Összetetten kommunikált a Neander-völgyi õs
Irta: postaimre - Datum: 2013. December 24. 08:33:41
Schprechen Sie magyar? Da, konécsno zse! Herumarureaharakutumerea? A modern emberhez hasonlóan összetett nyelvet használhatott a Neander-völgyi ember – derült ki az izraeli Kebara-barlangban talált mintegy hatvanezer éves nyelvcsontlelet vizsgálatából. A felfedezés megingathatja azt a meggyõzõdést, hogy összetett módon csak a homo sapiens képes beszélni.
Teljes hir
Schprechen Sie magyar? Da, konécsno zse! Herumarureaharakutumerea?
A modern emberhez hasonlóan összetett nyelvet használhatott a Neander-völgyi ember – derült ki az izraeli Kebara-barlangban talált mintegy hatvanezer éves nyelvcsontlelet vizsgálatából. A felfedezés megingathatja azt a meggyõzõdést, hogy összetett módon csak a homo sapiens képes beszélni.
Már a csontlelet feltárásakor, 1989-ben feltûnt a kutatóknak, hogy a Neander-völgyi nyelvcsontja nagyon hasonlít a homo sapienséhez. Most számítógépes szimulációval bemutatták, hogy a csontot úgy használhatták, ahogy a mai ember – tudósított a BBC hírportálja a PLOS ONE tudományos lapban megjelent tanulmányról.
A nyelvcsont a nyelvet, a gégét és a garatot rögzíti, izmok erednek belõle és tapadnak hozzá, a beszédhez tehát nélkülözhetetlen. A majmoknál nem abban a pozícióban helyezkedik el, mint az embernél, esetükben hangzók formálására nem alkalmas.
Hirdetés
Egy nemzetközi kutatócsoport háromdimenziós röntgensugaras képalkotó eljárással és mechanikai modellezéssel vizsgálta meg a Neander-völgyi csontkövületet. A számítógépes szimuláció megmutatta, hogyan viselkedett a nyelvcsont a körülötte lévõ csontokkal kapcsolatban.
Stephen Wroe, az ausztrál New Englandi Egyetem tudósa, a kutatás vezetõje elmondta: a modellkísérletek bizonyították, hogy a Kebarában talált nyelvcsont nemcsak olyan volt, mint a modern emberé, de nagyon hasonló módon használták. Wroe szerint a felfedezés megváltoztatja a Neander-völgyi õsemberrõl alkotott képet: a beszéd és a nyelvhasználat képessége ugyanis az egyik alapvetõ tulajdonság, amely emberré tette az embert. Ha a Neander-völgyi beszélt, akkor õ is tényleg ember volt – hangsúlyozta a kutató.
A közkeletû felfogás szerint az összetett nyelvi rendszer mintegy százezer évvel ezelõtt jöhetett létre, és csak a homo sapiens volt képes így beszélni. Az izraeli Kebara-barlangban feltárt nyelvcsontkövület azonban annyira hasonlít a mai ember nyelvcsontjához, hogy módosíthat az elméleten.
A nemrégiben Spanyolországban felfedezett, több mint ötszázezer éves nyelvcsontmaradványokat a modern és a Neander-völgyi ember rokonának tartott heidelbergi embernek tulajdonítják. Ezeknek a leleteknek a modellvizsgálata még várat magára, ám Wroe szerint valószínû, hogy igen hasonlóak lehetnek a modern emberéhez és a Neander-völgyiekéhez, ami azt jelenti, hogy a beszéd kialakulását még korábbi idõpontra kell helyezni.
A szakember hangsúlyozta, igen óvatosak voltak, nehogy azt sugallják, hogy kétségkívül bizonyítottak bármit is a Neander-völgyi ember beszédével kapcsolatban, de úgy vélte, hogy felfedezésük segíthet meggyõzni a szakemberek nagy részét.
Link