A Prism-ügy csak a kezdet?
Irta: Farkaskoma - Datum: 2013. October 13. 12:50:29
Napjainkban számos megfigyelési projekt zajlik vagy van tervezési szakaszban. Amennyiben ezek valósággá válnak, úgy érdekes következõ tíz év elé nézünk.
Teljes hir
Napjainkban számos megfigyelési projekt zajlik vagy van tervezési szakaszban. Amennyiben ezek valósággá válnak, úgy érdekes következõ tíz év elé nézünk.
Hirdetés

Peter Glaser újságíró csokorba foglalta, hogy milyen is lehet a szuperellenõrzések évtizede. 2014-re gyorsan elmúlik az Edward Snowden által kirobbantott Prism-ügy miatti felháborodás. Az emberek kettõs állapotban vannak: beletörõdtek a megváltoztathatatlanba és lenyûgözi õket az internet varázsa. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) játszi könnyedséggel kerüli meg a Prism-ügy után hozott intézkedéseket. Miután az 1974-es Privacy Act tiltja az amerikai hivataloknak, hogy olyan adatokat gyûjtsenek, amelyek nem kötõdnek közvetlenül a munkájukhoz, ezért a megbízásokat specializált cégek, például a ChoicePoint kapják. Ezek a vállalkozások a kért információmennyiséget eladják a titkosszolgálatoknak. Az adatgyûjtést és az adatkereskedelmet egyaránt megtehetik, ugyanis rájuk a Privacy Act korlátozásai nem vonatkoznak. A cél minden olyan hardver, szoftver és technológia felkutatása, majd megvásárlása, ami bármely területen hasznos lehet.

2015-ben világszerte már több százmillió térfigyelõ kamera mûködik, ezeket a biztonsági hivatalok üzemeltetik. A DARPA amerikai ügynökség már 2003-ban elindította a Combat Zones That See (CTS) nevû projektet, amelynek lényege, hogy kamerák segítségével minden lényeges dolog megfigyelhetõ ami a városokban zajlik. A mesterséges intelligencia felismeri a rendszámokat és élõben elemzi a videókat. Az algoritmusok képesek különbséget tenni a normális és a szokatlan emberi viselkedések között; összefüggéseket találni az egyes helyek, személyek és tevékenységek végzésének idõpontjai között; továbbá úgy értékelni a rendelkezésre álló adatokat, hogy azokból következtetni lehessen a jövõbeli cselekedetekre és helyzetekre.

Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett szoftvert immár polgári területen is használják, így például a nagyvárosok rendõrségeinek Valós Idejû Bûncselekmény Központjaiban. A program képes az elkövetett bûncselekményeket idõjárási jelentésekkel, gazdasági eseményekkel, bejelentett rendezvényekkel kapcsolatos információkkal összekötni, kimutatni a jövõbeli lehetséges bûncselekmény-mintákat, amelyekbõl kiderül, hol és mikor lehetnek problémák. A szoftvert 2005 óta alkalmazzák Memphisben eredményesen: a bûnözési arány 30 százalékkal csökkent.

2016-ra a magánszféra sznobizmus lesz és a hagyományos merevlemezekkel együtt "kimegy a divatból". Az emberek egyre gátlástalanabbak lesznek és azt az elvet követik, hogy: "nincs mit titkolnom". 2017-ben a tengerentúli és az európai titkosszolgálatok képesek teljes kapcsolati profilt létrehozni mindenkirõl, a titkosítás és a névtelenséget biztosító szolgáltatások az ismerõsi megosztások miatt teljesen hatástalannak bizonyulnak. Új védelmi mechanizmusok kerülnek elõtérbe, a felhasználók komplett hamis virtuális ént hoznak létre. Ez a munka több hónapon át tart. Marc Feldman pszichiáter a szindrómát - amely már ma is létezik - "Münchhausen By Internet“ (MBI) névvel illette.

2018-ban a társadalmat a közösségi exhibicionizmus jellemzi, 2019-re pedig a megfigyelések, amelyek eddig passzív módon zajlottak (ellenõrzés, elemzés stb.), aktív formába váltanak át, vagyis a titkosszolgálatok igyekeznek irányítani az életünket, és beavatkoznak, ha szükségesnek látják. 2020-ban a problémás kerületekben lévõ épületek intelligensekké válnak és többek között képesek arra, hogy a kisebb zavargásokat felismerjék, ellenõrzés alá vonják, elszigeteljék, például a hangadók és a vezetõk elzárásával (liftekbe, irodákba), vagy nyugtató anyagok légkörbe juttatásával csitítsák le a lázongókat.

2021-re a folyamatosan öregedõ lakosság miatt új típusú megfigyelésre van szükség. A zavarodott vagy eltévedõ betegeket fel kell deríteni, eljuttatni õket a megfelelõ helyekre, a padló méri a rajta állók súlyát, a szenzorok jelzik a gyógyszerek bevételének idejét. 2022-ben megjelenik az ellenõrizhetetlen mozgalom, amelynek tagjai barátságokat ápolnak, titkosítják vagy elrejtik online kapcsolataikat, levelezéseiket és chatbeszélgetéseiket. Megtanulják elrejteni a mozgásukat, hogy félrevezessék a térfigyelõ rendszereket. Úgy viselkednek, mint egykor a disszidensek. Fikciója szerint 2023-ban a titkosszolgálatok krízisbe kerülnek. Egyre gyakrabban merül fel ugyanis a kérdés, hogy miért kell hatalmas összegeket az ellenõrzésekre kifizetni, miközben ezek az intézkedések semmilyen haszonnal sem járnak. A terrorizmus elleni védekezésre való hivatkozás már nem használ, az esetleges merényleteket hagyományos munkával derítik fel. Repedések mutatkoznak a hatalmas szervezetek falán.

http://www.sg.hu/...k_a_kezdet