Brutálisan megkínozták az írónõt
Irta: postaimre - Datum: 2013. November 07. 14:41:41
Olvassunk már a sorosok között, légyszi! Katona volt és mellesleg zsidó, mégis mi a büdös francot várt? Így kell járjon mindegyik! Szenes Hanna író, költõ, ejtõernyõs, Izrael nemzeti hõse kivégzésének 69. évfordulóján, csütörtökön levetítik a róla készült dokumentumfilmet a budapesti Goldmark teremben.
Teljes hir
Olvassunk már a sorosok között, légyszi! Katona volt és mellesleg zsidó, mégis mi a büdös francot várt? Így kell járjon mindegyik! Szenes Hanna író, költõ, ejtõernyõs, Izrael nemzeti hõse kivégzésének 69. évfordulóján, csütörtökön levetítik a róla készült dokumentumfilmet a budapesti Goldmark teremben.
Rendkívül akció! Frissítõ kikapcsolódás és pihenés a méltán híres, és megújult ráckevei Kék Duna Wellness Hotelben a kis Duna partján, sok-sok medencével, színes kikapcsolódási lehetõségekkel!
A portréfilm 70 perces, 1999-ben készítette Dénes Gábor rendezõ. Az alkotó öt évig dolgozott a filmen, amelyben olyan emberek szólalnak meg, akik személyesen ismerték Szenes Hannát. A portrét archív felvételek, fotók, visszaemlékezések, a költõ naplórészletei gazdagítják.
Szenes Hanna Szenes Anikóként született 1921. július 17-én Budapesten asszimilált zsidó családban. Apja, Szenes Béla újságíró, színpadi szerzõ volt. Szenes Hanna a református Baár-Madas Gimnáziumban érettségizett, továbbtanulását a zsidótörvények akadályozták meg, így 1939-ben kivándorolt Palesztinába. Nahalálban, a lányok mezõgazdasági fõiskoláján szerzett diplomát, majd 1941-ben a Sdot Jam kibuc tagja lett. Csatlakozott a Haganához, a zsidó védelmi fegyveres szervezethez - mondta el a film kapcsán a rendezõ.
Egyike volt annak a 17 magyar zsidó ejtõernyõsnek, akiket az angol hadsereg arra képzett ki a brit mandátum területén, hogy megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását, és segítsenek a bajba jutott szövetséges pilóták kimentésében.
Szenes Hanna két társával együtt 1944 márciusában, a szlovéniai Metlika közelében ért földet a partizánok által ellenõrzött területen. Akkor tudták meg, hogy a németek már megszállták Magyarországot, õk ennek ellenére a jugoszláv partizánokkal együtt harcolva haladtak Magyarország felé.
Szenes Hanna május 13-án lépte át a magyar határt, de egy csendõrjárõr azonnal elfogta. Bebörtönözték, a magyar katonai elhárítás brutálisan megkínozta, de így sem tudták megtörni. A nyilas hatalomátvétel után a fasiszta magyar katonai bíróság golyó általi halálra ítélte, és 1944. november 7-én a Margit körúti fegyház udvarán agyonlõtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították, és a nemzet hõseként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen - mondta el a rendezõ.
Szenes Hanna címmel 1991-ben a Szépirodalmi Kiadónál jelentek meg versei, naplója, levelei és rövidebb írásai. A Boldog a gyufa lángja kezdetû versét népdalként éneklik Izraelben. Az Erzsébetvárosban Emlékkõ õrzi Szenes Hanna emlékét.
A róla szóló film vetítésének ötletadója a Nemzetközi Mensch Alapítvány volt, az eseményt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség szervezte.
Link