A dogonok rejtélyes tudása
Irta: Farkaskoma - Datum: 2013. October 03. 05:24:31
Valahol az észak-afrikai Maliban él egy különös népcsoport. Õk a dogonok. Megismerni szokásaikat, társadalmuk felépítését, épületeiket, már önmagában izgalmas dolog, hiszen ezeken az írástudatlan és a fejlõdést nem követõ embereken keresztül láthatjuk a régmúlt egy darabkáját.
Teljes hir
Valahol az észak-afrikai Maliban él egy különös népcsoport. Õk a dogonok. Megismerni szokásaikat, társadalmuk felépítését, épületeiket, már önmagában izgalmas dolog, hiszen ezeken az írástudatlan és a fejlõdést nem követõ embereken keresztül láthatjuk a régmúlt egy darabkáját. A világ azonban nem csak emiatt figyelt fel rájuk, eredetmítoszuk ugyanis olyan elemeket tartalmaz, mely még a tudósokat is megdöbbenti.
A dogonok az észak-afrikai Maliban, a Niger folyó kanyarulatában, a Bandiagara-fennsík szirtjei tövében élnek. Csupán homályos feltételezések vannak arról, hogy Afrika melyik részérõl jöttek. Feltehetõleg Egyiptomból származnak, ahonnan Líbiába majd Guineába vándoroltak, mostani élõhelyükre valószínûleg a 10-13. század között menekültek több hullámban a Mossi Királyság térhódítása elõl.
1145.jpg
A dogonok által lakott terület
A dogonok társadalmi felépítése
Számuk jelenleg 250 ezer fõre tehetõ. A dogonoknak négy nagy törzse van, melyeknek neve: Gyon, Aru, Ono és Donno.
A dogonok társadalmi életének központja a család, vagyis a ginna. E népcsoport minden tagja voltaképpen egy nagycsaládnak tekinti magát, mely több kisebb családból áll. A ginna élén a legidõsebb férfi, a ginna bána áll, aki a család pátriarkája. Minden dogon törzsnek van egy vallási vezetõje, a Hogon, aki a hatalma alá tartozó pátriárkák tanácsával együtt kormányoz. A nõk nem vehetnek részt, sem a politikai életben, sem a szertartásokban. Az õ szerepük a háztartás vezetése, hogy táplálják gyerekeiket és ellássák férjeiket. Ugyanakkor rendelkeznek személyes javaikkal, tisztelettel és megbecsüléssel veszik körül õket. Mindkét nem tagjait különbözõ korcsoportokra osztják, akik kötelesek segíteni egymást. Egyfajta munkaszervezetet alkotnak, de munkájukért nem pénzt, hanem ételt és italt kapnak.
url_6.jpg
Egy Hogon
Mezõgazdaság, állattenyésztés, halászat
Mezõgazdaságuk függ az éghajlati körülményeiktõl. Az év 12 db 30 napos holdból áll 5 napos hetekre osztva. Négy évszakuk van, a bago, mely a száraz idõszak kezdete; a nay banu, ami a száraz idõszak; a bado az esõs idõszak elõtti utolsó hold; a dine, ami az esõs idõszak.
Földjeiket a dine évszakban mûvelik, a nehéz munkát a férfiak végzik, a nõk és a gyerekek feladata a kártékony állatok távoltartása. Kölest, cirokot és rizst termesztenek. A hagyma az egyetlen exportcikkük, melyre Szudán tart igényt.
A dogonok tartanak szamarakat, tenyésztenek szárnyasokat, juhokat, kecskéket és szarvasmarhákat. A víz itt nagy kincsnek számít, az esõvizet természetes víztározókba gyûjtik és lefedik, illetve 80 méter mélységû kutakból igyekeznek kielégíteni az emberek és az állatok folyadékszükségletét. A szárazság miatt eléggé ritkán van lehetõségük vadászni és halászni. Egy Bamba nevû dogon faluban óriási ünnepnek számít a halfogás, melyet évente rendeznek meg. Ilyenkor egyszerre rohamoznak meg egy kis tavat, utána pedig a zsákmányt elosszák egymás között.
