rakétákkal, fürtös bombákkal is lõttek lakónegyedeket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ráadásul a térségben kialakult súlyos humanitárius válságra sem tudott reagálni, pedig kétmillióan menekültek át a környezõ országokba.
Link