Európa roma-függõ jövõje
Irta: postaimre - Datum: 2013. October 27. 19:32:07
Budapesten mutatták be az Európai Bizottság és az Európa Tanács programját, amelyik a közép- és kelet-európai romák társadalmi adaptációjával foglalkozik. A kiutalt pénzbõl megkönnyíteni kívánják a romák hozzáférését az oktatáshoz, egészségvédelemhez és a lakáshoz. De vajon hajlandó-e az Európai Unió végre arccal fordulni a romák felé?
Teljes hir
Budapesten mutatták be az Európai Bizottság és az Európa Tanács programját, amelyik a közép- és kelet-európai romák társadalmi adaptációjával foglalkozik. A kiutalt pénzbõl megkönnyíteni kívánják a romák hozzáférését az oktatáshoz, egészségvédelemhez és a lakáshoz. De vajon hajlandó-e az Európai Unió végre arccal fordulni a romák felé?
Bulgária, Magyarország, Olaszország, Románia és Szlovákia – ez az öt ország lép be a ROMACT programba, amelyik arra irányul, hogy a romák ne okozzanak „fejfájást” az EU-nak, hanem társadalmi és gazdasági elõrehaladásának forrásává váljanak. De miért éppen most kezdték hangoztatni, hogy a roma probléma nem oldható meg erõszakkal és miért hangsúlyozzák inkább a társadalmi és gazdasági integrálódás fontosságát?
Európában politikai szempontból komolyan gyengültek a roma problémához való kemény hozzáállás híveinek pozíciói. Igaz, Manuel Valls francia belügyminiszter a napokban arról nyilatkozott, hogy illúzió reménykedni abban, hogy a roma probléma megoldható a francia társadalomba való „civilizációs integrálódás” révén. Azonban szavai még saját kormányában sem találtak támogatásra. Ami pedig a közép- és kelet-európai országokat illeti, az ottani kormányzatok számára bizonyára világossá vált, hogy a romák integrációja a fennálló szociális struktúrákba az egyetlen eszközt jelenti, amelynek köszönhetõen megelõzhetõk a velük kapcsolatos zavargások, a nacionalizmus és az idegengyûlölet erõsödése.
A roma problémának létezik egy nagyon fontos gazdasági dimenziója is. A demográfiai válság viszonyai közt a 12 milliónyi cigányság komoly munkaerõkészletet jelent. Természetesen nehéz és nagy költségekkel járó feladat a magyarországi, romániai, bulgáriai és szlovákiai romákat szorgalmas adófizetõ honpolgárokká kovácsolni. De úgy látszik, hogy ennek a megoldásnak nincs alternatívája.
Természetesen, át lehetne helyezni bizonyos termelõegységeket Európából, mondjuk, Marokkóba, de ettõl Európában aligha javulna a szociális helyzet, amelyik egyébként szorosan függ a munkapiaci problémáktól, a munkanélküliségtõl, márpedig ezen utóbbinak szintje különlegesen magas a szociálisan védtelen lakosság körében.
Az 1980-as évek végén – az egységes Jugoszlávia felbomlásának küszöbén – a belgrádi lapok aktívan foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy „Kik is a mi albánjaink?”. Történeti, etnikai, vallási érveket elemeztek. Aztán pedig a koszovói „akna” Jugoszlávia felbomlásának egyik tényezõjévé vált. A Budapesten bemutatott projekt próbálkozás arra, hogy a szavakat tettek kövessék az Európa számára oly kényes problémában. De vajon eléggé határozottak lesznek-e az európaiak, hogy elismerjék: a romák ugyanolyan állampolgárok, mint a franciák, németek, magyarok vagy szlovákok.
Link