Visszatért Kanadába a zsidó szekta néhány tagja
Irta: postaimre - Datum: 2014. April 01. 06:33:15
Olyan ismerõs ez a sztori! Egzodus? Anticiánista? Ezek bratymagolnak Vonóval is, nemde? Nem kellenek senkinek? Ide jöhetnek, hisz le van dumálva! A kanadai sajtó hónapok óta élénk figyelemmel és döbbenettel telve kíséri a Lev Tahor ultraortodox, haszid, anticionista zsidó szekta sorsát.
Teljes hir
Olyan ismerõs ez a sztori! Egzodus? Anticiánista? Ezek bratymagolnak Vonóval is, nemde? Nem kellenek senkinek? Ide jöhetnek, hisz le van dumálva! A kanadai sajtó hónapok óta élénk figyelemmel és döbbenettel telve kíséri a Lev Tahor ultraortodox, haszid, anticionista zsidó szekta sorsát. A botrány fõleg a szektában élõ gyerekek miatt tört ki, mivel az életkörülményeik nem felelnek meg a kanadai normáknak. A szekta Quebecbõl Ontarióba költözött, onnan a gyerekeket állami felügyelet alá helyezõ bírósági döntés elõl menekülve néhány család Közép-Amerikába akart települni, de a trinidadi hatóságok visszafordították õket Kanadába.
A Lev Tahor tagjai szigorú szabályokat követve élnek, törvényeik felölelik az élet minden területét. A sajtóérdeklõdés fõleg a szektában élõ gyerekek miatt vált esedékessé, ugyanis kiderült, hogy a kiskorúak életkörülményei nem felelnek meg az alapvetõ higiéniai elvárásoknak, a lányokat pedig már fiatal korukban, akaratuk ellenére férjhez adják idõsebb férfiakhoz. A fõ probléma abból adódik, hogy ezek a szokások természetesen ellentétesek a hatályos kanadai törvényekkel. Az illetékes hivatal megtette a megfelelõ lépéseket, eljárást kezdeményetett a szekta ellen. A cél a gyerekek védelme, valamint az, hogy nekik is biztosítsák a törvényben elõírt jogokat. A történet nyilvánosságra kerülése után számos szervezet aggodalmát fejezte ki a gyerekek sorsát illetõen, sokan helyeselnék az állami felügyelet alá helyezésüket is.
Az említett szekta nem ismeretlen Észak-Amerikában. A szekta vezetõje, Slomo Helbrans (vagy Elbarnes) eredetileg az Egyesült Államokban alapította szektáját a 80-as években és Brooklynban telepedett le. A 90-es évek elején gyerekrablás vádjával börtönbüntetésre ítélték, majd pedig az amerikai hatóságok kiutasították õt az országból. Izraeli állampolgárként vissza kellett volna térnie hazájába, de Kanadában menekültstátust kért és kapott, arra hivatkozva hogy mivel õ anticionista, ezért veszélyben lenne az élete Izraelben. A kanadai bevándorlási hatóságok kedvezõen bírálták el a kérelmét, mivel az általa az USA-ban elrabolt fiú tanúskodott mellette. Ez a tanú nemrég beismerte, hogy 2003-ban ötezer dollárt kapott Helbranstól a pozitív nyilatkozatért cserébe.
Kattintson a Torornto galériáért!
A szekta eredetileg Quebec tartományban, Ste-Agathe-des-Monts településen telepedett le. Itt kezdõdtek el a hivatalos vizsgálatok a 45 családot tömörítõ, mintegy kétszázötven tagú szekta ellen. A szektával élõ gyerekek száma meghaladta a százat. A több, mint egy évig tartó vizsgálatok kiderítették, hogy a külvilágtól teljesen elzárt emberek életkörülményei komoly kívánnivalókat hagynak maguk után. Ekkor merültek fel elõször a gyerekek egészségével, fizikai- és szellemi fejlõdésével kapcsolatos aggályok is. További problémát jelentett, hogy a provinciális törvényeknek megfelelõen minden gyermek köteles részt venni a quebeci tantervben elõírt oktatásban, de ez alól a szekta kivonta magát. A vezetõ, Slomo Helbrans nem képzett rabbi és több zsidó szervezet is elítélõen nyilatkozott a Lev Tahorról, zsidó táliboknak nevezve õket. A B'nai B'rith Canada - a legrégebbi kanadai zsidó szervezet - szerint a Lev Tahor félreértelmezi a judaizmust. Frank Dimant, a fent említett szervezet vezetõje reményét fejezte ki, hogy a hatóság elveszi tõlük a gyerekeket és megfelelõen gondjukat viselik.
