Rejtélyes felhõket vizsgálnak a meteorológusok
Irta: postaimre - Datum: 2014. January 04. 12:35:49
Mutassak nektek permetezés után? Értem én, hogy távolról kell indítani a chemtrail és haarp témákat, de hát ha van rá keret, akkor vegyetek fel jó nagy suskát a semmiért, ti semmirekellõk. Sokat segíthet a földi felmelegedés folyamaténak megértésében a barbadosi bárányfelhõk jobb megismerése - vélik a Max Planck Meteorológiai Intézet tudósai.
Teljes hir
Mutassak nektek permetezés után? Értem én, hogy távolról kell indítani a chemtrail és haarp témákat, de hát ha van rá keret, akkor vegyetek fel jó nagy suskát a semmiért, ti semmirekellõk.
Sokat segíthet a földi felmelegedés folyamaténak megértésében a barbadosi bárányfelhõk jobb megismerése - vélik a Max Planck Meteorológiai Intézet tudósai.
A bárányfelhõket kezdték vizsgálni tavaly a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet kutatói. A Barbados szigetén folytatott vizsgálatok indíttatása a globális felmelegedéssel kapcsolatos tudásunk bõvítése.
Felhõkutatás a klímaváltozás megértéséért - Szombat reggel
Louise Nuijens, az intézet munkatársa a Kossuth Rádiónak elmondta, egy webkamerát telepítettek a karibi szigetre, és a közvetített képeket elemzik számítógép segítségével. Mint megjegyezte, ez még mindig érdekesebb elfoglaltság, mint az észak- németországi város szürke égboltját kémlelni.
A projektben résztvevõ kutatók azt vizsgálják, hogy a felhõknek milyen hatása van a Föld klímájára, hozzájárulnak-e a globális felmelegedéshez, vagy inkább gátolják azt. Louise Nuijens szerint a klímamodellek adatai azt mutatják, hogy a felhõk összességében a felmelegedéshez járulnak hozzá, igaz, a különbözõ felhõtípusok más-más módon szûrik, illetve verik vissza a besugárzást. Mint hangsúlyozta, vannak olyan rejtélyes felhõfajták is, amelyekrõl a szakemberek is csak nagyon keveset tudnak – ilyenek például a barbadosi bárányfelhõk.
Vannak azonban olyan kutatók is, akik azt mondják, hogy a felhõk fékezik a felmelegedést, mert árnyékot vetnek a földre, és szûrik a napsugarakat. Louise Nuijens úgy véli, a felmelegedést cáfoló szakértõknek nincs igaza. „Azt gondolom, hogy a felhõk a felmelegedést segítik, ennek ellenére jó, ha vannak olyan tudósok, akik más modelleket állítanak fel, ugyanis õk további vizsgálatra ösztönöznek” – fogalmazott. A kutató hozzátette, a klíma rendkívül összetett rendszer, ezért nem szabad egy tényezõre szûkíteni a vizsgálatokat, és a hatások tekintetében sem szabad csak egy lehetséges forgatókönyvet feltételezni.
Az interneten közvetített képek mellett a kutatócsoport léggömbökkel és kis rakétákkal is gyûjti az adatokat. Fontos része a projektnek a barbadosi terepmunka is. A teamet Katrin Lonitz irányítja, aki a Kossuth Rádiónak azt mondta, már most vannak kézzelfogható eredmények. A jelenlegi vizsgálatok arra koncentrálnak, hogy a por és más szennyezõdések hogyan befolyásolják a bárányfelhõk létét és hatását. Amikor például egy szaharai homokvihar után a porszemcsék az Atlanti-óceán felett a felhõkbe kerülnek, akkor a Barbados feletti felhõkben sokkal kisebb vízcseppeket lehet kimutatni. A kisebb cseppek pedig sokkal több napsugarat vernek vissza. A por másik hatása, hogy kevesebb esõ esik – mondta Katrin Lonitz.
A felhõk kutatás egyre fontosabb, a Világ Klímatanácsának (IPPC) következõ jelentésében külön fejezet foglalkozik majd a légkörben lebegõ apró vízcseppekbõl, illetve jégkristályokból álló képzõdményekkel.
Link