Ilan Mor: Ez a nap a zsidó nép történelmébe az örök átok napjaként kerül be
Irta: postaimre - Datum: 2014. March 22. 12:01:24
Nem csuklottál, ostoba zsidaja? Húzzatok már a gennyes pokolba, ahová valók vagytok! Sem az igazság, sem a hazugság nem relativizálható. Lebuktatok és még egyszer nincs bocsánat! Úgy legyen! Ez a nap a zsidó nép történelmébe az örök átok napjaként kerül be, egy hosszú folyamat végzetes csúcspontjaként, amely idõ alatt a magyar zsidókat kitaszították a magyar társadalomból, egészen tragikus halálukig – mondta Ilan Mor, ...
Teljes hir
Nem csuklottál, ostoba zsidaja? Húzzatok már a gennyes pokolba, ahová valók vagytok! Sem az igazság, sem a hazugság nem relativizálható. Lebuktatok és még egyszer nincs bocsánat! Úgy legyen! Ez a nap a zsidó nép történelmébe az örök átok napjaként kerül be, egy hosszú folyamat végzetes csúcspontjaként, amely idõ alatt a magyar zsidókat kitaszították a magyar társadalomból, egészen tragikus halálukig – mondta Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete Magyarország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen, szerdán a budapesti Dohány utcai zsinagóga elõtti téren. Alábbiakban az eseményen elhangzott beszédet közöljük.


Shalom mindenkinek!

Megtiszteltetés, hogy itt lehetek ma, együtt mindnyájukkal ezen a fontos megemlékezésen. Áldott békesség küldetik Önöknek Jeruzsálembõl, Izrael fõvárosából, a zsidó nép hazájából. Izrael Állama, vezetõi és polgárai egy emberként állnak itt ma Önök mellett.

Számomra nagyon fontos, hogy tudják, Izrael Állama támogatása a magyar zsidóság számára adott, csakúgy, mint bárki zsidó ember számára, bárhol is legyen a világon, az év bármely napján. Ma, ezen a fontos napon, ebben a fontos évben, a magyarországi zsidóság holokausztjának hetvenedik évfordulóján csakúgy, mint bármikor máskor.

Testvéreink vagytok!

Fontos továbbá számomra az is, hogy tudják, Izrael népe és kormánya kiáll Önök mellett, csakúgy, mint a demokrácia minden híve mellett, a közös és fontos küzdelemben; a holokauszt tagadás mindennemû próbálkozásával, történelmi tények elferdítésével és torzításával szemben, amelyek a zsidók kiirtásához vezettek Magyarországon és Európa földjén.

Izrael Állama az egyetlen letéteményese annak, hogy a világ zsidósága védve legyen ezen ordas eszmék ellen. Én, mint Izrael Állam nagykövete teljes mértékig partner vagyok az ellenük folytatott hosszú küzdelemben.

Önökkel együtt nem fogadjuk el és nem igazolhatjuk a kollektív felejtés, az amnézia kultúrájának ápolását, alternatív történelem létrehozását.

Önökkel együtt nem fogadjuk el a holokauszt relativizálásának bármilyen folyamatát.

Önökkel együtt nem fogadjuk el, hogy a holokauszt populista politikai viták eszközévé váljon.

Nincs erkölcstelenebb dolog a holokauszt tagadásánál. Minek? Milyen célból?

Ez a nap, – március 19-e szimbolizálja a csodálatos magyarországi zsidóság számára a vég kezdetét, a pusztulást, amelyet nácik hajtottak végre magyar kollaboránsaik közremûködésével.

Ez a nap a zsidó nép történelmébe az örök átok napjaként kerül be, egy hosszú folyamat végzetes csúcspontjaként, amely idõ alatt a magyar zsidókat kitaszították a magyar társadalomból, egészen tragikus halálukig.

Vajon a szavak tudnak ölni?

