Clinton pénzelte Milosevic hatalmának megdöntését
Irta: postaimre - Datum: 2014. April 03. 18:08:59
És a többi és a többi! Judapest a következõ? Soros? Most már biztos: külföldrõl pénzelték az ellenzéket
Teljes hir
És a többi és a többi! Judapest a következõ? Soros? Most már biztos: külföldrõl pénzelték az ellenzéket
Az Egyesült Államokban érvényben lévõ 1978-ban elfogadott törvény értelmében közzétehetõk bizonyos fehér házi iratok. Eddig Ronald Reagan és George Bush döntéseibe engedtek betekintést, most Bill Clinton dokumentumait hozták nyilvánosságra. Az 1993-2001-es idõszakot felölelõ iratok között szerepel az USA Slobodan Milo¹eviæ egykori jugoszláv vezetõ hatalmának megdöntésére vonatkozó stratégiája is.
A Veèernje Novosti címû szerb napilap március 30-án jelentette meg cikkét - „Hogyan döntötte meg Clinton Milo¹eviæ hatalmát?" - címmel. Ebben olyan, eddig titkos amerikai dokumentumokról ír, amelyek a jugoszláv vezetõ hatalmának megtörésére irányuló lépéseket is tartalmazzák.
Kattintson és nézegessen képeket is Koszovóról!
Az újság információi szerint Clinton a Délkelet-európai Stabilitási Paktum szarajevói csúcstalálkozóján 1999 júliusában bejelentette, hogy 12 millió dollárral segíti a szerbiai ellenzéki mozgalmat, csak hogy megdöntsék végre a volt jugoszláv elnök hatalmát. A pénzt a Milo¹eviæ rezsim ellen kampányoló pártoknak, nem kormányzati szerveknek, szakszervezeteknek, független médiumoknak és egyetemista egyesületnek adták abból a célból, hogy egyesítsék az ellenzéket.
A médiumok segítése
A Szerbia körüli gyûrû címû másik dokumentum ismerteti azokat a médiumokat, amelyeket a Szerbiával szomszédos országokban helyezett el, vagy vett át az Egyesült Államok. Tette ezt azzal a céllal, hogy a szerb állami média hatását csökkentse és más nézõpontot közvetítsen a szerb lakosság számára. Ilyenek voltak például a "Voice of America " és a " Szabad Európa Rádió " is, illetve aktívan segítették a médiát Koszovóban, különösen a Rádió - Televízió Koszovót (RTK).
A megjelent dokumentumok között megtalálható az elnök Tina Kaidanow külügyi helyettes államtitkárral, - aki késõbb Koszovó elsõ amerikai nagykövete lett - folytatott elektronikus levelezése is. Az õ belsõ konzultációjukból egyértelmûen kirajzolódik az amerikai cselekvési terv. Az iratokból látható, hogy az amerikai diplomaták mindent megtettek annak érdekében is, hogy az országgal szembeni szankciókat szigorítsák és a szerb gazdaságot ellehetetlenítsék.
A koszovói konfliktus
A Koszovó körül kialakult konfliktus során a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) a kilencvenes évek végén terrorakciókkal, útblokádokkal, rendõri és civil célpontok elleni támadásokkal küzdött a tartomány elszakadásáért. Ezekre válaszul Milo¹eviæ rendõri-katonai akciókat indított a tartományban a rend helyreállításáért, amely során komoly atrocitások érték a lakosságot, mivel a szerbek etnikai tisztogatásokba kezdtek a térség albán lakosságának körében. Az Egyesült Államok 1999. március 24-én bombázni kezdte Szerbiát. A 78 napig tartó hadmûvelet legfõbb célja az volt, hogy Koszovóban elkerüljék a humanitárius katasztrófát és megvédjék az albán lakosságot.
A daytoni szerzõdés megkötésekor (wikimedia.org)
A bombázás mégsem tudta megdönteni Milo¹eviæ hatalmát, erre csak az ellenzéki tüntetések után, 2000. október 5-én került sor. Ekkor a Szerb Demokratikus Ellenzék jelöltje, Vojislav Ko¹tunica lett az új államfõ, azonban Milo¹eviæ ezt nem ismerte el. Az erre reagáló belgrádi tömeg elõbb a parlament, majd a köztelevízió épületét foglalta el. Miután a rendõrség is átállt a tüntetõk oldalára, Slobodan Milo¹eviæ lemondott. A volt államfõt 2001 júniusában Hágába szállították, ahol 2002. február 12-én kezdõdött meg pere a Hágai Nemzetközi Törvényszéken (ICTY). Ügyében végül nem született ítélet, mert a cellájában 2006. március 11-én holtan találták - szívrohamot kapott.
A most ismertetett dokumentumokat az Egyesült Államok nemzeti archívuma és a Little Rock-i elnöki könyvtár hozta nyilvánosságra.
Link