Feloszlatná a Jobbikot két férfi
Irta: postaimre - Datum: 2014. March 24. 20:00:07
Na, csak lehozták, ha már lehoztuk. Ja, az MSZP "feloszlatása" is folyamatban van. Mellesleg a fideszé is. A bíróság elsõ fokon elmarasztalta a pártot a bátonyterenyei szervezetének két tagja által indított perben.
Teljes hir
Na, csak lehozták, ha már lehoztuk. Ja, az MSZP "feloszlatása" is folyamatban van. Mellesleg a fideszé is. A bíróság elsõ fokon elmarasztalta a pártot a bátonyterenyei szervezetének két tagja által indított perben.
A Jobbik volt bátonyterenyei szervezetének két elnökségi tagja pert indított azért, hogy bíróság mondja ki: alapszervezetüket jogtalanul oszlatta fel a párt országos vezetõsége, s emiatt vissza kell állítani az eredeti állapotokat.
Mivel a Jobbik alapszabálya értelmében egy településen csak egy alapszervezet mûködhet, így kérdéses, hogy a régi vagy az idõközben megalakult új csoport tagjai számítanak-e legitimnek.
A felperesek, vagyis Sõregi Sándor, a bátonyterenyei alapszervezet volt elnöke és Kecskés Roland társelnök azt is fontolgatja: antidemokratikus és diktatórikus mûködés miatt kezdeményezik a párt feloszlatását.
A Jobbik bátonyterenyei alapszervezetét Sõregi Sándor közremûködésével alapították 2008 tavaszán. Õ azt mondta: nyitottak voltak minden tenni akaró ember felé, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindenkit azonnal felvettek a soraikba, aki az alapszervezethez csatlakozni akart.
Vona Gábor a helyszínre utazott rendet tenni
Vona Gábor a helyszínre utazott rendet tenni
Móricz Simon
– Azt javasoltam elsõ körben a jelentkezõknek, hogy legyenek elõbb pártoló tagok, kezdjenek el dolgozni, s döntsék el pár hónap múlva, valóban komoly-e a szándékuk – mondta.
Szavai szerint így alakult ki egy húsz-huszonöt fõs, aktív és mozgósítható alapszervezet, amelynek erejét a 2010-es parlamenti választások is igazolták, hisz a Jobbik ebben a körzetben harmincszázalékos támogatottsággal a második helyen végzett a pártok versenyében.
A sikert azonban szerinte bizonyos körök nem nézték jó szemmel, így a háttérben elkezdõdött egyfajta aknamunka a hatalomátvételre a párt megyei elnöke, és egyik elnökségi tagja szervezésében.
– Jelentkezett nálam az egyik tagtársunk, és hozott egy névsort, rajta nagyjából ötven névvel, akik közül, mint késõbb kiderült, több jelentkezõ azt sem tudta, mi az a Jobbik. Azt mondta a tag, ezek mind be akarnak lépni a pártba teljes körû tagként, fel kell venni õket. Azt feleltem erre, hogy van a pártnak egy alapszabálya és mi eszerint járunk el. Nem az a cél ugyanis, hogy felhígítsuk a szervezetet. Olyan szervezetet akartam létrehozni, ahol érdem tagnak lenni – mondta Sõregi.
Szavai szerint késõbb kizárták soraikból azt a három fõt, akik bizonyítottan a szervezet ellen dolgoztak, és akikrõl azt feltételezték, hogy a taglétszám felduzzasztásával meg akarják „puccsolni” az alapszervezetet.
– Ez 2010 júliusában történt, s csodák csodájára, a párt megyei elnökének hatékony támogatásával mégis a kizártak neve került fel az önkormányzati választásokon a bátonyterenyei jobbikos képviselõjelöltek névsorába, noha itt a helyben mûködõ alapszervezetnek lett volna jelölési joga, amellyel egyébként éltünk is – mondta Kecskés Roland. Hozzátette: ekkorra az is kiderült, hogy a „puccsisták” új alapszervezetet kívánnak létrehozni a háttérben.
A bátonyterenyei alapszervezet elnöksége ezért kezdeményezte az országos etikai bizottságnál a megyei elnök, az elnökség tagjai és a három kizárt tag ellen etikai és fegyelmi vizsgálat lefolytatását.
Mivel ez nem történt meg, a régi alapszervezet vezetõi a pártelnökhöz fordultak, azt kérve, tegyen igazságot a megyei vezetés és az alapszervezet belsõ viszályában.
Vona Gábor el is ment Bátonyterenyére, ahol végül nem a régi szervezet elnökségével és tagjaival egyeztetett, hanem éppenséggel azok ellenlábasaival találkozott.
Néhány nappal késõbb Sõregi Sándor azt a határozatot kapta a Jobbik vezetõségétõl, hogy szabálytalan mûködés miatt az alapszervezetet feloszlatták, õt az elnöki címtõl megfosztották. Ezt a határozatot támadták meg bíróság elõtt. Az ügyben megszületett elsõfokú, nem jogerõs döntés szerint az alapszervezetet szabálytalanul oszlatta fel a Jobbik országos elnöksége, a bíróság a feloszlató határozatot megsemmisítette.
– A bíróság a felperesi keresetnek csupán részben adott helyt: a Jobbik Magyarországért Mozgalom országos Elnökségének 2010. augusztus 16-án kelt, a Jobbik bátonyterenyei alapszervezetét feloszlató határozatát megsemmisítette ugyan, de ezt meghaladóan a keresetet, amely az eredeti tagság és állapotok visszaállítására vonatkozott volna, elutasította, mivel ilyen keresetnek nincs helye. Egy tag ugyanis csak határozat megtámadása iránti keresetet terjeszthet elõ – mondta lapunknak Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója.
Hozzátette: a jelenlegi bátonyterenyei alapszervezet törvényes keretek között mûködik, a párt alapszabályát és egyéb jogszabályokat betartva. Az elsõfokú ítélettel szemben fellebbezéssel éltek, így az nem jogerõs. A bíróság egyébként azt hiányolta, hogy a párt nem adott lehetõséget az alapszervezet részére a védekezésre, és a feloszlatás elõtt nem tartotta be a „fokozatosság elvét”, vagyis nem élt elõzetesen az alapszervezet felfüggesztésének lehetõségével.
Ugyanakkor Szabó Gábor pártigazgató tájékoztatása szerint ilyen feltételt nem ír elõ a párt alapszabálya, hiszen az alapszervezet feloszlatásának nem feltétele a felfüggesztés, az egy teljesen más jogintézmény. A bíróság által hiányolt „fokozatosság elvét” szintén nem írja elõ az alapszabály.
Szabó Gábor szavai szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem mûködik sem antidemokratikusan, sem diktatórikusan, és emberi jogokat sem sért.
– Az ilyenfajta támadásokat ezúton is visszautasítjuk, és a pert kezdeményezõ tagok személyes sértettségének tulajdonítjuk. Amennyiben pedig bárki ily módon próbálná feloszlatni a pártot, arra semmilyen jogalapja nem lenne – tette hozzá a pártigazgató.
Link