Dogon épületek
Házaik sárból és szalmából készültek, különleges alakúak. A lakóházakon kívül külön épületek vannak a vezetõk, a férfiak és a nõk számára.
Bandiagara_escarpment_1.jpg
Dogon házak
111111.jpg
Dogon házak
1111.jpg
Egy Hogon (vallási vezetõ) háza
Toguna.jpg
Tógu nà – Ez az épület csak férfiak számára készült. Itt pihennek és vészelik át a meleget a száraz évszakban, továbbá ezen a helyen beszélik meg a különféle ügyeket és fontos döntéseket. Sajátossága, hogy nem lehet benne felegyenesedni. Ezzel a viták hevében kialakuló erõszakot akarják elkerülni.
2111554244_c9e7ed746c.jpg
Magtár férfiaknak – Itt kölest és egyéb magvakat tárolnak, védve van az egerek és rágcsálók ellen. A magtár telítettsége mutatja a férfi gazdagságát.
dogon_granary.jpg
Magtár nõknek – Ez külsõleg hasonló egy férfi magtárhoz, de kevésbé védett az egerek ellen. Itt tárolják a nõk a személyes dolgaikat, ruhákat, ékszereket, pénzt, ennivalót. A magtár tartalma szintén a gazdagságot jelképezi.
illustrations.jpg
Ginu punulu – Ez az épület menstruáló nõk számára van fenntartva, a falvakon kívül helyezkedik el. A nõk ebben az idõszakban tisztátalannak számítanak, és itt kell tölteniük idejüket, kisgyermeküket viszont magukkal hozhatják. Az ilyen házak falára különféle ábrákat rajzolnak, hogy távolról is felismerjék, és a földeken dolgozó férfiak is tudják, hogy oda tilos belépni.
Sewa emberek
A dogonok harmóniaközpontú emberek, szertartásaik is ezt bizonyítják. Ilyen például, amikor a nõk dicsérik a férfiakat, amit a férfiak megköszönnek. A fiatalok elismerésüket fejezik ki az öregek felé, és az öregek ezt hálával fogadják. Más példa szertartásaikra egy sajátos üdvözlési forma: A kapcsolatot kezdeményezõ dogon, vagy aki belép egy házba, feltesz egy kérdést, a válasz minden esetben az szokott lenni, hogy sewa, aminek a jelentése minden rendben van. Ezt a furcsa rituálét, egész nap alkalmazzák a dogonok, ahányszor csak találkoznak. A szomszéd népek nem véletlenül hívják õket „sewa embereknek”.
Elképesztõ eredetmítosz és csillagászati ismeretek
Ez a békés, analfabéta afrikai nép sokáig nem engedte magához közel a nyugati fejlett világot, titkait, eredetmondáját megtartotta magának, mely szájról szájra terjedt egymás között. Marcell Griaule antropológus és Germaine Dietlen néprajzkutató 1931-ben kezdte tanulmányozni õket és hosszú évekig együtt élt a velük. A két tudós kitartása meghozta gyümölcsét és a dogonok feltárták titkaikat.
A dogon eredetmonda szerint réges-régen hüllõszerû lények, a nommók érkeztek a Földre és elhozták az életet és a tudást. A nommók a Sirius csillagrendszer egyik bolygójáról jöttek, a csillagkép szerepel a régi barlangrajokon is. Ezeket a rajzokat a dogonok ma is nagy gonddal óvják, folyamatosan áll egy õr a barlangok bejárat elõtt.
