Gyûlölet-bûncselekmények: õk gyûlölködnek, mi meg hagyjuk
Irta: postaimre - Datum: 2012. June 13. 18:26:32
Gyerekek, de édes egy taliga zsidó-majom-csapat. De ki tanította meg õket beszélni? A magyarországi gyûlölet-bûncselekményeket elkövetõ csoportok egyszerûen visszaélnek széleskörû szabadságjogukkal, és ez ellen a politikai elit és a magyar a jogrendszer nem lép fel megfelelõ mértékben - állítja az Athena Intézet vezetõje.
Teljes hir
Gyerekek, de édes egy taliga zsidó-majom-csapat. De ki tanította meg õket beszélni? A magyarországi gyûlölet-bûncselekményeket elkövetõ csoportok egyszerûen visszaélnek széleskörû szabadságjogukkal, és ez ellen a politikai elit és a magyar a jogrendszer nem lép fel megfelelõ mértékben - állítja az Athena Intézet vezetõje.
Magyarországon a kiemelkedõen erõszakos gyûlölet-bûncselekményeket jellemzõen szervezett csoportok követik el - jelentette ki a Gyûlölet-bûncselekmények a jog és társadalom szempontjából címû mûhelybeszélgetésen az Athena Intézet Igazgatója. Domina Kristóf szerint a jelenség két szempontból is kockázatos: mindennek van egy nemzetbiztonsági rizikója és egy politikai vetülete is. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az országban extrémista csoportok gyakorolnak nyomást a parlamentbe bekerült szélsõjobboldali, majd közvetetten a többi pártra.
Az intézetvezetõ úgy látja: a magyar politikai elit az elmúlt 20 évben nem tette meg a szükséges lépéseket a jelenség társadalmi hatásainak csökkentése érdekében. "A politikai versengés mindennapjaiban az ország felelõsségteljes irányítása sokszor háttérbe szorul, a nagyobb pártok hajlamosak kerülni a kérdést és olykor kivárnak egészen addig, amíg nem ég a ház" - jelentette ki Domina Kristóf.
A szerdán rendezett budapesti tanácskozáson az alapító igazgató annak is hangot adott, miszerint a magyar jogrendszer nem feltétlenül tud a gyûlölet-bûncselekmények tekintetében mindig érvényt szerezni a jognak. Egyszerûen vannak olyan passzusok, amelyeket nem lehet alkalmazni. A gyûlöletkeltésre szakosodott csoportok valójában visszaélnek a demokratikus berendezkedésekben biztosított széleskörû szabadságjogokkal, maximálisan bejátsszák a rendelkezésükre álló teret. Domina Kristóf kijelentette: "amikor az állam nem tudja betartatni saját büntetõjogi rendelkezéseit, ezzel csökkenti a legitimációját és alapot teremthet arra, hogy extrémista csoportok különbözõ akciókat indítsanak".
A szakember meglátása szerint az igazságszolgáltatásnak van egy társadalmi attitûdöket formáló, bûnmegelõzõ, elrettentõ szerepe is. Ennek a jelenlegi bírósági rendszer nem felel meg - közölte, majd megemlítette a romákat ért sorozatgyilkosság feltételezett elkövetõinek perét, amely már tavaly márciusban elindult és Domina Kristóf szerint a "média mára már elhagyta az ügyet, nincs semmilyen szemléletformáló ereje". Mindez a nyugati társadalmakban sokkal tudatosabban és hatásosabban mûködne, de ott a demokratikus intézmények szilárdsága és a hagyományok más környezetet teremtenek.
Az Athena Intézet adatai szerint a 2011-ben Magyarországon ismertté vált gyûlölet-bûncselekmények 55 százalékát rasszizmus, 24 százalékát antiszemitizmus és 10 százalékát a homofóbia motiválta. Az esetek 14 százaléka személyi sérüléssel is járt. A bûncselekmények 31 százalékát Budapesten, 7 százalékát valamely megyeszékhelyen, míg 55 százalékát vidéki kistelepüléseken követték el. A feltárt incidensek 72 százaléka személyek, míg további 28 százaléka vandalizmus vagy tulajdon ellen irányult.
Link