„Milliárdokat kerestünk, de nem értünk még mindig semmit”
Irta: gabi - Datum: 2015. March 31. 16:13:33
Az életünk a modern korban olykor egy Monty Phyton jelenethez hasonlít. Nem azért, mert annyira vicces, hanem mert a végletekig ki-, és beszámíthatatlan. Az emberi mûködés hatására egyre kaotikusabbá váló világban, egyre gyakrabban élünk át váratlan, forradalmi változásokat. Jobb tehát, ha megtanulunk alkalmazkodni hozzájuk, sõt profitálni belõlük. De mi köze mindennek a fekete hattyúkhoz, a „Miért éppen Alaszkához” és a bokszhoz? Mérõ László hétfõi esti, „A Csodák logikája” címû elõadásán minden kiderült.
Úgy van, ahogy mindig is éreztünk: régen minden egyszerûbb volt, legalábbis biztosabb, nyugodtabb és kiszámíthatóbb. Egyre erõsebben van jelen körülöttünk az a bizonyos káosz, melyben „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elõ a másikon”. A probléma persze nem itt kezdõdik, hanem ott, hogy nem tudjuk miért, mert egyelõre képtelenek vagyunk átlátni az összefüggéseket.
Összeomlásból milliárdok
Nem látta át õket Nassim Nicholas Taleb sem, de ráérzett valamire, és milliárdos lett. Méghozzá úgy, hogy elvégezte a legjobb gazdasági egyetemeket, majd pontosan az ellenkezõjét csinálta annak, amire ott megtanították. Folyamatosan betlire fogadott, vagyis kerülte azokat a befektetéseket, amik kedvezõ piaci mozgások hatására tisztes profitot termelnek. Helyette úgy fektetett be, hogy normális piaci mûködés mellett csak folyamatosan veszíthetett, ám egy gazdasági összeomlás esetén, amikor vagyonok úsznak el, õ hatalmasat kaszál. Pályája elején, brókerként olyan befektetõk pénzét kezelte, akik annyira érdekeltek voltak egy esetleges krízis elleni védelemben, hogy bevállalták cserébe a folyamatos, ám mérsékelt veszteséget. Aztán 1987. október 19-én, Talebbel együtt mesébe illõ nyereséget szakítottak. A napot, amikor a különc bróker anyagilag független befektetõvé vált, „Fekete Hétfõként” ismeri a gazdaságtörténet, mert egy Hongkongból induló folyamat bedöntötte a világ összes tõzsdéjét. Taleb saját pénzével is folytatta extrémen kockázatos stratégiáját. Annak ellenére, hogy nagyon sokáig úgy tûnt, csak egyszer, véletlenül volt szerencséje. Aztán 2001. szeptember 11. után milliomos, majd a 2007-ben kibontakozó gazdasági válság során milliárdos lett.
Taleb „fekete hattyúi”
„Milliárdokat kerestünk, de nem értünk még mindig semmit” – nyilatkozta Taleb 2007-ben, majd kifejtette: fogalma sincs, hogy mikor és miért, de tudja: elõbb-utóbb mindig jön egy fekete hattyú. Vagyis egy olyan abszolút meglepetés, ami tömeghatást vált ki, és csak utólag magyarázható. Ugyanabban az évben jelent meg a „Fekete hattyú – avagy a legváratlanabb hatás” címmel Taleb könyve. Nagyjából arról szól, hogyan csapja be magát az ember azzal, hogy elhiszi: átlátja a világ mûködését. Trükkökrõl ír, melyek segítségével megbirkózhatunk a fekete hattyúk felbukkanásával, sõt: még profitáljunk belõlük. Arra tanít, hogy: „válasszuk meg bölcsen, mikor leszünk ostobák.”
Mérõ és a csodák logikája
Taleb nem szerénykedik: nem mulasztja el például felemlegetni, hogy a világ összes elismert közgazdásza kötöznivaló bolond. Ráadásul önmagának is ellent mond, amikor megpróbál felkészíteni a kiszámíthatatlanra. Többek között ezért mondta Mérõ László a „Fekete hattyúról”, hogy: „olyan könyv, ami megváltoztatta a világlátásomat, annak ellenére, hogy az alapgondolataival nem értek egyet”. A matematikus-pszichológus-publicistát Taleb könyve egy saját kötet, „A csodák logikája” megírására ihlette. Két párhuzamos dimenzióban, Átlagisztánban, és Extrémisztában kalauzolja körbe olvasóját, és elmagyarázza, hogy ezek tulajdonképpen a bennünket körülvevõ valóság különbözõ rétegei, melyekben meg kell tanulnunk egyszerre létezni.
Mérõ László négy becslésre kérte meg hallgatóságát: Milyen magasak átlagosan a 2 méter fölötti magyarok? Milyen korúak átlagosan a 90 év fölötti magyarok? Mekkora az átlagos vagyona az 5 milliárd forintnál többel rendelkezõ magyaroknak? Mekkora az átlagtõkéje a világ 5 milliárd dollár fölötti tõkével rendelkezõ cégeinek?
