Miért éppen nálunk robbant kétszer a devizahitel-bomba?
Irta: postaimre - Datum: 2013. November 07. 14:44:54
Kérdezd a mocskos zsidót, hogy a Forintot, mint játékpénzt mire használja és milyen sorsot szánt a polgárháborúhoz vezetõ úton a magyarnak! Két hullámban terjedtek el a devizahitelek idehaza. Bár számos régiós országok is belefutottak a "termékbe", de szinte csak nálunk kapott teljesen zöld utat a válságig.
Teljes hir
Kérdezd a mocskos zsidót, hogy a Forintot, mint játékpénzt mire használja és milyen sorsot szánt a polgárháborúhoz vezetõ úton a magyarnak! Két hullámban terjedtek el a devizahitelek idehaza. Bár számos régiós országok is belefutottak a "termékbe", de szinte csak nálunk kapott teljesen zöld utat a válságig.
Múlt hét szerdán tette közzé dolgozói pályázatára érkezett legérdekesebb írásokat a jegybank az MNB-szemle különszámában. A számos tanulmány közül a következõkben a talán legtöbb embert érintõ értekezést, a lakossági devizahitelek elterjedését és következményeit boncolgató pályamûvet ismertetjük.
Az MNB munkatársai szerint a lakossági hitelezés feltételei a kilencvenes évek végére teremtõdtek meg. Addig a bankok a gazdaság instabil helyzete, valamint az elégtelen fiókhálózat miatt nem igazán kínáltak lakossági hiteltermékeket. Ráadásul a magas kamatok miatt a magánszemélyek sem támasztottak keresletet. Aztán a nominális kamatok mérséklõdésével, a lakossági jövedelmek tényleges, illetve várt növelésével megindult a háztartások hitelkereslete.
Milyen téren erõsödhet a fogyasztói érdekek védelme az MNB és a PSZÁF integrációjával - II. Mfor Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Konferencia (november 14.)
2001-ben aztán az állami támogatású lakáshitelek megjelenésével "berobbant" a lakossági hitelpiac. Olyannyira, hogy a költségvetési terhek miatt a feltételeket szigorították, így a bankok a gépjármûpiacon akkor már bevezetett devizahitelek irányába mozdultak el. 2004-tõl megindult a devizahitelek elsõ hulláma, amely a 2006-os megszorításokig volt tetten érhetõ és döntõ részben lakáscélú hiteleket érintett. Az MNB munkatársainak becslése szerint eddig, vagyis 2006-2007-ig a lakosság eladósodása egyensúlyi folyamatnak volt tekinthetõ. De aztán jöttek a 2006-os megszorítások, a lakosság reáljövedelme pedig csökkent. Ennek ellenére a háztartások fogyasztása nem esett vissza, mivel jövedelmük csökkenését hitelek felvételével kompenzálták. És ez elhozta a devizahitelek második "robbanását".
(Forrás: MNB)
A háztartási hitelek felfutása egyébként hasonló volt a többi régiós országáéhoz. Legalábbis, ami a GDP-re vetített hitelszint változását érinti 2001 és 2008 között. A gyors hitelbõvülés azonban eltérõ méretekben járt együtt a devizahitelek térhódításával. Az MNB munkatársai három országcsoportot azonosítottak. Az elsõbe a balti államok tartoznak, ahol már 2001 elõtt is jelentõs szerepet játszottak a devizahitelek, azon belül is szinte 100 százalékig az euró alapú hitelek. A második csoportba hazánk mellett Bulgária, Lengyelország és Románia tartozik, ahol a lakossági hitelbõvülés idõszakában futott fel a devizahitel-állomány. Ugyanakkor miközben a bolgároknál és a románoknál az euró-, addig a lengyeleknél és a magyaroknál a svájci frankhitelek domináltak. A harmadik, legszerencsésebb országcsoportot pedig a csehek és a szlovákok alkotják, hiszen náluk sem a hitelbõvülés elõtt, sem után nem folyósítottak külföldi valutában hitel.
