Ausztria visszatér a Balkánra?
Irta: postaimre - Datum: 2014. February 26. 07:42:35
Na, alakul a K&K? Jóbik, nemesek, Szent Korona...Trianon vissza...? Kárpátalja? Ukrajna? Az elsõ világháború kirobbanásának centenáriuma közeledtével a „revízió” szó egyre nagyobb népszerûségnek örvend a Balkánon.
Teljes hir
Na, alakul a K&K? Jóbik, nemesek, Szent Korona...Trianon vissza...? Kárpátalja? Ukrajna?
Az elsõ világháború kirobbanásának centenáriuma közeledtével a „revízió” szó egyre nagyobb népszerûségnek örvend a Balkánon. A daytoni szerzõdés felülvizsgálásáról van szó, valamint arról, hogy a Balkán szolgáltatott alkalmat az elsõ világháborúra, azonkívül emlegetik az osztrák befolyás erõsödését is.
Meglehet, Európában van, aki elhiszi a „boszniai tavasz” meséjét, de a Balkánon ilyen ember aligha akad. Az ottani zavargások, meglehet, eleinte szociális jellegûek voltak, de a választások küszöbén egyhamar politikai jelleget öltöttek. Ebben a folyamatban szerepet játszott az osztrák tisztségviselõk aktív beavatkozása is.
A tavaly osztrák külügyminiszternek kinevezett Sebastian Kurz beiktatásának másnapján Horvátországba érkezett, hogy „jelezze, a Nyugat-Balkán térsége Ausztria külpolitikai prioritását képezi”. Bécs elismeri a boszniai zavargások szociális voltát, de egy újabb daytoni szerzõdés aláírásában látja a megoldást. Kurz nyíltan követelte az alkotmánymódosítást.
A nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai fõképviselõje – Valentin Inzko – az osztrák katonai kontingens fokozását, a helyzet kiélezõdése esetén pedig uniós csapatok beavatkozását helyezte kilátásba. De ha a zavargások szociális jellegûek – amit nem gyõz hangsúlyozni a boszniai és európai politikai elit –, akkor hogy jön ide a hadsereg? A hadsereg nem avatkozott be az eseményekbe sem Görögországban, sem Spanyolországban, sem Olaszországban.
Catherine Ashton elvetette a csapatok beavatkozására vonatkozó Inzko-javaslatot, de amint Gerald Klug védelmi miniszter megerõsítette, a 190 fõnyi boszniai osztrák kontingens nyáron további 100 fõvel gyarapszik. A minapi osztrák kormányülésen amellett döntöttek, hogy az év elsõ felében újabb 130 katonát vezényelnek Koszovóba a KFOR keretében. Összesen 500 osztrák katona állomásozik majd ott a terület északi részén. Ezek a franciákat váltják fel. Egyszóval, a nem NATO-tagországok között Ausztriának lesz a legnagyobb katonai kontingense Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában.
Közben Ausztriában tudományos szimpóziumokat szerveznek, könyveket jelentetnek meg az elsõ világháborúról, filmeket forgatnak. Mindezt azzal a céllal teszik, hogy a másik félre, lehetõleg a szerbekre hárítsák a felelõsséget az elsõ világháború kirobbantásáért. Nemhiába a boszniai zavargások során kimondottan az állami levéltárat gyújtották fel, ahol a legértékesebb iratokat õrizték az Osztrák-Magyar Monarchia idejébõl.
Úgy látszik, hogy nemcsak a Nagy Háború centenáriumáról emlékezünk meg, de azt is láthatjuk, hogy mintha nem is múlt volna el azóta 100 év. A helyzet nagyon emlékezett az 1914. esztendõre. Ausztria újból hadsereggel fenyegetõzik, Németország pedig nyomást gyakorol Szerbiára, követelve, hogy a szerbek módosítsák történelmük felfogását és az ország jövõjét illetõ elképzeléseiket.
Link