A kormány nem látja a fától az erdõt
Irta: postaimre - Datum: 2012. June 22. 09:07:45
Újabb bizonyíték: hûségesen szolgálja az oligarchákat a kormány
Forró a bolgár nyár, ez a megállapítás hatványozottan igaz, ugyanis szûnni nem akaró tüntetések folynak a kormány lobbi csoportok által vezérelt politikája ellen. Bulgária akár 2 év múlva bevezetheti az eurót, ugyanis minden maastrichti kritériumot teljesít, viszont a szûnni nem akaró korrupció elhomályosítja az európai fejlõdést.
Teljes hir
Újabb bizonyíték: hûségesen szolgálja az oligarchákat a kormány
Forró a bolgár nyár, ez a megállapítás hatványozottan igaz, ugyanis szûnni nem akaró tüntetések folynak a kormány lobbi csoportok által vezérelt politikája ellen. Bulgária akár 2 év múlva bevezetheti az eurót, ugyanis minden maastrichti kritériumot teljesít, viszont a szûnni nem akaró korrupció elhomályosítja az európai fejlõdést. A lakosság tüntet, a gazdag befektetõk rendelnek és a parlamenti képviselõk pedig csak a saját zsebüket nézik. Itt a különbség Nyugat és Kelet között!
Talán egy kézen lehetne megszámolni azokat a szerencsés országokat, amelyekben az országgyûlési képviselõk (a demokrácia megtestesítõi) mandátumukkal megválasztásuk valós célját szolgálják. Természetesen nem lehetünk annyira naivak azt hinni, hogy ahol egyszer megtelepedett a korrupció, a nepotizmus és a lobbi csoportok tevékenysége, ott azonnal meg is lehet fordítani a folyamatot és egy szép napon átlátszó demokrácia fog uralkodni. Hazai szemmel nézve Közép-Európa nem tartozik az élvonalba transzparencia szempontjából, viszont a Nigériához és más harmadik világbeli országokhoz hasonló térségekhez sem. A legújabb bizonyíték arra, hogy a közép-európai államoknak a jelenleginél sokkal nagyobb ellensúlyokat kell beépíteni a politikai törvényhozói rendszer felügyeletébe, az a Bulgáriában szûnni nem akaró tüntetések sorozata.
Kattintson és nézegessen képeket a bolgár erdõkrõl!
Rossz úton halad a bolgár kormány
Bojko Boriszov és kabinetje sorra követi el azokat a hibákat, amelyeket az elmúlt 20 év összes bolgár kormánya vétett, és amelyek visszatartják az ország gyors európai fejlõdését. A balkáni ország 2007 óta tagja az Európai Uniónak, viszont még mindig nem tagja a schengeni övezetnek. Az ország gazdasági állapota stabil és az eurót is be tudnák vezetni, annyira kedvezõk a makrogazdasági mutatók, viszont az életszínvonal még mindig elkeserítõen alacsony. A kormány harcot indított a korrupció és a szervezett bûnözés csökkentésére, annak érdekében, hogy elnyerje a schengeni csatlakozást, viszont olyan törvényeket alkotnak, amelyek kizárólag szûk „befektetõi” csoportoknak kedveznek. A 2012-es esztendõben több olyan területen avatkozott be a kormány, ahol ezt követõen súlyos aggályok merültek fel az állami vezetés tisztaságáról és szakszerûségét illetõen. Az energiaipar és bányatelepek után az erdõk kérdése váltotta ki a lakosság haragját, miután a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) több olyan módosítást kívánt áterõltetni, amelyek enyhén szólva sem az állampolgárok és a bolgár élõvilág érdekét szolgálnák.
A kormány képviselõi még 2011 végén létrehoztak egy vitatott törvénytervezetet a Bulgáriában található erdõk könnyített módon történõ kivágásáról. A lakossági háborgást csak részben váltotta ki az a következmény, hogy különösebb adminisztrációs akadály nélkül kivághatták a folyó menti területek erdõit. A törvény engedélyezte volna továbbá a sípályák, síliftek és sívontatók építését anélkül, hogy az építendõ terület funkcióját átneveznék. A kormány szerint a törvénnyel könnyebben lehetne befektetõket találni, akik fellendítenék a téli idegenforgalmat Bulgária hegyvidéki térségeiben. Elsõ látszatra pozitív döntésnek tûnik a törvénymódosítás, viszont környezetvédõk szerint ezáltal könnyebben alakíthatnák át a jövõben a természetvédelmi területeket turista negyedekké. A tüntetõ környezetvédõ szervezetek szerint a kormány azzal, hogy kikerüli a civil egyeztetéseket, kizárólag szûk befektetõi köröknek kíván kedvezni, amelyek egyes sajtóinformációk szerint közel állnak bizonyos miniszterekhez. A legtöbb támadás Vezsdi Rasidov kultúráért felelõs minisztert érte. A miniszter hosszú éveken át egy lobbi szervezetnek volt a tagja, amely 2012-ben jelentõs profithoz juthatott volna, ha elfogadják a vitatott törvénymódosításokat. Az új törvény eredeti formájában még azt is engedélyezte volna, hogy a megyék és az állam által kiírt projektmegvalósítási tenderektõl is el lehetet volna tekinteni a jövõben. Ennél a pontnál már az Európai Bizottság is felfigyelt a kirívóan lobbiérdekeltségû kezdeményezésre és „rászólt” Boriszovra, hogy vegye kezébe az egyre kínosabbá váló állapotok rendezését.
