"Féltestvérek" (!?!)
Irta: postaimre - Datum: 2013. September 28. 07:23:54
Tuloktól régen hoztam már cikket, de remlom olvassátok az oldalát. Ez most itt a sorba illik.
Valószínûleg köze lehet az EU izraeli finanszírozással kapcsolatos szigorítási döntéséhez, hogy Izrael a közelmúltban 40 ezer lakos tervezett kitelepítését jelentette be Palesztina "júdaizálásával" összefüggésben. A Jordán képviselõház sürgeti a nemzetközi közösség nyomásgyakorlását Izraelre, hogy elutasítsák a tervet.
Teljes hir
Tuloktól régen hoztam már cikket, de remlom olvassátok az oldalát. Ez most itt a sorba illik.
Valószínûleg köze lehet az EU izraeli finanszírozással kapcsolatos szigorítási döntéséhez, hogy Izrael a közelmúltban 40 ezer lakos tervezett kitelepítését jelentette be Palesztina "júdaizálásával" összefüggésben. A Jordán képviselõház sürgeti a nemzetközi közösség nyomásgyakorlását Izraelre, hogy elutasítsák a tervet. E terv szerint kényszerkiürítést hajtanának végre a palesztin sivataglakók kárára, akik az al-Negev területén falvakban élnek. Az izraeli vezetõk lehetõvé tették, hogy a rezsim elkobozzon 850 ezer hold földet ebben a régióban. Ezt a tervet elfogadta a Knesszet, 43 szavazattal 40 ellenében, ami felháborodást váltott ki az arab képviselõkbõl az izraeli parlamentben. Az izraeli rezsim dühösen reagált az EU bojkottra, mivel az 1967-óta megszállt területek, vagyis Ciszjordánia, Jeruzsálem keleti része és a Golán-fennsík területein (Magyarországot nem említik) az Európai Bizottság június 28-i, az alapok elosztásáról szóló közlönyében is megjelent szabályai, elõnyösek lehetnek a nem izraeli projektek számára.
Brüsszelben, az EU szóvivõje rámutatott arra, hogy az Európai Bizottság csak a múltbeli politika "tisztázása" után döntött és vitte a kérdést az Európai Parlament elé, vagyis a gazdasági szankciók az 1949 után megszállt területek gazdasági tevékenységére vonatkoznak. Sokáig az EU nem ismerte el az izraeli megszállást, a Golán-fennsíkon, Ciszjordániában, Gáza és Kelet-Beitolmoghaddasnál. Izraeli telepek létesítése a palesztin területeken, ellenkezik a nemzetközi joggal. Ezt a helyzetet a közelmúltban, tavaly decemberben ismét megerõsítették a tagállamok külügyminiszterei. A szankciókat 2013. július 19-én kell közzétenni, amelyekben megtiltja mind a 28 európai uniós tagállamnak, minden gazdasági kapcsolat létesítését az 1949-es tûzszüneti vonalakon kívül mûködõ izraeli "szervezetekkel.
Ezek a területek nagyban különböznek az 1967-es háború tûzszünet vonalaitól, és tartalmazza azt a 25% területet, amit Izrael Arutz Sheva egy cikke szerint "lefoglalt és elfoglalt" az esetleges gazdasági tevékenységei számára. Az EU-tisztviselõ megjegyezte, hogy nem történt jelentõs nyomásgyakorlás, hogy módosítsa, és korlátozza a szankciókat a jóváhagyásukkal kapcsolatban. A kérdés kapcsolódik Szíriához. A közlemény elõestéjén Franciaország, majd Nagy-Britannia is bejelentette a korábban NSZK által is bejelentetteket, miszerint nem támogatják a Szíria elleni pro-izraeli csoportok "küzdelmét", és visszatartják az ígért katonai segítséget. Az Egyesült Államokban, bár szintén bejelentette, júniusban visszatartotta az ígért katonai segítséget, ha a szíriai kormány jelentõs elõrelépések tesz a lázadók elleni enklávé esetében.
Izrael helyzete bizonytalan. Az Európai Unió támadásának valószínûleg arányosan nics pozitív hatása és nem fog értelmes párbeszédhez vezetni a palesztin kérdés illetõen. A vitatott területekre kapcsán Európa inkább Izraelt támadja, mint a nagyobb ellenfeleket, mert félnek a megtorlástól. Egy magas rangú izraeli tisztviselõ elmondása szerint az izraeli álláspontot megerõsítette külügyminiszter-helyettes, Ze'ev Elkin. A sajtónak tett nyilatkozatában Elkin hivatkozott az uniós irányelvek "hibáira", amelyek gyengíthetik a minden eddigi elérteket. "Nem vagyunk készek arra, hogy aláírjuk ezt a záradékot az Európai Unióval."
