Felújítják a bolsevik politikai rendõrség alapítójának moszkvai szobrát
Irta: postaimre - Datum: 2013. October 15. 06:55:57
Biza, igen cudar idõk jönnek és jó lesz emlékezni arra a korra, mert visszaköszön. Nálunk is ez jön. A moszkvai fõpolgármesteri hivatal felújíttatja a rettegett bolsevik politikai rendõrség, a Cseka alapítójának, Feliksz Dzerzsinszkijnek az emlékmûvét.
Teljes hir
Biza, igen cudar idõk jönnek és jó lesz emlékezni arra a korra, mert visszaköszön. Nálunk is ez jön.
A moszkvai fõpolgármesteri hivatal felújíttatja a rettegett bolsevik politikai rendõrség, a Cseka alapítójának, Feliksz Dzerzsinszkijnek az emlékmûvét.
Az 1991 augusztusában ledöntött Dzerzsinszkij szobor rendbetételére 25 millió rubelt (170 millió forint) fordítanak. A most a Krími rakpartnál, a Mûvészetek Központi Házánál kialakított Muzeon parkban lévõ 11 tonnás bronzszobrot elõbb le kell bontani, majd teljes nagyságában fel kell állítani, és a talapzatát is helyre kell hozni - olvasható az önkormányzat honlapján.
Lev Lavrjonov, a moszkvai emlékmûbizottság elnöke ugyanakkor cáfolta a sajtóban elterjedt hírt, hogy a Jevgenyij Vucsetics szovjet szobrász alkotta emlékmûvet újra felállítanák régi helyén, a Lubjanka téren, a volt KGB, a mai Szövetségi Biztonsági Szolgálat épülete elõtt. Azt mondta, hogy ilyen kérés nem érkezett hozzájuk és nem is lenne idõszerû errõl beszélni. "Ugyanakkor nem érdemes elhallgatni, hogy történelmünkben voltak kegyetlen emberek" - tette hozzá.
A lengyel származású forradalmár szobra 1958-tól 1991. augusztus 22-ig állt a KGB székháza elõtt, az akkor még róla elnevezett téren. A Mihail Gorbacsov elleni puccs leverését ünneplõ sokezres tömeg az amerikai nagykövetségtõl kapott daru segítségével ledöntötte azt. Az esemény a Szovjetunió széthullásának egyik jelképévé vált.
Az ötlet, hogy állítsák vissza a régi helyére a terror atyjának, Dzerzsinszkijnek a szobrát, idõrõl-idõre felmerült Oroszországban, de az mindig heves ellenállást váltott ki a közvéleményben. Az általa irányított vörös terror öt éve alatt (1917-1922) szerény becslések szerint is több mint félmillió emberrel, a munkásosztály vélt vagy valós ellenfeleivel végeztek. Az elsõ szovjet büntetõtáborok (gulágok) megjelenése is a véres leszámolásokat irányító bolsevik vezetõ nevéhez köthetõ.
Link