Az áfacsalás már a rendszer része?
Irta: postaimre - Datum: 2014. February 07. 11:01:12
Szorosabb együttmûködést sürget az unión kívüli országokkal az Európai Bizottság az áfacsalások visszaszorítása érdekében, ezért csütörtökön felhatalmazásért fordult a tagállamokhoz, hogy tárgyalásokat kezdhessen a témában Oroszországgal és Norvégiával.
Teljes hir
Szorosabb együttmûködést sürget az unión kívüli országokkal az Európai Bizottság az áfacsalások visszaszorítása érdekében, ezért csütörtökön felhatalmazásért fordult a tagállamokhoz, hogy tárgyalásokat kezdhessen a témában Oroszországgal és Norvégiával.
A brüsszeli testület közleménye szerint ez a bizottság adócsalás ellenes fellépésének része, és azt szolgálja, hogy olyan kölcsönös együttmûködési megállapodásokat lehessen kötni Moszkvával és Oslóval, amelyeknek köszönhetõen visszaszorítható a határokon átnyúló áfacsalás, s minden érintett ország hozzájuthat a neki járó adóbevételekhez.
"A csalók kijátsszák a különbözõ országok eltérõ szabályozásait, valamint azt, hogy a két ország között nincs adatcsere, nem érnek össze a szálak. Az EU-nak szorosan együtt kell mûködnie nemzetközi partnereivel, ha sikeresen akar fellépni az áfacsalás ellen" - idézi a közlemény Algirdas Semetát, a bizottság litván tagját, aki a csalás elleni fellépésért és az adóügyekért is felel a testületben.
A bizottság abban bízik, hogy a majdani együttmûködési megállapodások révén ahhoz hasonló információcsere alakulhat ki az EU és más országok között, amilyen jelenleg az EU tagállamai között mûködik. Ez mûködhet adatkérés alapján vagy automatikusan is - ismerteti a brüsszeli testület.
A bizottság közleménye arra is kitér, hogy a szomszédos országokkal és a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel törekszik ilyen megállapodásokat kötni, Norvégiával, Oroszországgal, Kanadával, Törökországgal és Kínával helyzetfelmérõ egyeztetések eddig is folytak. Oslo és Moszkva pedig már azt is jelezte, hogy kész lenne tárgyalásokat kezdeni az együttmûködési megállapodásról.
Az Európai Bizottság legutóbb szeptemberben tette közzé adatait az áfacsalások becsült gazdasági hatásairól. Brüsszel szerint például 2011-ben az EU tagállamai összesen mintegy 193 milliárd euró (mintegy 59 100 milliárd forint) áfabevételtõl estek el, ami GDP-jük körülbelül 1,5 százalékát teszi ki. Magyarországon Brüsszel szerint abban az évben az állam a GDP 3,7 százalékának megfelelõ 3,7 milliárd euró (1133 milliárd forint) áfabevételtõl esett el. Brüsszel szerint a kiesésnek több oka is lehet, de meggyõzõdése, hogy a csalás ebben komoly tényezõ.
Link