Magyarország esetében a szavak – sok év antiszemita hecckampánya – igenis beszivárogtak és beívódtak a társadalom széles rétegeibe.

Hány adag antiszemitizmus méregre van szüksége egy társadalomnak ahhoz, hogy nagy része ne csak közömbössé váljon a zsidók sorsát illetõen, mely idegen test a magyar nemzetben, hanem szabad akaratukból együtt is mûködjön Hitler hóhérjaival, eladva lelkét a sátánnak, ahogy az meg is történt a magyar társadalomban, mindössze 25 év leforgása alatt, 1920 és 1945 között?

Hány adag antiszemitizmus mérget kapott a magyar társadalom íróktól, értelmiségiektõl, akik alkotásaikkal mérgeztek egy teljes generáción át, elõsegítve a szellemi megalapozását mindannak, amely aztán az erõszakos gettósításhoz, és a zsidók megmagyarázhatatlan mértékben lelkes átadásához vezetett a náci állatoknak, kik lelkes magyar segítséggel Auschwitzba, a halálba küldték õket?

A magyar fiataloknak látniuk kell és fel kell ismerniük azt, hogy közvetlen kapcsolat van a múlt század húszas évei, – a gyors folyamat, melyben a magyar társadalom tagjai elõbb kitaszítják a zsidókat, majd kilakoltatják õket, elkobozzák értékeiket a… hát gyilkoltál és birtokba is vettél…” stílusban, függetlenül a náci német jelenléttõl, vagy nyomására – valamint a kevesebb, mint 3 hónap alatt történt fizikai megsemmisítésük közt 1944 nyarán.

A fiataloknak Magyarországon bátran szembe kell nézniük a történelmi tényekkel, felelõsen, nem tartva a kollektív bûnösség vádjától.

Tudva, hogy: Történelmi tények, azok történelmi tények, melyeket semmi nem változtathat meg: sem politikai próbálkozások, sem ál-akadémikus kutatások, sem lobby, sem bármely más manipuláció.

Nem elfogadható, és nem válhat megszokottá, egyetlen országban sem, hogy a zsidók megfélemlítve, vagy bántalmazásoktól sújtva éljenek, csak azért, mert zsidók.

Nem létezik az úgynevezett „zsidó kérdés”, vagy a „zsidó probléma”. Akut, súlyos, társadalmi probléma létezik, melynek neve antiszemitizmus, fajgyûlölet.

Ezen folyamatokkal való megbirkózás nem csak a zsidóság és Izrael Államának jelent kihívást, hanem elsõsorban annak a társadalomnak, amelyen belül ezen undorító jelenségek léteznek, politikai, kulturális vezetõinek megfelelõ reakciói nélkül.

Az antiszemitizmus és a fajgyûlölet elleni harchoz szükséges erõ és felelõsség az egyes államok kormányainak kezében van, nekik kötelességük mindent megtenni annak érdekében, hogy a zsidók Magyarországon, vagy bárhol máshol a világon biztonságban élhessenek szülõföldjükön.

Ez a mai, március 19-i emléknap, 70 év után is intõ jelként szolgál mindazoknak, akik megpróbálják a holokauszt és áldozatainak emlékét kitörölni, a holokausztra való emlékezést politika célokra felhasználni.

Ezen szent emléknapon fontos kiemelnünk, hogy a magyar társadalomnak most, és a jövõben is felelõssége, hogy megakadályozza a holokauszt emlékének elavultatását.

A holokausztot emberiség lelkiismerete örök mementóként kell, hogy szem elõtt tartsa, úgyis, mint kötelezettségvállalást az élet, az emberek közti egyenlõség, a szabadság és a béke szentségére.

Tán nem volt elég az, ami megtörtént?

Ha jól megtanuljuk a történelmet, mélyen odafigyelünk rá, képesek leszünk egy más, egy jobb jövõt építeni az eljövendõ nemzedékek számára.

Ez, mindannyiunk felelõssége.
Ezzel tartozunk magunknak is.
Link