Balog: Nemzetstratégiai kérdés a romaintegráció
Irta: postaimre - Datum: 2013. October 05. 11:35:30
"Könyörgöm, akasszuk fel!" Valahol Európában A kultúrának a romaintegrációban betöltött hídszerepérõl beszélt Balog Zoltán emberierõforrás-miniszter és Bódis Krisztina szociológus-író-dokumentumfilmes pénteken a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ban a roma kultúra magyarországi helyzetérõl rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Teljes hir
"Könyörgöm, akasszuk fel!" Valahol Európában
A kultúrának a romaintegrációban betöltött hídszerepérõl beszélt Balog Zoltán emberierõforrás-miniszter és Bódis Krisztina szociológus-író-dokumentumfilmes pénteken a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ban a roma kultúra magyarországi helyzetérõl rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Balog Zoltán szerint a kultúra segítségével történõ öntudatra ébredés még akkor is pozitív energiát adhat a romáknak a szegregációból való kitöréshez, ha ellenséges velük szemben a környezet, legyen szó a politikáról, a hatóságokról vagy a kisebbség visszahúzó szerepérõl. A Marseille-Provence 2013 Európa Kulturális Fõvárosa programsorozatba illeszkedve, a párizsi magyar nagykövetség és az aix-en-provence-i székhelyû Vasarely Alapítvány által szervezett eseményen a miniszter példaként mutatta be Bódis Krisztina munkáját: egy szegregált ózdi cigánytelepen a romantikától mentes, partnerségen alapuló, segítõ magatartással - alkotó tevékenységeken keresztül - tanítja a romákat döntések meghozatalára, olyan állami szervekkel való együttmûködésre, amelyeket korábban ellenségnek tekintettek. Balog Zoltán szerint ez ritkaságszámba megy, a romákat ugyanis Magyarországon vagy áldozatnak tekintik és paternalista módon, kulturális arroganciával próbálják "felzárkóztatni", vagy pedig olyan bûnözõknek tekintik õket, akiket meg kell nevelni.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországon mélyszegénységben élõ mintegy másfél millió ember fele roma, a másik fele viszont nem. Ezért nem kizárólag etnikai vagy nem kizárólag szociális problémáról van szó, hanem együtt a kettõrõl, és ez érvényes az egész közép- és kelet-európai térségben - mutatott rá. "Magyarországon mi tudjuk a felelõsségünket abban, hogy ezt meg kell oldani, de úgy látszik, hogy Európa nem tudja, hogy ez egyszerre nemzeti és egyben európai probléma (...) Ha létezik közös munkaerõpiac, akkor miért nem létezik közös szolidaritás a szegénységgel kapcsolatban?" - tette fel a kérdést Balog Zoltán az Aix-Marseille egyetemen a mintegy harmincfõs, elsõsorban diákokból és romákkal foglalkozó szakemberekbõl álló hallgatóságnak tartott elõadásában.
Kiemelte, hogy miközben az európai romák körében hatvanszázalékos a munkanélküliség, az Európai Unió a harmadik világból importál munkaerõt, ahelyett, hogy nagy európai oktatási programokon keresztül esélyt adna a romáknak a munkaerõpiacon. A miniszter szerint a romaügy sikere elsõsorban a többségi társadalom meggyõzésén múlik, miután a többség Magyarországon negatívan viszonyul a romákhoz, és azt gondolja, hogy õk maguk tehetnek a sorsukról, nem szabad nekik több esélyt adni, mert nem tudnak élni vele. A meggyõzéshez pedig meg kell értetni a többséggel, hogy nem egy speciális, hanem központi problémáról és nemzetstratégiai kérdésrõl van szó: a szociális rendszer fenntarthatósága és a gazdaság mûködésképességének érdekében "mindannyiunk érdeke, hogy esélyt adjunk a romáknak" - hangsúlyozta Balog Zoltán.
Nincs találkozási pont
Bódis Krisztina úgy látja, hogy jelenleg nincs olyan találkozási pont, ahol a nem cigányok találkoznának a romákkal. Szerinte erre jó terep lehet a kultúra, és felülírhatja azokat a hétköznapi negatív tapasztalatokat, amelyekben sok az elõítélet, de sok az igazság is, valamint kiépítheti az utat a romák elfogadása felé, és ahhoz, hogy egyenjogúan bekapcsolódhassanak a társadalmi párbeszédbe. Az "alkotásközpontú szociális és integrációs modellre" épülõ romatelepi munkája kapcsán a rendezõ elmondta, hogy õ nem beavatkozik, hanem a változást segíti elõ egy olyan közegben, ahol az embereknek a túlélésre kell koncentrálniuk. Nem a mûvészeti tevékenység vagy a tehetséggondozás a cél, hanem egy film vagy egy táncdarab létrehozásán keresztül az alkotás élményének, illetve annak a megtapasztaltatása a romákkal, hogy õk is tudnak értéket teremetni. Tapasztalata szerint a kreativitás felszabadítása és az alkotóenergia segít a hátrányok kezelésében, s az emberek rájönnek, hogy képesek változtatni az életükön, s ezáltal a közösség is megerõsödik.
A konferencia elsõ részében Snétberger Ferenc gitármûvész a roma gyerekek számára alapított tehetségkutató zenei központjáról beszélt, Káli-Horváth Kálmán festõmûvész pedig a Free-presszionisták elnevezésû mûvészi csoportot mutatta be, amely a "gettókultúra" ellen és a magyarországi cigány képzõmûvészet elismertetésért küzd. Délelõtt a Vasarely Alapítványban bemutatták Fliegauf Bence Csak a szél címû filmjét, amelyet a 2008 júliusa és 2009 augusztusa közötti, romák elleni merényletsorozat inspirált, este pedig Snétberger Ferenc adott koncertet a közelmúltban megnyílt aix-en-provence-i koncertteremben.
Link