Esõt fakaszthatnak a baktériumok
Irta: postaimre - Datum: 2013. October 26. 07:17:56
A kiszórt baktériumokat, vírusokat ...nanoteches kütyüket majd csak megmagyarázzák. Az Aluminium i az almásfüzitõi tárolóból került a szél által a légtérbe, ahogy az korábban már Lenkei Pétertõl megtudhattuk. Jégesõdarabok tanulmányozása során egy amerikai kutató rengeteg baktériumot talált azok magjában, ami alátámaszthatja azt az elméletet, amely szerint a baktériumok aktívan részt vesznek a csapadék kialakulásában, és azt terjeszkedésükre is felhasználják.
Teljes hir
A kiszórt baktériumokat, vírusokat ...nanoteches kütyüket majd csak megmagyarázzák. Az Aluminium i az almásfüzitõi tárolóból került a szél által a légtérbe, ahogy az korábban már Lenkei Pétertõl megtudhattuk. Jégesõdarabok tanulmányozása során egy amerikai kutató rengeteg baktériumot talált azok magjában, ami alátámaszthatja azt az elméletet, amely szerint a baktériumok aktívan részt vesznek a csapadék kialakulásában, és azt terjeszkedésükre is felhasználják.
A csapadékban, például hóban található mikroorganizmusokat az 1960-as évek óta tanulmányozzák. Ebben a vonatkozásban a leginkább emlegetett baktérium a Pseudomonas syringae, amelynek fehérjeburka körül szabályosan rendezõdnek el a vízmolekulák. Ez az elrendezõdés jégképzõdési gócként hat a szükségesnél jóval magasabb hõmérsékleten: a Pseudomonas syringae olyan hatékony ebben, hogy hóágyúkban is használják.
A természetben a baktérium körül kialakuló jégszemcsék felsérthetik a növények sejtfalait, lehetõvé téve ezáltal a mikroba behatolását a sejt belsejébe. 2008-ban Brent Christner, az amerikai Louisianai Állami Egyetem kutatója jelentõs számú baktériumot talált a Föld számos pontjáról származó hóban. Két évvel késõbb a Montanai Egyetem munkatársa, Alexander Michaud vizsgált meg egy nagyobb jégverést követõen az egyetem területén összegyûjtött jégesõdarabkákat.
Kiderült, hogy a szemcsék külsõ rétegei viszonylag kevés baktériumot tartalmaztak, magjukban azonban nagy számban, az olvadékvíz egy milliliterében ezres nagyságrendben voltak jelen - mondta a kutató az Amerikai Mikrobiológiai Társaság konferenciáján a BBC hírportálja szerint. A baktériumok úgynevezett biofilmként rakódnak a növények felületére, például az erdõk lobkoronaszintjében. Onnan elpárologva a felhõkben végül sokkal magasabb hõmérsékleten is kiválthatják a csapadékképzõdést, mint ahogy más gócok - például korom vagy porszemcsék - tennék.
A konferencián szintén jelenlévõ Christner szerint az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy a baktériumok bejutása a felhõkbe, csapadékfakasztásuk, majd visszajutásuk a talajszintre azért alakult ki evolúciósan, hogy segítse a mikrobák elterjedését. Eddig is ismert volt, hogy a biológia valamilyen szinten hat az éghajlatra, de az, hogy ilyen közvetlen módon teszi, nemcsak lenyûgözõ, hanem nagyon fontos új ismeret is - tette hozzá a kutató.
Link