Elkin is idézett a vezetõ konfrontációról, amely, ahogy õ is kijelentette, "megállít minden együttmûködést a közgazdaságban", és ez rendkívül káros Izrael össz-gazdaságára is, de az Arutz Sheva beszámolt a Palesztin válaszról is. Arról, hogy a palesztin vezetõk tárgyalása alapján, az 1967 elõtti vonalak visszaállítása esetén "lefagy minden Izraelben, beleértve a telepes tevékenységet is Júdeában és Szamariában" . Eddig, a világsajtó már ismertette ezeket a kibõvített palesztin követeléseket. Azt is, hogy szükséges lenne, ne csak leállítsa az összes betelepülési tevékenységet az "elfoglalt", de a többi nagyobb területek esetében is. A betelepülések akár 1,8 millió izraelit érint, de már több mint 550 ezer izraeli él a "megszállt területeken", elsõsorban a kelet-jeruzsálemi, az úgynevezett Al Quds részen és Ciszjordániában.
Az EU álláspontja hatással van az izraeli lakosság -és gazdaság közel egyharmadának gazdasági alapjaira, de minden a pénzrõl szól. Az igazi lendületet és nagyobb nyomást Izraelre a nyugati gazdaságok és valuták katasztrofális helyzete jelenti, bár Izrael "támogatásra" furcsa módon nem jelentett változást az amerikai hiány. Az elmúlt pénzügyi negyedévben az Egyesült Államokban, azt mutatja a nettó költségvetés, hogy ami nem fordult elõ évtizedek óta, többletet mutat, ami meghaladja a 100 milliárd dollárt, a fentiek fényében érthetõen és nem véletlenül.
Az üzenet világos volt az EU vezetõi részérõl, ahogy Amerika lehívott szerepérõl is, mint "a világ rendõrállamáról". Az igazi biztonsági probléma mellett az esetleges gazdasági összeomlás már kevésbé komoly fenyegetés. Az amit nem valószínû, hogy elismernek, az az egyszerû tény, hogy az elõrejelzés a katonai erõk biztonsági forrásai, a multinacionális szervezetek erõforrásai, nagyon gyenge hozammal rendelkeznek. Az izraeli dilemma része, hogy mi a fontosabb. A gyengülõ támogatás, és az erre való hajlam hiánya, vagy az emberjogi kérdések, amelyek megfelelõ alapot biztosítanak a támogatások megvonásához. Itt vetõdik fel az Európai Unió integritási kérdése is, amely szorosan kapcsolódik Magyarországhoz, az izraeli betelepüléshez, és az EU irányításának évek óta folyó átvételi kísérleteirõl. Valószínûleg nem véletlen az EU kilépés fontolgatása egyes itthoni szervezetek részérõl, bár ez nem egyszerû, ismerve a Lisszaboni Szerzõdés felépítését.
Izrael 2010-ben, a 171. légtérsértési tranzakciójával és a görög kormány németek által kifizetendõ adósságának megtárgyalását Budapestre hívással jelezte a görögök felé. A Budapesti-klub, a Római -Londoni -Párizsi -és Berlini-Klubhoz hasonlóan, ténylegesen Európa Izraeli-Klubjának nevezhetõ. Az illegitim "magyar" bábkormány felett Izrael rendelkezik. 2010-ben a felfújt, "izraeli felderítõgépes X-dik hazatérõ behatolás" izlandi vulkánkitörést, hamufelhõt és polgári légiforgalmi leállást idézett elõ, amit a légtérzár ideje alatt 15 európai tagország légi hadgyakorlata követet taszári központtal, egyfajta erõdemonstrációként Izrael ellen. Ezzel párhuzamosan a világsajtóban sorra jelentek meg az Izrael által elkövetett palesztin népirtás dokumentumai, beszámolók, és az izraeli bejelentetlen és ellenõrizetlen nukleáris fegyverek arzenáljáról szóló jelentések. Ezek közül kiemelném Warren D. Farr, ezredes, az USAF légierõ tisztje által készített 1999-es jelentést (Link), amely után az atombombafejes rakéták kilövésére alkalmas vetõcsövekkel felszerelt német gyártmányú Dolphin tengeralattjárók is a
nyilvánosság látóterébe kerültek.
Látni illik, hogy faj-zsidó-kazár-zsidó, kazár-zsidó és kazár-zsidó elleni kazár-zsidó is, érdekcsoportoktól függõen egymás ellen harcol a koncért, miközben a letiport, kifosztott népekével verik a csalánt. Ahogy Magyarországon a gyarmati irányítás díjaként lehetõségnek hagyott többlet zsákmányáért folyik a harc az MSZP-s és volt SZDSZ-es, MDF-es zsidók és a Likud-barát Fidesz-es kazárok között, úgy Európában, az USA-ban és Kínában is ez a helyzet. Az EU-s irányítás is megosztott, ahogy az USA-ban, amellett, hogy Obamba rákényszerült felsõbb utasításra tisztogatásra a választásokat követõen. Ha "cinó a zsákmány", a "befektetõk" is morognak...
/Tulok/
Link