Titkos adatgyûjtés: távozhat az NSA igazgatója és a helyettese
Irta: postaimre - Datum: 2013. October 18. 10:03:15
A titkos adatgyûjtési botrány miatt elhíresült hírszerzõ szervezet igazgatója, Keith Alexander tábornok nyolc évet töltött az NSA élén. Õ tavasszal, a helyettese, John Inglis már az év végén vagy januárban nyugállományba vonul.
Teljes hir
A titkos adatgyûjtési botrány miatt elhíresült hírszerzõ szervezet igazgatója, Keith Alexander tábornok nyolc évet töltött az NSA élén. Õ tavasszal, a helyettese, John Inglis már az év végén vagy januárban nyugállományba vonul.
Távozásukkal lehetõséget adnak Barack Obama elnöknek arra, hogy átszervezze az elektronikus lehallgató ügynökséget - mutattak rá a nevük elhallgatását kérõ források. Alexandert heves bírálatok érték, miután Edward Snowden, az NSA volt szerzõdéses alkalmazottja nyilvánosságra hozta, milyen mély szinten folytat a szervezet adatgyûjtést a különféle informatikai hálózatokban, telefonrendszerekben és a közösségi médiában.
Ennek ellenére a források azt állítják, hogy a tábornoknak nem a botrány miatt kell távoznia, hanem már régebben kérte a nyugdíjaztatását. Az 1952-ben létrehozott ügynökség élén õ töltötte el eddig a legtöbb idõt. A poszt lehetséges jelöltjei között az elsõ helyen Michael Rogers altengernagyot, a 10. amerikai flotta parancsnokát, az amerikai haditengerészet kibernetikai parancsnokságának vezetõjét említették a források. Kinevezése még nem biztos, mások jelölése is megfontolható. Inglis 2006 óta dolgozott a NSA második számú vezetõi posztján.
Nincsenek titkos dokumentumok Oroszországban?
Eközben Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt alkalmazottja azt mondta a The New York Times címû lapnak, hogy nem vitt magával Oroszországba titkos dokumentumokat. Az informatikus az állítja, hogy minden dokumentumot átadott más újságíróknak Hongkongban, mielõtt Moszkvába utazott volna, és nem tartott magánál másolatokat. Ez "nem szolgálta volna a közérdeket" - jelentette ki egy pénteken megjelent interjúban.
Hozzátette azt is, hogy szerinte a kínai kémszolgálatok elõl is sikerült megvédenie a dokumentumokat. Ezt azért gondolja - mondta -, mert a munkája során jól megismerte Peking hírszerzési képességeit. "Semmi esélye, hogy az oroszok vagy a kínaiak hozzájutottak a dokumentumokhoz" - hangoztatta az interjúban, amelyet titkosított csatornákon keresztül adott több napon át. Elmondta, hogy fokozatosan alakult ki benne a döntés, hogy megszervezi a kiszivárogtatást. A hírszerzõ szolgálatok tevékenységével kapcsolatos kétségei akkor kezdõdtek, amikor Genfben a CIA számára dolgozott.
A többség érdeke
A motivációt a többség érdekével magyarázta. "Amennyiben a közvélemény nagy részének támogatásával folyik, akkor egy mégannyira behatoló és kevéssé erkölcsös programnak is van legalább valamennyi legitimitása. De a titokban, a közvélemény tudta nélkül folyó programoknak nincs ilyen legitimitásuk, és ez a probléma" - mondta.
Link