VR-kutatás: aki alacsony, az bizalmatlan és paranoiás lehet
Irta: postaimre - Datum: 2014. January 30. 11:02:00
Na, ez azért nem semmi! Az Ender's game filmben a zsidó kiskölök nem kicsit felelt meg ennek a leírásnak! Ben Gurion? Aki alacsonynak érzi magát, hajlamosabb a paranoiára, a kisebbrendûségi érzésre és a túlzott bizalmatlanságra – derül ki a virtuális valóság (VR) számítógépes szimulációval végzett kutatásból.
Teljes hir
Na, ez azért nem semmi! Az Ender's game filmben a zsidó kiskölök nem kicsit felelt meg ennek a leírásnak! Ben Gurion? Freeman? Ajvé? Aki alacsonynak érzi magát, hajlamosabb a paranoiára, a kisebbrendûségi érzésre és a túlzott bizalmatlanságra – derül ki a virtuális valóság (VR) számítógépes szimulációval végzett kutatásból.
A Psychiatry Research címû tudományos lapban közzétett kutatás szerzõi kimutatták, hogy az önértékelése is sérülhet annak, akinek a virtuális testmagasságát csökkentik, és jobban tarthat attól, hogy mások bántani akarják.
A kutatás azt is megmutatta, hogyan vezethet az alacsony önbecsülés paranoiás tévképzetekhez, az eredmények pedig abban segítenek, hogy hatásosabb kezeléseket fejlesszenek ki a súlyos paranoiával küzdõ betegek gyógyítására - olvasható a tanulmányban.
Daniel Freeman, a kutatás vezetõje, az Oxford Egyetem munkatársa elmondta: a magasabb termetet a munkában és a magánéletben is a nagyobb sikerek lehetõségével kapcsolják össze. A magasság tekintélyt kölcsönöz, és magasabbnak is érzi magát az, akinek nagyobb a hatalma: nem csoda, hogy az emberek hajlamosak a valós értéknél nagyobbnak feltüntetni a magasságukat - tette hozzá.
A kutatást a virtuális valóság (VR) nevû számítógépes szimulációval folytatták le, mivel a kutatók biztosak benne, hogy az emberek a való életben is úgy viselkednek, mint a VR-ben.
A tesztet 60 olyan felnõtt nõ és férfi részvételével végezték, akik hajlamosak voltak a bizalmatlanságra. Földalattin kellett utazniuk a virtuális valóságban. Ugyanazon az "utazáson" kétszer vettek részt, egyszer valós termetüket látták a képernyõn, másodszor azonban mintegy 25 centiméterrel alacsonyabbnak ábrázolták a figurájukat. A virtuális utastársak viselkedését mindkét alkalommal úgy programozták, hogy semlegesek legyenek, és ne tegyenek semmit, ami zavart vagy félelmet kelthet.
Miközben a résztvevõk többsége tudatosan nem észlelte virtuális figurájának "összemenését", sokan kellemetlen érzésekrõl számoltak be: ügyetlennek, csúnyának és alacsonyabbrendûnek érezték magukat a kísérletnek abban a részében, amelyben kisebb virtuális termettel kellett utazniuk.
Ezek a negatív érzések a többi utassal szembeni növekvõ szorongás formájában mutatkoztak meg. Voltak, akik úgy vélték, a többi utas bámulja õket, rosszat gondol róluk vagy megpróbálja bosszantani õket. Freeman elmondta: a szimuláció a paranoia alaptermészetét tárja fel, hiszen kiderült, hogy a másokkal szembeni bizalmatlanság a személy saját magáról alkotott negatív érzéseibõl épül fel.
A gyógyítás szempontjából tehát az a lényeges tanulság, hogy ha nagyobb önbecsüléshez segítik a pácienseket, akkor csökken a bizalmatlanságuk - összegezte Freeman.
Link