Obama: Amerikának ideje kikerülni az állandó hadi készültség állapotából
Irta: postaimre - Datum: 2014. January 29. 08:35:25
Orosz elõre, a zusa meg hátra! De merre van elõre és merre van hátra? Tényleg, Alaszka már újra Oroszország része? Los Angeles már kínai. Az amerikai elnök az esélyegyenlõség erõsítésére és a jövedelemkülönbségek csökkentését célzó intézkedéseire helyezte a fõ hangsúlyt a helyi idõ szerint kedd éjjel a kongresszus két háza elõtt elmondott, az unió helyzetérõl szóló hagyományos üzenetében.
Teljes hir
Orosz elõre, a zusa meg hátra! De merre van elõre és merre van hátra? Tényleg, Alaszka már újra Oroszország része? Los Angeles már kínai. Az amerikai elnök az esélyegyenlõség erõsítésére és a jövedelemkülönbségek csökkentését célzó intézkedéseire helyezte a fõ hangsúlyt a helyi idõ szerint kedd éjjel a kongresszus két háza elõtt elmondott, az unió helyzetérõl szóló hagyományos üzenetében.
Obama: Amerikának ideje kikerülni az állandó hadi készültség állapotából
Barack Obama szerint a 2014-es esztendõ áttörést hozhat az ország számára, és Amerika jobb helyzetben vág neki a 21. századnak, mint bármely más ország. Ezt a közelmúlt kedvezõ gazdasági mutatóival támasztotta alá. "Több mint egy évtized óta elõször jelentették ki világszerte gazdasági vezetõk, hogy nem Kína a világ elsõ számú befektetési helye, hanem Amerika" - mondta az elnök. Méltatta a költségvetés ügyében megkötött kongresszusi kétpárti kompromisszumokat, de úgy vélekedett, hogy nagyobb erõfeszítéseket kell tenni a munkahelyteremtés és az új válságok elkerülése érdekében. "Úgy vélem, hogy ezt a nemzetet fajra, régióra vagy pártra való tekintet nélkül, a fiatalokat és az idõseket, a szegényeket és a gazdagokat egyaránt a mindenki számára elérhetõ lehetõségekbe vetett, egyszerû és mély hit egyesíti - az az eszme, hogy ha valaki keményen dolgozik és vállalja a felelõsséget, akkor elõre juthat" - mondta.
Intézkedéseket helyezett kilátásba a középosztály védelmére és az ebbe a társadalmi kategóriába való feljutás megkönnyítésére - akár támogatja azokat a kongresszus, akár nem. Együttmûködésre szólította fel a kongresszust az adórendszer olyan kiskapuinak bezárása érdekében, amelyek a termelés külföldre telepítését ösztönzik, és kérte, hogy csökkentsék az Amerikában munkahelyeket teremtõ vállalkozások terheit.
Bejelentette, hogy a fejlett technológiájú termelés fellendítése érdekében a kormánya által eddig létrehozott két ipari park mellett további hatot fognak létesíteni. Hangsúlyozta, hogy az Európával és az ázsiai-csendes-óceáni térséggel megkötendõ kereskedelmi partnerségek célja a munkahelyteremtés. Sürgette a kutatás-fejlesztés szövetségi finanszírozásának növelését és a szabadalmaztatás reformját. A környezetvédelemmel kapcsolatban azt mondta, hogy a hagyományos tüzelõanyag-iparnak adott 4 milliárd dolláros adókedvezményt inkább a jövõ üzemanyagainak támogatására kellene fordítani. Új normák bevezetését kezdeményezte az erõmûvek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban.
Szót emelt a bevándorlás reformja mellett, ami szerinte két évtized alatt 1000 milliárd dollárral csökkentheti a deficitet. Bejelentette, hogy a szolgáltatók igényeit jobban kielégítõ képzési program kidolgozását kezdeményezte, és a tartósan munkanélküliek segélyezésének megújítását kérte a kongresszustól. Elmondta: arra kérte a legnagyobb amerikai cégek vezetõit, hogy nagyobb számban alkalmazzanak olyanokat, akik már régóta nem találnak munkát.
Hangsúlyozta a valós gazdasági igényeket kielégítõ képzésnek, valamint annak a fontosságát, hogy a gyerekek számára már a legalsó szintû oktatásban biztosítsák a hozzáférést a legújabb generációs kommunikációs eszközökhöz.
Obama közölte, hogy a következõ hetekben elnöki rendelettel - a korábbi 7 dollár 25 centrõl - 10 dollár 10 centre fogja emelni a szövetségi alkalmazottak minimális órabérét. Sürgette a kongresszust, hogy a törvényhozásban elakadt jogszabálytervezet támogatásával országos szinten ugyanennyire emelje meg a minimálbért.
Bejelentette, hogy elrendelte egy új típusú magánnyugdíj-rendszer kidolgozását. Védelmébe vette az egészségügyi reformot, és arra bátorította az amerikaiakat, hogy a március 31-én lejáró határidõig minél többen kössenek biztosítást.
A nemzetközi kérdések közül elõször az idén befejezõdõ afganisztáni csapatkivonásról szólt, rámutatva, hogy ha Kabul aláírja a kétoldalú biztonsági megállapodást, akkor a NATO-szövetségesekkel együtt egy kis létszámú amerikai kontingens is az országban marad. A terrorizmus elleni küzdelem támogatásának folytatást ígérte Jemenben, Szomáliában, Irakban és Maliban, valamint a terrorizmust elutasító szíriai ellenzék megsegítését. A szíriaiak diktatúra, terror és félelem nélküli életet érdemelnek - mondta. Kitért az új típusú fenyegetések elleni védelem és a katonai költségvetés reformjának fontosságára is.
Sürgette, hogy a kongresszus a Guantánamói-öbölben található börtön bezárása érdekében idén törölje el a foglyok elszállítására vonatkozó összes tilalmat. Hangsúlyozta, hogy fõparancsnokként kész erõt alkalmazni az amerikaiak védelmében, üldözni fogja a terrorszervezeteket, de Amerikának ideje kikerülni az állandó hadi készültség állapotából. Mint mondta, ennek a törekvésnek a szellemében korlátozta a dróncsapásokat és fogott bele a megfigyelési programok reformjába.
A tömegpusztító fegyverek visszaszorítása terén elért sikerek között említette meg, hogy elkezdõdött a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítése, és tárgyalások kezdõdtek annak szavatolásáról is, hogy Irán ne fejleszthessen ki nukleáris fegyvert. Az elnök ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy vétót emel, ha a kongresszus újabb szankciókat szavaz meg Irán ellen. "Nemzetbiztonságunk érdekében esélyt kell adnunk a diplomáciának a sikerre" - mondta, elismerve, hogy a Teheránnal folytatott tárgyalások nehezek, akár kudarccal is végzõdhetnek, és Amerika tudatában annak, hogy Irán támogatja a terrorszervezeteket.
Az amerikai-európai szövetségrõl kijelentette, hogy az a legerõsebb marad, amit "a világ valaha is ismert". "Ukrajnában kiállunk azon elv mellett, hogy mindenkinek joga van a szabad és békés önkifejezésre, valamint arra, hogy beleszóljon az országa jövõjébe" - mondta Barack Obama.
MTI
Link