CIA-jelentés: a nemi erõszak mint az etnikai tisztogatás egyik formája
Irta: postaimre - Datum: 2013. October 04. 20:08:11
Milyen véletlen, hogy akkor hozakaodnak ezzel is elõ, amikor Skrabski kijön a filmjével. Link
Mintegy 20-60 ezer nõt erõszakoltak meg 1993 tavaszáig a délszláv háborúkban a CIA különféle forrásokon alapuló becslései szerint. Ezek a számok az amerikai Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) egyik korabeli jelentésében szerepelnek, amelyet több mint 300 másikkal együtt a közelmúltban oldottak fel a titkosítás alól.
Teljes hir
Milyen véletlen, hogy akkor hozakaodnak ezzel is elõ, amikor Skrabski kijön a filmjével. Link
Mintegy 20-60 ezer nõt erõszakoltak meg 1993 tavaszáig a délszláv háborúkban a CIA különféle forrásokon alapuló becslései szerint. Ezek a számok az amerikai Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) egyik korabeli jelentésében szerepelnek, amelyet több mint 300 másikkal együtt a közelmúltban oldottak fel a titkosítás alól.
A dokumentumokat nagy terjedelemben ismertetik ezekben a napokban a délszláv országok, köztük Szerbia tömegtájékoztató eszközei.
Egyedül Boszniában 34 olyan létesítményt azonosítottak, amelyekben nõket tartottak fogva és erõszakoltak meg hosszabb idõn keresztül. Az 1993. április 2-ai keltezésû CIA-irat szerint a nemi erõszak áldozatainak vallomásai arra utalnak, hogy a szerb vezetés legalább hallgatólagosan beleegyezett ezekbe a támadásokba. Belgrád tisztában volt azzal, hogy volt ilyen erõszak, de a szerb vezetõk nem léptek fel ellene kellõ erõvel.
A CIA jelentése szerint a nemi erõszak és más támadások brutális természete azzal erõsítette az etnikai tisztogatást, hogy a muszlimok nagy része ezek következtében inkább elmenekült, végül pedig inkább elhagyta az országot, és nem várt egy lehetséges békekötésre, hogy visszatérhessen az otthonába.
A feltételezések szerint a 34 létesítményt – kettõ kivételével - szerbek irányították, de egy muszlim és egy horvát "tábort" is felfedeztek a hírszerzõk. A jelentés szerint erõszakot leggyakrabban a szerbek vezette táborokból jelentettek, ahol nõket és férfiakat is tartottak fogva. Rendszeres szexuális bántalmazásra általában a kisebb táborokban került sor, ahol kevesebb mint száz nõ volt. Voltak olyan táborok is, amelyek a szerb katonák számára "bordélyként" szolgáltak.
A bizonyítékok alapján a hírszerzõk arra az álláspontra jutottak, hogy az erõszakot a férfiak általában csoportosan követték el hosszabb idõn (heteken vagy hónapokon) keresztül. A leggyakrabban a 15-35 éves nõket választották ki.
A sajtó arról számolt be, hogy a teherbe esett nõket elkülönítették, hogy ne tudják elvetetni az erõszak során fogant gyereküket. Az áldozatok arról is beszámoltak, hogy idõnként orvosi vizsgálatot végeztek rajtuk, hogy kiderüljön, szednek-e valamilyen fogamzásgátlót. Az erõszak során gyakran az áldozat családját, szomszédját, barátait arra kényszerítették, hogy nézzék végig a megbecstelenítést.
A boszniai szekularizált muszlim társadalom is kiközösösítette az erõszak áldozatait, ezért a család inkább eltitkolta ezt a tényt, nehogy a lány rangon alul menjen férjhez. A késõbbi vizsgálatok során a horvát orvosok arról számoltak be, hogy a kirekesztéstõl való félelem miatt azok a nõk is letagadták, hogy megerõszakolták õket, akiken látszottak a bántalmazás fizikai nyomai. Az adott helyzetben azonban - áll a CIA jelentésében -, a muszlim nõk elleni erõszak egyben a közösség elleni támadásként is értelmezhetõ volt.
Egyes jelentések szerint a férfi foglyokat is bántalmazták szexuálisan. Egy brckói táborban például a jelentések szerint a 20-30 éves horvát és muszlim férfiakat kényszerítették arra, hogy egymással közösüljenek.
A CIA azt állapította meg, hogy a nemi erõszak a távozásra kényszerítés egyik formája volt. A boszniai szerbek valószínûleg arra a következtetésre jutottak, hogy a nemi erõszak és a kényszerterhesség a hagyományos boszniai muszlim normák megsértése miatt elidegeníti majd a nõket családjuktól és a társadalomtól, így végül az etnikai tisztogatás egyik formájává válhat. A boszniai szerb vezetõk folyamatosan tagadták ezt.
Radovan Karadzic boszniai szerb elnök mindennek kapcsán azt hangoztatta: "Nincs bizonyíték arra, hogy nõket erõszakoltak meg. Az erõszak nemcsak a háborúk idején jelenik meg, hanem akkor is, amikor minden normális. Katonai vezetõink nagyon érzékenyek az erkölcsi kérdésekben, mindegyik tábornokunk a régi kommunista iskolát követi. […] Az etnikai tisztogatás soha nem volt a politikánk része."
Slobodan Milosevic szerb elnök pedig azt mondta, hogy "egyes személyek mindkét oldalon követtek el hasonló dolgokat. A bizonyítékaink alapján nagyon kevés szerb tehetõ ezért felelõssé (…), erõszakot mindkét oldalon láttunk."Link