Mivel Griaule és Dietlen nem volt csillagász, csupán mondának vélték, amit hallottak. Az 1950-es években az Afrikanisztikai Társaság könyvet adott ki a megtudott ismeretekrõl, de igazából senki sem figyelt fel rá, azt gondolták ez is csupán egy a sok antropológiai tanulmány közül. A könyvre a hatvanas években figyelt fel Robert Temple, az Angol Királyi Csillagászati Társaság amerikai tagja és utánajárt a dolognak. Nyomozásának eredménye az 1976-os A Sirius-rejtély címû írás lett és óriási szenzációt keltett.
sssd.jpg
A Sirius-rejtély címû könyv
robert.jpg
Robert K. G. Temple
A dogon eredetmonda szerint a Sirius csillagrendszerben három csillag van. A Sirius A-t Sigi Tolonak hívták, a Sirius B-t Po Tolonak, a Sirius C-t pedig Emme ya Tolonak. A Sirius csillagrendszer 8 fényévnyire van a Földtõl, a Sirius A az egyik legfényesebb csillag. A probléma a másik két csillagban rejlik ugyanis azok nem láthatók szabad szemmel. A Sirius B egy fehér törpe a Sirius C pedig egy barna törpe.
Sirius csillagrendszer.jpg
A Sirius csillagrendszer
Több mint furcsa, hogy a dogonoknak tudomásuk van arról, hogy a Sirius A-t 50 év alatt kerüli meg a Sirius B. A Szigui-ünnepet 50 évente tartják ennek tiszteletére.
222.jpg
A Sirius A és B modern tudomány és a dogon törzs szerint
A Sirius B létezését Alvan Graham Clark csillagász bizonyította be 1862-ben, fényképet azonban csak az 1970-es években tudtak róla készíteni. A Sirius C helyzetét ma sem tudják pontosan, egy 1995-ös mérés során jöttek rá, hogy a csillag egy barna törpe lehet.
20051219sirius1.jpg
A Hubble ûrteleszkóp felvétele a Sirius A-ról és a Sirius B-rõl. A Sirius B, a kép bal alsó részén található kis pont.
A dogonoknak nem csak a Sirius csillagrendszerrõl van tudomása, hanem a naprendszerünk bolygóiról is, a Jupiter holdjairól és a Szaturnusz gyûrûirõl.
Szkeptikus vélemények
Néhányan azt gondolják, valami csalás van a dologban és a dogonok idõ közben szerezték meg ismereteiket az oda vetõdõ nyugati emberektõl. Ez azonban nem valószínû, hiszen a Sirius C létét csupán napjainkban kezdik bizonyítani. Ráadásul a Szigui-ünnepet legalább 800 éve tartják és az itt használt dogon maszkok is meglehetõsen régiek.
11.jpg
Dogonok ünnepi maszkban és ruhában
A Sirius más népeknél
A Sitius A az egyiptomiak legfõbb csillaga volt, Szopednek hívták, hozzá igazították idõszámításukat. A Sirius elsõ hajnali megjelenése az égen körülbelül egybeesett a Nílus áradásával. 1868-ban Adam Renders Zimbabwében egy különös épületegyüttesre talált, mely meglepõen hasonlít a dogonok Sírius-modelljéhez. Az építmény ellipszis alakú, melyben újabb ellipszisek vannak.
ww.jpg
A dogonok Sírius-modelljéhez hasonló épület Zimbabwében
Annak tudatában, hogy a múlt mindig mutat számunkra meglepetéseket és rejtélyeket, felébred az emberi fantázia. Hogyan lehet, hogy egy fejletlen, írástudatlan afrikai nép ennyire pontos csillagászati adatokkal rendelkezik? Lehetséges, hogy tényleg földönkívüli látogatók érkeztek hozzánk? Elõfordulhat, hogy a Sírius csillagrendszer gyermekei vagyunk? Ha igen, hol vannak azok, akiknek a létünket köszönhetjük? Mi lesz, ha egyszer visszatérnek? Talán egyszer ezekre is választ kapunk…..
http://index.hu/b...yes_tudasa