Bolgárok ezrei tüntetnek Szófia belvárosában az új erdõtörvény ellen
Az ellenzék könnyen lecsapta a magas labdát és megtámadta a kormányt arra hivatkozava, hogy a módosított törvényjavaslat még mindig névre szóló projekteket hozna létre és ezzel csak az állam és a maffia közötti szálakat erõsítenék. Idõközben kiderült, hogy a GERB egy idegenforgalmi vállalat, a „Vitosa szki” javaslata alapján nyújtotta be a módosításokat ezzel nyilvánosságra került, hogy a kormányhoz közeli vállalkozók erõs hatást gyakorolnak a bolgár vezetõkre. A környezetvédõk szerint azzal, hogy a kormány növelni kívánja a fakivágás és az építkezések mértékét, erõsíteni fogja az ellenõrizetlen állami támogatások kiáramlását. A módosításokat a fakitermelõ vállalatok is ellenezték, ugyanis ezzel a legnagyobb nemzetközi cégek jutnának elõnyhöz az iparágban.
Különös visszhangot kapott azonban a kormány beterjesztési módszere, ugyanis a bolgár alkotmány szerint az ilyen típusú törvényekrõl minimum 14 napon át kell konzultálni érdekvédõ, szakértõi szervezetekkel. A kormány 10 napot követõen nyújtotta be a képviselõknek, hogy elsõ olvasatra szavazzanak róla. A törvény bírálói szerint az elsõ olvasatot követõen a mezõgazdasági bizottságban számos új módosító részletet építettek be az eredeti szövegbe, amelyek így nem kerülhettek volna a képviselõk elé, hanem elsõ körbe vissza kellett volna küldeni õket újra elsõ olvasásra. A civil ellenvélemények ellenére a módosítások a honatyák elé kerültek és a GERB kényelmes többséggel meg is szavazta õket. Ez a teljesen felelõtlen, a lakossági óhajokat figyelmen kívül hagyó arrogancia bumerángként ütött vissza, ugyanis többezres tüntetések törtek ki Szófiában. A társadalmi és ellenzéki támadások hatására az eddig rendkívül lojális Roszen Plevneliev köztársasági elnök nem tehetett mást, mint hogy megvétózza a törvényt, annak érdekében, hogy újra egyeztessenek a felek róla.
A kormány részérõl tudomásul vették az elnök döntését, viszont továbbra is kiállnak az eredeti koncepció mellett arra hivatkozva, hogy az adminisztrációs költségek sokkal magasabbak lesznek, ha nem történik változtatás a rendszerben. A mezõgazdasági bizottság kormánypárti képviselõje szerint egy 30 évre szóló építkezési engedély nagyjából 75000 levába (1 leva ~ 145 forint) kerülne a befektetõknek. A bizottsági politikussal ellentétben Boriszov egybõl változtatott a véleményén és tárgyalásra szólította fel a vitában érintett feleket.
Boriszov a Balkán Putyinja? (forrás: vsekiden.com)
Mint korábbi elemzésemben kifejtettem, Bulgária egyik kitörési pontja a turizmus lenne és az elképzelés, hogy befektetõket vonzzanak a kevésbé fejlett nyugati-délnyugati térségbe, kifejezetten üdvözlendõ a kormány részérõl. A komoly probléma egyes elemzõk szerint onnan adódik, hogy Boriszov és emberei megszabják, ki vehet részt a pályázatokban, ezzel növelve a holdudvaruk és a társadalom többi része közötti életszínvonalbeli különbségeket. Ezen szakértõk véleménye alapján Boriszov 2009 óta leszámolt a maffia (avagy nevezhetjük szolidabban a kétes eredetû tõkével rendelkezõ befektetõkkel) neki nem tetszõ részével, viszont támogatja a hozzá közel álló, ha nem is alvilági személyeket, de a törvénnyel sokszor összetûzésben álló egyéneket. A közelmúltból idéznek egy példát erre az energiaiparban (szempillantások alatt Bulgária egyik legbefolyásosabb „üzletemberét”, Grisa Gancsevet eltakarította az útjából, amint nem az õ játékszabályainak megfelelõen viselkedett). De felemlítik példaként még Alekszej Petrov volt titkosügynök esetét is, aki évekkel ezelõtt még Boriszov bizalmas üzletpartnere volt, viszont önállósodott ingatlanpiaci tevékenysége következtében szembekerült Boriszov terveivel. Petrovot ma az ország egyik legveszélyesebb maffiózójának kiáltották ki (ami egyes vélemények szerint nem áll távol a valóságtól), viszont a gyors leszámolások módszere sokakban egy törvények felett álló csoportosulásra emlékeztetnek a miniszterelnök és biztonsági szervei személyében.
Bulgáriai elemzõk bizonyos köre úgy látja, hogy megváltozni tûnik a híres mondás, miszerint „Sok államnak van maffiája, Bulgáriában a maffiának van állama”. Értékelésük alapján Boriszov tett arról, hogy ne a maffia dirigáljon (nyíltan) a miniszterelnöknek, viszont a maffia jelenléte továbbra érzékelhetõ. A legmesszebbre menõ szakértõk felteszik a kérdést, mi a különbség a putyini Oroszország és a boriszovi Bulgária között? Vélemények szerint a gazdaságnak és a lakosság életszínvonalának a növekedése nem olyan mértékû, hogy a bolgárok elfogadnák azt az orosz elvet, amely szerint, ha a maffia nem avatkozik bele az állam irányításába, akkor nincs probléma. Ezek az elemzõk felhívják a figyelmet egy másik különbségre is, nevezetesen az ellenzék szerepére – szerintük Bulgáriában Boriszovnak nem fog sikerülni az, ami Putyinnak a 2000-es évek elején sikerült.
Link