Megfizet, aki a szexért fizet
Irta: postaimre - Datum: 2013. December 03. 09:55:59
Ha valaki fizet a szexért, 1500 eurós pénzbírsággal sújtható - ezt mondaná ki egy francia törvény. A tervezetrõl szerdán döntenek, de már hetek óta folyik az éles vita ellenzõk és támogatók között.
Teljes hir
Catherine Deneuve fiatal háziasszonyt játszott A nap szépe címû filmben: miközben a férje dolgozik, õ bordélyházban fogadja a vendégeket. A színésznõ most közismert francia személyiségekkel (például Charles Aznavour énekessel) együtt írta alá a petíciót, amely határozottan tiltakozik a prostituáltak ügyfeleinek büntethetõségérõl szóló törvényjavaslat ellen. „Anélkül, hogy támogatnánk vagy népszerûsítenénk a prostitúciót, elutasítjuk azok megbüntetését, akik prostituálják magukat, vagy akik az õ szolgáltatásaikat igénybe veszik. Annyit kérünk, hogy kezdõdjön érdemi vita, elõítéletek nélkül.”
Vita éppenséggel folyik, de az elõítéletek és az érzelmek sem hiányoznak. A nõk jogaiért felelõs miniszter, Najat Vallaud-Belkacem így védte meg a szocialista kormány által beterjesztett jogszabályt: „Nem akarok olyan társadalmat, amelyben a nõknek ára van.” Erre licitált rá a törvényjavaslat egyik elõterjesztõje, Maud Olivier: „Hogyan lehet ragyogónak találni napi tíz-tizenöt behatolást, amelyet nyilvánvalóan gazdasági okokból rákényszerített prostituáltak szenvednek el?”
Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot – a szavazás szerdán lesz –, Franciaország az egyik legszigorúbb szabályozással büszkélkedhet majd, amelyhez hasonló egyelõre Svédországban van érvényben. A rendszer egyszerû és elrettentõ: ha valaki fizet a szexért, 1500 eurós (450 ezer forintos) pénzbírsággal sújtható. Másodszor, visszaesõként, immár a duplájával.
HIRDETÉS
Sokszínû és érdekes is a prostitúciós törvényrõl zajló vita, mert megosztja a francia társadalmat és a politikai életet egyaránt – ráadásul nem a szokásos törésvonalak mentén. A kormányzó szocialistákon és a legnagyobb ellenzéki párton, a jobboldali UMP-n belül ugyanúgy találni ellenzõket és támogatókat. Guy Geoffroy konzervatív képviselõ azzal érvelt a nagyobb szigor mellett: „Ügyfél nélkül nincs prostitúciós hálózat, és nincs emberkereskedelem. Ezek ellen harcolunk.”
Az emberkereskedõ hálózatok valóban meghatározó szereplõk: becslések szerint harminc-negyvenezer prostituált dolgozik Franciaországban, és (legalábbis a kormány adatai szerint) a kilencven százalékuk külföldrõl érkezett, mindenekelõtt Romániából, Kínából és afrikai országokból. A keményebb fellépést szorgalmazók így a szervezett bûnözés visszaszorítására hivatkoznak.
Másként látja a helyzetet a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó ötvenéves Sandra, aki már huszonöt éve árulja a testét Párizs belvárosában. Úgy érzi, hogy veszélybe sodorják a munkáját, miközben a maffiának kicsit sem ártanak. „Adót és tb-hozzájárulást fizetünk. Nem elég nagy a munkanélküliség, még a mi állásunkat is elveszik?” Elsõsorban attól fél, hogy a pénzbírság miatt elmaradoznak az ügyfelek: „Magát a prostitúciót nem tiltják. Olyan ez, mintha azt mondanák, nyithatsz üzletet, de a vásárlók nem mehetnek be.”
Tüntetéseket tartottak már a párizsi nemzetgyûlés elõtt a törvényjavaslat ellen és mellett is. Ha jóváhagyják is az új szabályozást, szakértõk és szociális munkások arra figyelmeztetnek, hogy a prostituáltak élete nem sokat változik. Legfeljebb még jobban rejtõzködnek majd, hogy megvédjék az ügyfeleiket – akiktõl a túlélésük függ.
Infó: A cikk eredeti változata a 2013.12.03-i Népszabadságban olvasható.
Link