Küszöbön a III. világháború?
Irta: postaimre - Datum: 2014. January 19. 17:22:45
Ezek meg plagizálnak! Ez az én szövegem, nem? Ilyennel riogatom a sok békaszeretõ birkát évek óta, oszt még a végén kiderül, hogy mégis? De meglepõ. Mai világunk helyzete kísértetiesen hasonlít a száz évvel ezelõttihez, de azt a bizonyos puskaporos hordót ma a Közel-Kelet jelenti.
Teljes hir
Ezek meg plagizálnak! Ez az én szövegem, nem? Ilyennel riogatom a sok békaszeretõ birkát évek óta, oszt még a végén kiderül, hogy mégis? De meglepõ. Mai világunk helyzete kísértetiesen hasonlít a száz évvel ezelõttihez, de azt a bizonyos puskaporos hordót ma a Közel-Kelet jelenti.
Számos párhuzam figyelhetõ meg a forrongó közel-keleti térség és az elsõ világégést megelõzõ európai események között. Nagyon valószínû, hogy fegyverkezési versenyt szül, ha Iránnak sikerül atomfegyvert kifejlesztenie. A világ veszélyessé válik, a puskaporos hordó pedig felrobban, ahogy a Balkánon száz éve. Azzal a különbséggel, hogy most "gombafelhõk lesznek" - idézi Margaret MacMillan cambridge-i történészt a Múlt-kor.hu.
Bár a történelem nem ismétli magát pontosan, a Közel-Kelet ma aggasztóan hasonlít az akkori Balkánra. A nacionalizmus mérgezõ egyvelege azzal fenyeget, hogy magával rántja a külsõ hatalmakat. Az Egyesült Államokat, Törökországot és Oroszországot, miközben Irán próbálja megvédeni érdekeit és szövetségeseit - véli a nemzetközileg elismert szakember.
A párhuzamoknak itt még nincs vége. A történész szerint a mai iszlamista terroristák azoknak a forradalmi kommunistáknak és anarchistáknak felelnek meg, akik egy sor merényletet követtek el az általuk képviselt eszme nevében. A Német Birodalom 1914-ben egy felemelkedõben levõ állam volt, amely a világ akkori legerõsebb birodalma, Nagy-Britannia ellen intézett kihívást. Ma pedig Kína ébreszt aggodalmat sokakban az Egyesült Államokban.
Egyszerû emberek voltak... (forrás: wikipedia)
A szélsõjobboldali és nacionalista eszmék világszerte erõsödnek, ez döntõ momentum volt az elsõ világháború elõtt is. Japán és Kína viszonyát ma a Dél-kínai-tengerben található szigetek hovatartozása mérgezi. Egyre több amerikai katonai stratéga vélekedik úgy, hogy Kína a csendes-óceáni térség uralmára tör, ahol a két nagyhatalom fegyverkezési versenybe kezdett. Az Egyesült Államok és Japán közti kölcsönös védelmi szerzõdés ráadásul érvényes a Tokió és Peking által is magának követelt Szenkaku-szigetekre is.
Kína novemberben egyoldalúan légvédelmi azonosító zónát alakított ki a szigetcsoport felett, mire válaszul az USA két B52-es vadászbombázót küldött a szigetek fölé. Csábító, ugyanakkor nem elrugaszkodott összehasonlítani Kína és Amerika kapcsolatát a száz évvel ezelõtti német-brit relációval - írja MacMillan.
Link