Nemzeti kormány esetén már lehagytuk volna Kuvaitot
Irta: gabesz - Datum: 2013. January 01. 08:34:10
A legnagyobb nemzeti kincs
A szolnoki székhelyû Kõolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták - hiszen csak földgázmezõket kerestek - hogy az NSZ.3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörõ több mint 180 fokos termálvize miatt, elõbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erõmû telepítése is. A Kórógy és a Mágocs-erek határolta terület középpontjában meglelt "forrást" még ugyanebben az évben az állami vállalat mérnökei ledugattyúztatták, elzárták. 1985 decemberében a 13 kilométerre arrébb fekvõ Fábiánsebestyén külterületén a cég fúrómesterei ismét rábukkantak erre a tározóra, ám a tengervíz itt már - a gádorosival ellentétben - 300-400 atmoszférás túlnyomással tört fel 180-200 Celsius fokon. A ritka geotermikus adottságokkal rendelkezõ kutat ekkor már nemzetközi figyelem kísérte.
Becslések szerint a tározó hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait Állam teljes olajkészletét. Egy valóságos "geológiai atomkazánnal" állunk szemben, amelyben az évmilliókkal ezelõtt bezáródott tengeriszapot a Föld belsejében mindenütt jelenlévõ radioaktív anyagok bomlásánál felszabaduló energia hevítette fel. A 25 év alatt kitermelhetõ 20 milliárd tonna kõolaj-egyenértékû energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa energiaellátásában jelentõs szerepet foglalna el. Nagy elõnyünk Izlanddal szemben, amely ma geotermikus nagyhatalom, hogy ott a különbözõ helyeken felbukkanó kitöréseket kell befogni hasznosításra, míg hazánkban minden egyes fúrt kúton szabályozhatóan tör fel az elementáris energia. Mivel a víz oldott földgázt is tartalmaz, azt akár le is választhatjuk. A nedves tározórendszer oldott földgázkészletét néhány százmillió tonnára becsülhetjük, ami több mint a ma sokat emlegetett makói gázmezõ vélelmezett készlete. Az NSZ.3-as 0106/7 hrsz. termálkutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek rajta. Hõteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent említett jellemzõk miatt 5000 KW-os villamos erõmû telepíthetõ.
A HÁLÓZAT gátolja a geotermikus energia kitermelését?
Vén István 2004-es vádindítványában ügyészek, fõügyész, bírók, rendõrök ellen tett feljelentést: "Már 1957-1990 között kiépítették az ország energiafüggõségének rendszerét, amelyet utódaik most is devizaszivattyúként mûködtetnek. A kikényszerített energiaimport ma kb. 10 millió tonna kõolaj-egyenérték/év= 700 milliárd forint/év. (...)
1981-86 óta ismert, hogy Békés, Csongrád megyék térsége alatt egy világgazdasági jelentõségû geotermikus tározórendszer van (kb. 10 milliárd tonna kõolajegyenérték), amelyhez az egyetlen mûszaki kapcsolat az NSZ.3 mélyfúrás. A mezõ kitermelésével több ezer MW villamos- és hõenergia-termelõ kapacitást építhetnénk ki, az olcsó áram korlátlan exportjának lehetõségével. Az utánpótlás miatt gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrásra alapított termelés pedig csökkenthetné/kiválthatná az ország végleges eladósodásához vezetõ olaj és földgáz importot.
"Rendszerváló kormányok" tisztségviselõjének megtévesztésével a HÁLÓZAT ezért akadályozta folyamatosan az NSZ.3-as mélyfúrásra telepíthetõ villamoserõmû létrejöttét. (...) A vádlottak célja nem csak a geotermikus energia hasznosításának megakadályozása és a kárpótlási jegyek árfolyamának letörése, hanem a termálkút tulajdoni helyzetének erõszakos megváltoztatása volt. (...) Az ügyészség tíz éve szabotálja az általam alapított Elsõ Magyar Geotermikus Villamoserõmû Kft. 5000 ügyfelének és a kárpótoltak szélesebb körének büntetõjogi védelmét."