Romagyilkosságok: hivatalos személyt gyanúsítanak közokirat-hamisítással
Irta: postaimre - Datum: 2014. March 08. 18:54:02
A romagyilkosságokkal kapcsolatban indított katonai büntetõügy miatt indult nyomozással kapcsolatban gyanusított meg közokirat-hamisítással egy hivatalos személyt a Központi Nyomozó Fõügyészség. A fõügyészség további információkkal egyelõre nem szolgált.
Teljes hir
A romagyilkosságokkal kapcsolatban indított katonai büntetõügy miatt indult nyomozással kapcsolatban gyanusított meg közokirat-hamisítással egy hivatalos személyt a Központi Nyomozó Fõügyészség. A fõügyészség további információkkal egyelõre nem szolgált.
Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsított meg a Központi Nyomozó Fõügyészség (KNYF) egy embert a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozathoz kapcsolódó katonai büntetõügy miatt indult nyomozásban – erõsítette meg a Magyar Hírlap pénteki értesülését az MTI-nek Nagy Andrea, a fõügyészség szóvivõje. Hozzátette: a gyanúsítás február 10-én történt meg, a nyomozás határideje pedig április 16., amely azonban szükség esetén hosszabbítható. A szóvivõ az ügyrõl további részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy minõsített ügyrõl van szó.
Az MTI tavaly augusztusban számolt be arról, hogy újabb büntetõeljárás indult a romagyilkosságokkal összefüggésben, és a katonai büntetõügyben a Központi Nyomozó Fõügyészség nyomoz.
A fõügyészség akkor azt közölte, hogy a romagyilkosságokhoz kapcsolódóan – de az alapügyet nem érintve – teljes körû iratvizsgálatot folytattak, és ennek eredményeként rendelték el augusztus 16-án ismeretlen tettes ellen a nyomozást.
A Katonai Fõügyészség 2011 májusában arról tájékoztatott, hogy nem merült fel olyan adat, amelynek alapján vizsgálatot kellett volna indítaniuk a romagyilkosságokkal kapcsolatban. Az MTI akkor azért kérdezte a fõügyészséget, mert a romák elleni, hat halálos áldozatot követelõ támadássorozat felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti munkacsoport a gyanúsítottak elfogása után lefolytatott vizsgálatában, 2009-ben a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetõinek személyi és politikai felelõsségét is megállapította. A ténymegállapító jelentés rámutatott: az általuk feltárt hiányosságok, mulasztások, kötelezettségszegések miatt szükségesnek tartják, hogy ne csak a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatója, hanem a katonai fõügyész is folytasson eljárást.
Az MTI ugyancsak még 2011-ben számolt be arról, hogy a támadássorozat másodrendû vádlottja, Kiss István még titkosszolgálati megfigyelés alatt állt, amikor a vád szerint testvérével és egy korábbi szkinhed társával a galgagyörki és a piricsei lakóházra támadott.
A Honvédelmi Minisztérium 2013. augusztus 13-án azt közölte, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások voltak a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH); a titkosszolgálati vezetõk a KBH titkos kapcsolatát a negyedrendû vádlottal a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága elõtt is eltitkolták.
Link