Ember alkotta idõjárás: óriási bajt okoznának a Naptól védõ tükrök
Irta: postaimre - Datum: 2012. June 12. 06:13:14
Mégiscsak? Az úgynevezett geo-engineering - mûszaki beavatkozás az éghajlati rendszerbe - Európában és más területeken is fokozná az aszályok elõfordulását. Erre a megállapításra jutott egy európai kutatócsoport a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet vezetésével.
Teljes hir
Mégiscsak?
Az úgynevezett geo-engineering - mûszaki beavatkozás az éghajlati rendszerbe - Európában és más területeken is fokozná az aszályok elõfordulását. Erre a megállapításra jutott egy európai kutatócsoport a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet vezetésével.
A kutatók azt vizsgálták, hogyan változna az éghajlat, ha mûszaki megoldásokkal csökkentenénk a beérkezõ napfény mennyiségét - írta a Die Welt címû német lap internetes kiadása. Ezt például a földkörüli pályára állított hatalmas tükrökkel vagy a légkörbe fújt lebegõ anyagokkal lehetne elérni.
Az eredmények alapján, bár a hõmérséklet újra normál értékeket érne el, a csapadékmennyiség jelentõsen csökkenne. Ezáltal Európában és Észak-Amerikában 15 százalékkal szárazabb lenne az éghajlat, mint az ember által elõidézett klímaváltozás elõtt. Sõt, az Amazonas-vidéken 20 százalékkal kevesebb esõ hullana - számoltak be a kutatók az Earth System Dynamics címû szaklapban.
A geo-engineering módszereit végsõ megoldásnak szánják arra az esetre, ha az éghajlat védelmében tett erõfeszítések hiábavalónak bizonyulnának, vagy a felmelegedés következményei a vártnál súlyosabbak lennének. Az efféle beavatkozások következményeit azonban még csak részben kutatták.
A kísérlet fõ üzenete a kutatást vezetõ Hauke Schmidt szerint az, hogy a geo-engineering által létrehozott klíma más lesz, mint az összes korábbi természetes. E módszerekkel nem lehet egyszerûen rekonstruálni az éghajlat korábbi állapotát, ezért nem is lehet azokat a hagyományos éghajlatvédelem helyettesítõjének tekinteni.
A kutatók négy klímamodellel vizsgálták, hogyan reagálna a Föld éghajlata a beérkezõ napsugárzás csökkentésére bevetett módszerekre. Abból indultak ki, hogy a légkör széndioxid-tartalma négyszerese az ipari forradalom elõtti, 280 ppm-es értéknek. Ez a 21. század végére vonatkozó elõrejelzések felsõ határát jelenti.
A geo-engineeringet szimulálandó a kutatók addig csökkentették modelljeikben a napsugárzást, hogy a többlet széndioxid által kiváltott üvegházhatást ellensúlyozzák. A szimuláció eredményeit ezután az ipari forradalom elõtti földi éghajlattal hasonlították össze. A manipulált klíma mind a négy modellben szárazabb volt a múltbelinél.
A csapadékmennyiség globálisan átlagosan 4,8 százalékkal maradt el az összehasonlítási értéktõl. Különösen Észak-Amerikát, Eurázsia északi részét és Dél-Amerikát sújtotta a szárazság. A hõmérséklet globális átlaga hasonlóan alakult az összehasonlítási értékhez, ugyanakkor a trópusok valamivel jobban lehûltek, mint a sarkvidéki területek.
Link