Nem vagyunk eredendõen korruptak, a rendszer a hibás
Irta: postaimre - Datum: 2013. September 24. 18:29:00
Na, akkor a rendszert kell kivégezni? De jó! A nemzeteket kár hasonlítgatni, mert a lengyeleknél augyanúgy a mérvadó, ahogy a "magyaroknál". Ja, hogy "õk a rendszer"? Akkor tehát õket kell likvidálni? Nem a kultúrában, hanem feltehetõen inkább az intézményi és a jogszabályi környezet hiányosságaiban keresendõk a korrupció okai a visegrádi országokban.
Teljes hir
Na, akkor a rendszert kell kivégezni? De jó! A nemzeteket kár hasonlítgatni, mert a lengyeleknél augyanúgy a mérvadó, ahogy a "magyaroknál". Ja, hogy "õk a rendszer"? Akkor tehát õket kell likvidálni? Nem a kultúrában, hanem feltehetõen inkább az intézményi és a jogszabályi környezet hiányosságaiban keresendõk a korrupció okai a visegrádi országokban. Erre a következtetésre jutott az a felmérés, amelynek célja egyrészt az volt, hogy feltárja az egyes közép-európai országok vezetõinek kulturális sajátosságait, másrészt hogy megvizsgálja, mennyire épült be az etikus viselkedés a vezetõi kultúrába.
Siker, pénz, csillogás és annyi más érdekes - Olvassa a Privátbankár Bloggereit!
A kutatók a négy országban összesen 868 vezetõt – 30 százalékban az állami, 10 százalékban a civil, 60 százalékban pedig az üzleti szférából – kérdeztek a vezetõi kiválóság és az etikus magatartás kapcsolatáról Közép-Európában. A felmérés eredményei szerint mind a négy visegrádi országban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban egyaránt – a vezetõk alapvetõen úgy gondolják, hogy „a korrupció a dolgok elintézésének egy módja”, és kevéssé érzik fontosnak a felelõsségtudatot, a szabálykövetést, valamint az átláthatóságot.
Nekünk az egyezség a fontos
Érdekes eltérést mutat, hogy a magyarországi vezetõk elsõsorban azt érzik fontosnak, hogy egyezségre jussanak az egyes érdekcsoportokkal, míg a három másik országban a vezetõk a döntéshozatal elõtt inkább felmérik a különféle érdekcsoportok igényeit.
A vezetõk mind a négy országban fontosnak érzik a beosztottaik motiválását és a jó munkavégzés elismerését, ám jellemzõen kevés figyelmet fordítanak a folyamatos tanulásra, valamint a munkaidõ hatékony beosztására. Érdekes különbség mutatható ki ugyanakkor abban, hogy míg a magyarok leginkább a hatalommegosztás eszközével élnek szívesen, addig a másik három visegrádi országban a közös döntések támogatását tartják fontosnak a vezetõk.
Õszinteség és megbízhatóság vagy következetesség?
Ugyancsak szembeötlõ eredmény, hogy míg Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában az õszinteséget és a megbízhatóságot tartják a legfontosabb személyes vezetõi kvalitásnak, addig a lengyeleknél ez a legkevésbé fontos: náluk a következetesség az elsõ számú ismérve a jó vezetõnek.
A vezetõi kvalitások és a korrupció megítélését összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a pozitív viselkedési normákat – vagyis a korrupció elítélését – támogató vezetõi magatartásformák igenis részei a vezetõi kultúránknak. A korrupció okai tehát nem a kultúrában, hanem valószínûleg sokkal inkább az intézményrendszer és a jogi környezet hiányosságaiban keresendõk.
Link