Az elsõ két kérdésre nagyjából egyszerû megtippelni a választ: igen ritkán fordulnak elõ 2 méternél magasabb, illetve 90 évnél idõsebb emberek, az átlag számításakor ráadásul a szélsõ értékek kioltják egymást. A válaszok nem meglepõ módon 203 centi, és 93 év. A gazdaság azonban nehezebben megfogható terület. Nem csak azért, mert az átlagemberek kevesebb információval rendelkeznek róla, hanem azért is, mert a nagyon tág a lehetséges válaszok halmaza, a szórásuk pedig akkora, hogy egyetlen, a többitõl extrém mértékben eltérõ érték is a végletekig torzíthatja az átlagot. A második kérdésre a válaszok: 22 milliárd forint, illetve 27 milliárd dollár. Ha az olvasó látja az alapvetõ különbséget a kérdések és a válaszok között, már azt is tudja, hogy hol húzódik Átlagisztán és Extrémisztán határvidéke.
A rend és a káosz párhuzamos univerzumai
Mérõ László szerint Átlagisztánhoz a természet alkotásai és törvényei tartoznak, míg Extrémisztánhoz az emberi mûködés termékei, melyek a virtualitásban csúcsosodnak ki. A biológia világa (leszámítva a darwini evolúciót) tehát Átlagisztán: nincsenek sem hatméteres, sem háromszáz éves emberek. A gazdaság viszont Extrémisztán, ahol beláthatatlan távolságok vannak a nincstelenség és a szupergazdaság között, ahol nem látunk a törvényszerûségek mélyére, ezért a hirtelen emelkedéseket megjósolhatatlan összeomlások követhetik. Vagyis Extrémisztánban viszonylag gyakran bukkannak fel Taleb fekete hattyúi, amelyek Átlagisztánban legfeljebb tízezer évente egyszer jelennek meg. Átlagisztánról pontosan kiszámítható tudással rendelkezünk, míg Extémisztánról a legjobb esetben is csak annyit tudunk, hogy mit nem tudunk róla: ott a káoszelmélet és a fraktál matematika uralkodik.
Túlélési ismeretek
A XXI. században az emberi tevékenység termékei egyre jobban befolyásolják környezetünk mûködését. Bár még Átlagisztánban élünk, a kaotikus Extrémisztán egyre erõsebben érezteti az életünkre gyakorolt hatásait, s nekünk meg kell tanulnunk alkalmazkodni ehhez.
Ahhoz, hogy valaki Átlagisztánban befusson, Mérõ szerint viszonylag egyenes út vezet: a többségi normáknak megfelelõ, konformista viselkedés, a közepes kockázatok vállalása, és speciális tudás szükséges hozzá, amivel technikát fejleszt az ember. Mindez azonban egy pillanat alatt romba dõl, ha megjelenik egy fekete hattyú. Ami nem lenne gond, ha tízezer évente csak egy bukkanna fel. Csakhogy az elmúlt néhány évtizedben is már legalább öttel találkoztunk. Jobb tehát extrémisztáni tulajdonságokkal is felvértezni magunkat. Aki ott él, tudja, hogy a jövõt lehetetlen megjósolni, ezért a káoszhoz alkalmazkodik, nonkonform személyiséget fejleszt, és szaktudás helyett megpróbál univerzális, konvertálható ismeretekre szert tenni.
A konvertálható tudásra Mérõ László a kedvenc tévésorozatából hozott példát. A „Miért éppen Alaszka,” egyik részében a New York-i Fleischman doktor és az Alaszkában felnõtt Maggie kényszerleszállást hajtanak végre egy kisrepülõvel a semmi közepén. A lány hiába próbálja megjavítani a gépét, nem jár sikerrel, ezért elindul, hogy élelmet szerezzen a vadonban. Amikor visszatér, az orvos a repülõ motorját bütyköli. Soha nem csinált hasonlót, de bizonyos alkatrészek emberi szervekre emlékeztetik, így „operációt hajt végre”. Láss csodát: a gép beindul. Köszönhetõen annak, hogy Fleschman doki konvertálni tudta orvosi tudását, a pár megmenekült.
Antitörékenység és evolúció
Az Extrémisztánban jól boldoguló ember talán legfontosabb tulajdonsága az „antitörékenység”. Ami nem azt jelenti, hogy masszív és törhetetlen, hanem olyan, mint mitológiai hidra, az emberi izomzat, vagy egy bokszoló. Ha hidra egyik fejét levágják, kettõ nõ helyette, az izmaink úgy erõsödnek, hogy az edzés során, terheléssel sérülést okozunk a szöveteknek, így bírva rá a szervezetünket, hogy erõsebbre regenerálja, ahogy a jó bokszoló is tanul a bekapott pofonokból.
Az antitörékeny ember, csoport, nép vagy társadalom ura a saját evolúciójának. A külsõ hatásokat elemezve korrigálja a belsõ hibáit és fejleszti a mûködését. Mert ez a hosszútávú túlélésének egyetlen záloga, minden más út a fejlõdés helyett a kihaláshoz vezet.
Forrás: http://www.hir24....ig-semmit/