A szekta a rivaldafénybe kerülést követõen gyorsan elhagyta Quebecet, majd a múlt év novemberében az délnyugat-ontarioi Chatham városában telepedtek le. Itt érte utol õket a bírósági végzés, miszerint 14, más források szerint 13 gyereket állami felügyelet alá helyeznek, aminek a célja a gyerekek felzárkóztatása lenne. Az állami felügyelet nem árvaházat jelent, hanem azt, hogy a kiskorúakat jiddis nyelven beszélõ családoknál helyeznék el, biztosítva nekik a megfelelõ környezetet, táplálkozást és fejlõdési lehetõséget. Ekkor legalább két család elhagyta Kanadát, Trinidadon keresztül Salvadorba akartak menni, de Trinidadról visszafordították õket. A 14 érintett gyerekbõl hatan kerültek vissza Kanadába, a többiek már valószínûleg elhagyhatták az országot. Ezt többen kétségbe vonják, ezért a rendõrség részletesen átkutatta a szekta chathami lakóházait, de a gyerekeket nem találták meg. "A családok azért szöktek meg, mert féltek, hogy elveszítik a gyerekeiket. Mi egy vallásos, anticionista közösség vagyunk és régi szokásaink szerint akarunk élni. Ez sok gyûlöletet szül"-kommentálta a történteket Uriel Goldman, a Lev Tahor szóvivõje. Hozzáfûzte még azt is, hogy a szekta Kanadában maradt többsége egyelõre Chathamben marad, mivel nincs hová menniük.
A Trinidadról visszatérõket a torontoi reptéri rendõrség azonnal õrizetbe vette. Uriel Goldman elfogultsággal és túlzással vádolta a hatóságokat, mert a tagoknak szerinte csupán az a bûne, hogy részesei a Lev Tahornak, ezért aztán "szinte háborús bûnösként kezelik õket". Ezen felül Goldman az 1939-es Berlinhez hasonlította a jelenlegi állapotokat. Antonella DiGirolamo, a kanadai határrendészet szóvivõje természetesen visszautasította a vádakat és kiemelte, hogy bizonyos elõírásokat mindenkinek be kell tartania Kanadában.
Slomo Helbrans, a szekta vezetõje
A kanadai rendõrség nyomozásának legfrissebb eredménye, mely egykori szektások vallomásain alapul februárban látott napvilágot. Ezek szerint nem csak fiatalkorú lányokat kényszerítettek házasságra, de arra is volt példa, hogy külföldrõl, a kanadai bevándorlási hatóságokat kijátszva hoztak gyerekeket hasonló céllal. A szekta tagjai szigorú pszichológiai kontroll alatt álltak, amit a vezetõnek gyógyszeres kezeléssel sikerült elérnie. Egy 17 éves lány pedig azt vallotta, hogy a bátyja megverte, az apja szexuálisan zaklatta és 15 éves korában erõszakkal feleségül adták õt egy 30 éves férfihoz. Egy másik tag szerint a gyógyszeres kezelést menetrendszerûen alkalmazták engedetlenség esetén, nem volt ritkaság az sem, hogy a fiatalokat megverték bottal, vagy szíjjal. A nyomozók elmondták, hogy a gyerekeknek valamilyen zöld porral kevert vizet kellett inniuk, valamint mindenféle pirulákat adtak be nekik különösebb indoklás nélkül. Pénz senkinél sem lehetett, azt mindig oda kellett adni Slomo Hebransnak. A szekta vezetõi tagadják a vádakat.
Mivel a szekta eléggé újkeletû, több olyan felnõtt taggal rendelkezik, akik szekuláris családban nevelkedtek. Ezek a családtagok szintén aggodalmukat fejezték ki, mivel hosszú évek óta nem látták hozzátartozóikat. Mivel egy nagyon zárkózott társaságról van szó, egyelõre lehetetlen eldönteni, hogy vajon kényszerítették-e ezeket az embereket, vagy pedig önként csatlakoztak az ultraortodox közösséghez. Az USA-ban a gyerekrablás vádja is úgy vetõdött Helbransra, hogy egy gyereket taníttatni küldtek hozzá a szülei, õ azonban megtiltotta neki, hogy bármilyen kapcsolatot ápoljon velük, így végül megszökött tõle. Éppen ezért a kanadai hatóságok vizsgálódása eddig a fiatalkorúak körül összpontosult.
Link