Újabb lépés a nukleáris lefegyverzés felé
Irta: postaimre - Datum: 2014. February 18. 11:32:42
Mexikó a II. Nukeláris Fegyverek Emberi Következményeirõl szóló Világkonferencia házigazdájaként megerõsítette, hogy globálisan felelõs szereplõ. A konferenciáról szóló dokumentumokat a Mexikói Nagykövetség bocsátotta a Kitekintõ Latin-Amerika rovatának rendelkezésére.
Teljes hir
Mexikó a II. Nukeláris Fegyverek Emberi Következményeirõl szóló Világkonferencia házigazdájaként megerõsítette, hogy globálisan felelõs szereplõ. A konferenciáról szóló dokumentumokat a Mexikói Nagykövetség bocsátotta a Kitekintõ Latin-Amerika rovatának rendelkezésére.
Mexikó volt a házigazdája a II. Nukeláris Fegyverek Emberi Következményeirõl szóló Világkonferenciának, amit idén február 13 és 14 között rendeztek meg.
Az elsõ ilyen konferencia tavaly márciusban, Oslóban volt, s mintegy 127 ország, nemzetközi szervezet és civil szervezet részvételével zajlott, a fõ témája egy esetleges szándékos vagy véletlen nukláris fegyver okozta katasztrófa miatt várható szcenáriókat, illetve az emberi társadalomra tett következményeit vitatta meg. Idén a Nayarit államban tartott eseményen 146 ország, 119 nemzetközi civil szervezet képviselõje, törvényhozók és akadémikusok vettek részt.
Kattintson és nézzen szét a mexikói Oaxacában!
Juan Manuel Gómez Robledo nagykövet, a Külügyminisztérium Multilaterális Ügyekért és Emberi Jogokért felelõs helyettes államtitkára volt a konferencia elnöke, kiemelte, hogy elérkezett a pillanat a konkrét lépések megtételére a nukleáris lefegyverzés eléréséhez. Gómez Robledo elmondta, hogy a Nayaritban tartott konferencia felhívást intéz egy olyan diplomáciai folyamat elindítására, amelynek célja a nukleáris fegyverek teljeskörû megsemmisítése. E folyamatnak meghatározott idõn belül kell lezajlania, a legalkalmasabb fórumon.
A rendezvény során mexikói és nemzetközi kutatók bemutatták azokat a halálos és mérgezõ hatásokat amelyeket bármilyen nukleáris fegyver szándékos vagy véletlen felrobbanása eredményezhet a közegészségügy, éghajlatváltozás, élelmiszerbiztonság, kitelepítések, gazdasági fejlõdés területein.
Ausztria bejelentette, hogy a III. Nukeláris Fegyverek Emberi Következményeirõl szóló Világkonferenciának a házigazdája lesz. Az eseményen felhívást intéztek a nukleáris fegyverrel rendelkezõ országok, mint Oroszország, Kína, USA, Franciaország, Egyesült Királyság felé, hogy vegyenek részt az ausztriai konferencián, illetve meghívták azokat az országokat is, amelyek nem írták alá az Atomsorompó Egyezményt: Indiát, Pakisztánt és Észak Koreát, hogy csatlakozzanak a párbeszédhez.
A konferencia idõpontja egybeesett a Tlatelolco Egyezmény aláírásának 47. évfordulójával.
Tlatelolco Egyezmény
A II. világháború után az atomfegyverrel rendelkezõ országok száma megnõtt, s ezzel együtt megnõtt a Föld és az emberiség teljes elpusztítása miatti félelem is. A nukleáris leszerelés terén elmaradó eredmények miatt néhány állam különbözõ stratégiákat dolgozott ki a területükön zajló esetleges nukleáris háború elkerülésére, az egyik legfontosabb ilyen a Nukleáris Fegyverektõl Mentes Zónák (ZLAN) létrehozása volt.
Összefoglaló infografika
1963. április 29-én öt latin-amerikai elnök: a bolíviai Víctor Paz Estenssoro, a brazil Joao Alessandri, az ecuadori Carlos Julio Arosemena és a mexikói Adolfo López Mateos, a mexikói diplomata, Alfonso García Robles kezdeményezésére megegyeztek egy multilaterális egyezmény aláírásáról, Latin-Amerika többi országával. Az Egyezmény szerint nem gyártanak, kapnak, tartanak, próbálnak ki nukleáris fegyvereket.
1967. február 14-én írták alá a Tlatelolco Egyezményt, és 1969-ben lépett életbe. Latin-Amerika és a Karib térség a bolygó elsõ nukleáris fegyverektõl mentes lakott zónájává vált.
A Nayaritban tartott konferencián a mexikói kormány ismét megerõsítette kompromisszumát a felelõs globális szerepvállalása kapcsán.
Link