Zbigniev Brzezinski stratégiai víziója
Irta: postaimre - Datum: 2013. October 05. 11:37:01
Na, coki a cumival, ha egyesül! A Washingtonban jelenleg folyó hatalmi erõpróba közepette különösen érdekes belelapozni Zbigniew Brzezinski magyarul nemrégiben megjelent könyvébe.
Teljes hir
Na, coki a cumival, ha egyesül! A Washingtonban jelenleg folyó hatalmi erõpróba közepette különösen érdekes belelapozni Zbigniew Brzezinski magyarul nemrégiben megjelent könyvébe.
Jimmy Carter, a 39. elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, az amerikai külpolitika egyik legismertebb és legelismertebb szaktekintélye "Stratégiai vízió - Amerika és a globális hatalom válsága" címû mûvében aggasztó, pesszimista jövõképet vázol fel, de összességében mégis azt sugallja: rendelkezik elegendõ gazdasági-emberi tartalékkal ahhoz, hogy képes legyen a megújulásra.
Brzezinski elegáns történelmi áttekintést ad a globális hatalmi viszonyok megváltozásáról, a Nyugat visszaszorulásáról. Már elõzõ, "A nagy sakktábla" címû, 1999-ben megjelent könyvében is foglalkozott a Nyugat térvesztésével, de akkor még inkább bizakodott az egyedüli globális szuperhatalom, az Egyesült Államok és az Európai Unió képességében a világpolitikai szerepvállalásra. A három ázsiai hatalom - Japán, Kína és India - globális erõvé válása, mint írja, már a második világháború óta megfigyelhetõ volt, de a drámai fordulat, "Kína üstökösszerû felemelkedése" csak e század elején következett be. "Az Egyesült Államok még mindig világelsõ, ám vezetésének legitimitását, hatékonyságát és tartósságát egyre többen kérdõjelezik meg világszerte" - írja Brzezinski, aki idén márciusban töltötte be 85. életévét. A lengyel származású professzor úgy látja, sem Amerika, sem az EU nem volt képes kihasználni a hidegháború végével adódott nagy lehetõséget.
"Az amerikai álom elhalványulása" címû fejezetben a szerzõ éppen azokat a problémákat boncolgatja, amelyekkel az Obama-kormányzatnak most meg kell küzdenie. Az Egyesült Államok elõtt álló legfontosabb kihívásokat sorra véve elsõ helyre teszi a "növekvõ és elõbb-utóbb kezelhetetlenné váló államadósság" problémáját. Igaz, rögtön nemzetközi perspektívába is helyezi azt: az államadósság 2010-ben az amerikai GDP mintegy 60 százalékát tette ki, míg például Japáné 115 százalékon állt. Brzezinski aggasztónak találja, hogy az államadósság, amely - ha semmit nem kezdenek vele - 2025-re meghaladhatja a GDP 108 százalékát, s ez nagymértékben megnöveli Amerika sebezhetõségét. A könyv a 2008-2009-es válság után született, s érthetõ módon a pénzügyi rendszer reformját ítéli az egyik legsürgetõbb feladatnak. A gazdagok és szegények közötti olló tágra nyílása, az amerikai infrastruktúrának a világ elsõ hatalmához méltatlan állapota, az amerikaiak befelé fordulása mellett a "patthelyzetben lévõ, megosztó pártoskodástól szenvedõ politikai rendszer" veszélyére figyelmeztet Brzezinski.
E kihívásokat ellensúlyozhatja azonban mindaz, ami a mérleg másik serpenyõjében van: Amerika gazdasági ereje, az amerikai technológia és innováció magas szintje, a még mindig "olvasztótégely" ország képessége a bevándorlók vonzására és asszimilálására, a geopolitikai elõnyök, s az amerikai demokrácia hagyományos értékei. Mindezek együtt tehetik képessé az Egyesült Államokat a történelmi léptékû megújulásra - állapítja meg.
Brzezinski kíméletlenül bírálja George W. Bush két elhúzódó háborúját, de az elõzõ adminisztrációk, idõsebb Bush és Bill Clinton diplomáciáját sem kíméli, ahogy a könyv írásakor még csak indult Obama-kormányzat külpolitikájának lehetséges gyengeségeit is elemzi. Izgalmas része a könyvnek, ahol az elsõ számú szuperhatalom bukásának hipotézisébõl kiindulva az "Amerika utáni világ" lehetséges hatalmi harcait felvázolja. Brzezinski jóslata: 2025-ben a világ "nem kínai, hanem kaotikus" lehet. Mint írja, egyetlen más hatalom sem képes arra, hogy Amerika helyébe lépjen, az elkövetkezõ idõszakot a globális és regionális hatalmak zûrzavaros átrendezõdése jellemezheti. "Nem lesznek nagy nyertesek, de annál több lesz a vesztes" - véli a szerzõ.
Magyarics Tamás, a dublini magyar nagykövet a Magyar Külügyi Intézetben tartott könyvbemutatón elmondta, nagy élvezettel fordította Brzezinski mûvét, amelynek végkicsengése mégiscsak az: korai lenne temetni az Egyesült Államokat. A 297 oldalas, alapos lábjegyzetekkel, név- és tárgymutatóval ellátott kötet az Antall József Tudásközpont gondozásában jelent meg.
Link