'Ideje, hogy megtanuljunk szembenézni önmagunkkal'
Irta: postaimre - Datum: 2014. January 11. 19:37:36
Nagyon leegyszerûsítve a "zsidók" miatt és a "zsidókért" haltak, pusztultak és pusztítottak. Remélem a következõ menet már a valódi ellenség kibélelésérõl fog szólni! A doni áttörésnél elszenvedett áldozat tanulságul szolgál a nemzetnek – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Budapesten, a doni áttörés 71. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Teljes hir
Nagyon leegyszerûsítve a "zsidók" miatt és a "zsidókért" haltak, pusztultak és pusztítottak. Remélem a következõ menet már a valódi ellenség kibélelésérõl fog szólni! A doni áttörésnél elszenvedett áldozat tanulságul szolgál a nemzetnek – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Budapesten, a doni áttörés 71. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Az államtitkár arról beszélt: az ország erõs és idegen hatalmak szorításában élt évszázadokon keresztül. „Ideje, hogy megtanuljunk kíméletlen õszinteséggel szembenézni önmagunkkal, hibáinkkal és mulasztásainkkal. Ideje, hogy nemzeti tragédiánkból tanulva kezünkbe vegyük népünk és nemzetünk sorsának alakítását, és ideje megvalósítanunk a nemzeti önrendelkezés princípiumát” – fogalmazott.
„Semmi keresnivalónk nem volt ebben a háborúban”
A 71 évvel ezelõtt történt tragikus eseményre emlékezve újra és újra felmerül a kérdés: miért? – mondta az államtitkár, azzal folytatva: miért küldte a magyar kormány az egész honvéd haderõ egyharmadát a harctérre? Kállay Miklós egykori miniszterelnök szavait idézve kiemelte: „az nem kétséges, hogy semmi keresnivalónk nem volt ebben a háborúban”.
Egy résztvevõ koszorúz a doni hõsök emléktáblájánál tartott megemlékezésen a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán 2014. január 11-én.
Egy résztvevõ koszorúz a doni hõsök emléktáblájánál tartott megemlékezésen a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán 2014. január 11-én.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Kifejtette: Ausztria, Csehszlovákia és Lengyelország német lerohanása után száguldva követték egymást az események, s már egyértelmûen német katonai fölénnyel zajlott a második világháború. Magyarországon is megkezdõdött a korosztályok tömeges bevonása, a hivatásos tiszti állomány bõvítése, ugyanakkor az akkori Honvéd Vezérkar kimondta: kerülni kell a háborúba lépést.
Magyarországnak még nem volt ütõképes, fegyelmezett véderõt jelentõ hadserege, amikor az ország hadiállapotba lépett a Szovjetunióval. 1943-ban a Don folyó kanyarulatnál magyar férfiak, katonák haltak hõsi halált, estek hadifogságba, fagytak meg a rettenetes orosz télben.
Hazájuk védelmében harcoltak
Az államtitkár arról beszélt, az elõzmények magyarázzák a közvetlen okokat: alkalmatlan ruházatban, sokszor nem mûködõ fegyverekkel, lõszerek és élelem hiányában sok tízezer magyar ember esett áldozatul a Donnál, de – mint kiemelte – nemcsak idegen érdekekért, hanem a hazájuk védelmében harcoltak és haltak hõsi halált magyar katonák a távoli orosz harcmezõkön.
Több mint százezer elesettre emlékezünk
A doni áttörés 71. évfordulója alkalmából országszerte tartanak megemlékezéseket a következõ napokban. A második világháború idején a Don-kanyarban napok alatt szinte teljesen megsemmisült a kétszázezres 2. magyar hadsereg.
Nem kímélték a magyar népet
A 99 éves Fejes László megjárta a Don-kanyart. Akkor még álmában sem gondolta volna, hogy egyszer majd a szovjetek Magyarország földjére lépnek. Pedig jöttek, és a Vörös Hadsereg nem kímélte a magyar népet. Több tízezer asszonyt és fiatal lányt nyomorítottak meg.
Családok ezreit érinti a Don-kanyar tragédiája. Szilfai József honvéd versben írta le drámai emlékeit.
Link