Víz a Holdon és a Marson is?
Irta: postaimre - Datum: 2012. June 22. 09:11:25
A csillagászok egymás után jelentették be, hogy égi kísérõnknél és vörös szomszédunknál is vízre utaló jelekre bukkantak.
Teljes hir
A csillagászok egymás után jelentették be, hogy égi kísérõnknél és vörös szomszédunknál is vízre utaló jelekre bukkantak.
A Holdon a Déli-sark egy õsi kráterének fenekérõl feltételezik, hogy olyan szokatlanul fényes, hogy akár az ötöde is vízjégbõl lehet - igaz, csupán egy mikrométer vastagságú rétegrõl van szó. Azonban a felszínt tanulmányozó kutatók bevallása szerint elképzelhetõ egy másik magyarázat, mivel a kráter nem éppen szokványos.
Elõfordulhat, hogy a fenék a fényes felszínt annak köszönheti, hogy (helyzetébõl kifolyólag) kevéssé érintette az ûridõjárás hatása. A 3,2 kilométer mély, 20 kilométer széles (a földi déli sark kutatójáról elnevezett) Shackleton ugyanis szinte pontosan a Hold déli sarkánál található - emiatt a folyamatosan jéghideg völgyet egyrészrõl alig éri napfény, másrészrõl nagyjából olyan állapotban van, mint keletkezésének idején, hárommilliárd éve.
A Mars "nedvessége" még ennél is komplikáltabb. Bár a kutatók szerint a bolygó kérgének vízkoncentrációja a Földéhez lehet hasonló, erre csupán közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésükre. Nem magát a bolygót vizsgálták ugyanis, hanem a Mars anyagából álló, 2,5 millió éve keletkezett meteoritokat.
Eredményeik arra engednek következtetni, hogy a vörös bolygó kõzetei 70-300 ppm (részecske a millióban) vízkoncentrációval bírnak - összehasonlításképp a Földön ez 50-300 ppm. Amennyiben ez igaz, a vörös bolygó egykor képes lehetett az élet fenntartására.
Link