(Forrás: MNB)
De miért pont nálunk?
Az MNB szakemberei néhány empirikus tanulmány alapján megállapítottak pár okot, amiért a régiós országok lakossági eladósodottságának szerkezete más és más mintát mutat. Az biztos, hogy a bankok tulajdonosi körének (külföldi vs. belföldi) nem volt szignifikáns hatása a devizahitelek eltérõ felfutására. Az viszont kimutatható, hogy azokban az országokban, ahol a banki betétek összege nem volt elégséges a hiteligények kielégítésére, ott a bankok külföldrõl vontak be forrásokat. Ezeket a forrásokat viszont az árfolyamkockázatokat a hitelesekre hárítva devizahitelként folyósították. Ráadásul számos országban (leginkább hazánkban) a költségvetési jelentõs hiánya felszívta a magánszektor megtakarításainak jelentõs részét, így a lakossági hiteligények kielégítését még inkább külsõ forrásokból kellett finanszírozni.
(Forrás: MNB)
A jegybank munkatársai pályáztak
A Magyar Nemzeti Bank vezetése 2013 márciusában kétfordulós dolgozói pályázatot hirdetett. Ezen a bank dolgozói aktuális gazdasági és jegybanki kérdésekben készített tanulmányokkal vehettek részt.
A dolgozói pályázatra 43 pályamû érkezett, melyet 103 MNB-munkatárs "hozott össze". Arany fokozatot 4, ezüstöt 27, bronzot pedig 12 alkotás kapott.
Természetesen a kamatkülönbözetek is a szignifikáns okok között található. Ahol lényegesen magasabb volt a hazai hitel kamata, ott hatalmas versenyelõnye volt a devizahiteleknek. Ráadásul a devizahitelek felfutása elõtt, illetve alatt a forint – persze jelentõs részben a devizahitelek átváltása miatti forintkeresletnek köszönhetõen – inkább erõsödött, mint gyengült volna. Vagyis a korábbi idõszak stabil árfolyama miatt a lakosság nem látta különösebben kockázatosnak a devizahiteleket. (mfor.hu szerk: sajnos a szabályozói oldal sem)
Az MNB munkatársak által idézett egyik tanulmány kimutatta, hogy azokban az országokban ahol hosszú távú fix kamatozású belföldi devizában denominált hitelek elérhetõk voltak, ott nem terjedt el a devizahitel. A régiós országok közül a teljes idõszakban csak Csehországban és Szlovákiában volt ilyen konstrukció, így nem meglepetés, hogy ez a két ország került a legszerencsésebb országcsoportba. Mint ismert, és fentebb is írtuk, hazánkban ezt a lehetõséget költségvetési okok miatt 2003-ban megszüntették.
De a devizahitelek felfutása szempontjából nem csak 2003-ban követtünk el hibát. A kockázatokat felismerve Lengyelországban és Lettországban már 2007 végén szigorították a bankok devizahitel-kihelyezésének feltételeit, továbbá Lettországban és Romániában a kockázati súlyozást és a devizakitettséghez kötõdõ tartalékolási követelményeket szigorították. Keleti szomszédunk abból a szempontból is szerencsésebb helyzetben volt (van) nálunk, hogy a devizahitelek 80 százaléka euróhitel, ami ellen részben természetes fedezettséget nyújtott az eurózónában jelen lévõ jelentõs román migráns populáció által hazautalt jövedelem.
Lengyelország pedig a szabályozás terén nemcsak azért járt a magyar elõtt, mert már 2007 végén szigorított, hanem a devizahitelek magyarországi elterjedésének második hullámát lehetõvé tevõ szabad felhasználású jelzáloghitelek elterjedését is szabályozás gátolta.
A tanulmány második részét, amely a magyar és a régiós lakossági eladósodottság válság óta bekövetkezett alakulását, illetve annak következményeit elemzi, holnap mutatjuk be.
Link